Bár a végső döntést Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök hozza meg, ő vélhetően nem fog ellentmondani a javaslatnak. A koalíció szétesése óta, ahogy arról már lapunk is beszámolt, a választás időpontja körül viták folytak, és a február 23-i időpont az első komoly konszenzus, amely a politikai szereplők között kialakult.
Scholz bizalmi szavazása a következő lépés
A kancellár korábban január közepére tervezte a bizalmi szavazást maga ellen, mert múlt hét szerdán felbomlott az általa irányított koalíció. Az eset előzménye, hogy Scholz elbocsátotta a pénzügyminisztert, Christian Lindnert, aki a legkisebb koalíciós partner, az FDP elnöke is. A pontos időpont még nem ismert, várhatóan 2024. december 16-án kerül sor a bizalmi szavazásra.
Scholz a múlt héten azt mondta, hogy hajlandó az eljárásra, ha a parlamenti frakciók vezetői, Rolf Mützenich (SPD) és Friedrich Merz (CDU/CSU) egyetértenek.
Ez a válasz a közvélemény nyomására érkezett, amely arra ösztönözte a kancellárt, hogy gyorsabb lépéseket tegyen az előre hozott választások érdekében. Scholz nyilatkozata szerint:
Ha mindenki úgy látja, hogy a bizalmi kérdés felvetése karácsony előtt lehetséges, az számomra teljesen elfogadható
Választási kihívások februárban
A választási időpont körüli megbeszélések során Ruth Brand, a szövetségi választási hivatal vezetője jelezte, hogy a februári időpontot jogilag megfelelőnek tartja. Brand kifejtette, hogy a választások lebonyolítása kezelhető mértékű kihívásokat jelent, míg a januári időpont körüli aggályai megmaradtak. A bizottság ülésén hangsúlyozta, hogy a január 19-i időpont, amelyet Friedrich Merz korábban javasolt, nehezen kivitelezhető lenne a logisztika szempontjából.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó:AFP)
