A csúcstalálkozókon az Európai Bizottság elnöke is részt vesz. Az időpont pedig különösen figyelemreméltó annak fényében, hogy néhány nappal az amerikai elnökválasztás és egy héttel a BRICS-csúcstalálkozó után rendezik meg.
A BRICS laza szövetséggé formálódik
Bíró András, a XXI. Század Intézet elemzője lapunknak nyilatkozva elmondta: a BRICS-csúcson egyértelműen látszódott, hogy Oroszország nem szigetelődött el a nemzetközi közösségen belül, igencsak szívélyes hangulatban találkoztak az állami vezetők. Az ukrajnai háborún túl a legfontosabb kérdések a gazdasági és potenciális pénzügyi együttműködésről szóltak – hangsúlyozta a szakértő.
A BRICS egy egyeztető fórumon túl már egy laza szövetséggé kezdett formálódni az utóbbi években
– emelti ki Biró András.
A BRICS-ről elmondható, hogy jelenleg is bővül olyan feltörekvő, illetve a világgazdaságban is fontos szerepet betöltő országokkal, mint Egyiptom, Etiópia, Irán, illetve az Egyesült Arab Emirátusok. Törökország is rendre belengeti, hogy szívesen csatlakozna ehhez a szervezethez, ami egyébként azt jelzi, hogy a világrend átalakulóban van, egyre nagyobb súlyra tesznek szert ezek az országok – emlékeztetett.
A Nyugat is megtartja a találkozóját
A BRICS-csúcs után a Nyugat is megtartja egy új formátumú diplomáciai találkozóját. Az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozója egy plenáris üléssel kezdődik, majd szekcióülések lesznek a migráció és a gazdasági biztonság témájában. A migrációval foglalkozó ülés az illegális bevándorlás minden vonatkozását tárgyalja, míg a gazdasági biztonsággal foglalkozó ülés az energia, a közlekedés, az informatika és a globális kereskedelem összekapcsolhatóságát elemzi.
A csúcstalálkozó előkészítése is terítéken volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök múlt heti találkozóján.
Bíró András szerint egyfajta erődemonstrációt láthatunk, amely az európai kontinensen kívánja erősíteni párbeszédet és együttműködést egy új, szárnyait bontogató (biztonság)politikai struktúrában.
Magyarország szerepe kiemelten fontos, hiszen az Európai Unió soros elnökségét tölti be.
A szakértő szerint az elmúlt időszakban számos olyan téma került terítékre, amelyek szempontjából kiemelt jelentőségű lesz a csúcstalálkozó, ami miatt Budapestre figyel majd az egész világ.
Lényeges az egybecsengés a Draghi-jelentés és Orbán Viktor korábbi, az európai versenyképesség romlásával elhangzott szavai között – hívta rá fel a figyelmet. A Draghi-jelentés pontosan rávilágít a strukturális problémákra, amiket már Orbán Viktor évekkel korábban megfogalmazott, de akkor még süket fülekre talált. Noha Draghi javaslata is elismeri a probléma létezését, a vérbeli eurokrata politikus, aki korábban nemcsak olasz miniszterelnök volt, hanem az Európai Központi Bank elnöke is, olyan reformjavaslatokat fogalmazott meg, amelyek eladósítanák Európát.
A Közel-Keleten dúló háború, az izraeli–palesztin szembenállás Európába is begyűrűzött, hiszen az európai országok a muszlimok tömeges bevándorlásával vallási–etnikai problémákat importáltak. Mindez legutóbb akkor volt jól látható, amikor a közel-keleti harcok következtében Európa több nagyvárosában is palesztinbarát tüntetéseket tartottak, amelyek sok esetben Hamász-párti megmozdulássá transzformálódtak. A migrációnak ezen aspektusa tehát a közel-keleti konfliktussal összefüggésben belpolitikai problémákat is generál.
Az amerikai elnökválasztás kimenetele nagyban befolyásolja a közel-keleti konfliktust és az orosz–ukrán háborút is. Donald Trump békét ígért a megválasztásának az esetén, míg Kamala Harris győzelme után a háború folytatására számíthatunk.
Az európai uniós elnökség és az Európai Politikai Közösség budapesti találkozója remek alkalmat biztosít a békepárti hangok hallatására, hiszen Magyarországra fog figyelni az egész világ
– emelte ki a szakértő.
Nyugat-Európában korábban többször is megfogalmazták, hogy ennek a háborúnak addig kell folytatódnia, amíg Ukrajna nem nyer, azonban nem úgy tűnik, hogy ehhez a pillanathoz közelebb kerülnénk, sőt. A kínai–brazil béketerv már jó ideje az asztalon van, Magyarország pedig szintén rendre realista alapon áll ki a konfliktus megoldása mellett – emelte ki a szakértő.
Ez a találkozó most jó alkalom lesz arra, hogy Magyarország a szélesebb nemzetközi közösség előtt is képviselhesse az álláspontját
– húzta alá Biró András.
Informális csúcstalálkozó Magyarországon
Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója után egy nappal szintén Budapesten informális uniós csúcstalálkozót is szerveznek.
Mindkét találkozón részt vesz az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy a dokumentum, melyet szeretnének elfogadni Budapesten, az Európai Politikai Közösség találkozója után egy nappal kerül terítékre. A nyilatkozatot a magyarországi informális csúcstalálkozón fogadják majd el.
A budapesti nyilatkozat célja a versenyképesség fokozása.
Célja a gazdasági növekedés fokozása és a tagállamok versenyképességi pozíciójának megerősítése a globális piacon. A tervezet jelenleg tízoldalas, amely stratégiai kezdeményezéseket és együttműködési politikát körvonalaz, amelyek a közös gazdasági kihívások kezelését célozzák.
Borítókép: Az Európai Tanács ülésezik Brüsszelben (Fotó: AFP)
