A nemzetgyűlésben tartott heves vita után, ahol füttyszó és bekiabálások kísérték az eseményeket, 331 képviselő szavazott bizalmatlansági indítvány mellett, ezzel menesztve Barnier-t. Ezzel ő vált a modern Franciaország legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnökévé, és az elsővé, akit 1962 óta a parlament távolított el a posztjáról. A politikai káosz következtében egyre több képviselő követelte Macron lemondását is, akinek a mandátuma 2027-ig tart. Ez a lépés példátlan lenne a modern francia politikában. Macron irodája közölte, hogy az elnök csütörtökön este 8 órakor beszédet fog mondani a politikai patthelyzetről.
Macron lehet a következő
A szavazás előtt Marine Le Pen azt mondta, hogy Macron „hiúsága miatt feláldozza Franciaország sorsát, ha nem lép vissza”. A jobboldali politikus szerint egyedül a francia elnök lenne képes kihúzni az országot a kátyúból, ha lemondana – tette hozzá.
Mathilde Panot baloldali politikus a szavazás utáni nyilatkozatában azt mondta, hogy „ez a szavazás Emmanuel Macron minden politikájának vereséget jelentett”.
A patthelyzet megoldása érdekében Emmanuel Macron távozását kérjük
– jelentette ki újságíróknak.
Amint a válság, amelyet nagyrészt Macron gyors döntése az előrehozott nyári választások kiírásáról idézett elő, a tetőfokára hágott, az elnök a háttérben maradt, mutat rá a Politico cikke. Épp csak visszaérkezett a szaúd-arábiai látogatásáról az Élysée-palotába, mielőtt kormánya összeomlott volna, most pedig neki kell átvennie az irányítást, többek között úgy, hogy új miniszterelnököt javasol, aki képes lehet stabilizálni a második legnagyobb európai gazdaságot.
Barnier maga azzal vádolta a képviselőket, hogy felelőtlenül cselekedtek, amikor megbuktatták a kormányát.
Nem tudom elfogadni azt az elképzelést, hogy egy intézményi destabilizáció legyen az a cél, ami egyesíti a képviselők többségét abban az időszakban, amikor országunk mély erkölcsi, gazdasági, pénzügyi és polgári válsággal néz szembe
– mondta a szavazás előtt.
Franciaországnak fel kell készülnie az ismeretlenre, mivel valószínűleg költségvetés nélkül lépnek az új évbe. Míg Barnier maradhat ideiglenesen, hogy sürgősségi törvényeket terjesszen elő, ezek az intézkedések nem csökkentik azt a deficitet, amely a becslések szerint eléri a GDP 6,1 százalékát, és amely aggasztja a pénzügyi piacokat és Brüsszelt is. Befektetők Franciaországot végül ugyanannyira kockázatosnak tartják, mint Görögországot, különösen attól tartva, hogy a politikai válság pénzügyi krízissé fajulhat, ha a képviselők nem tudnak megállapodni Barnier költségvetési szigort és hagyományos megszorító intézkedéseket javasló receptjéről.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök 2024. december 4-én (Fotó: AFP)
