Ehelyett azonban egyértelmű mintázat rajzolódott ki: a textíliák többségét egyáltalán nem murex festékkel színezték. A laboratóriumi elemzés kimutatta, hogy a mély bíborszínű árnyalatok két, az ókori Közel-Keleten általánosan használt növény kettős festéséből származnak:
- a festőbuzérból (Rubia tinctorum), amelynek gyökereiből vörös színezéket nyertek,
- és a kékfestő csüllengből (Isatis tinctoria), amely kék színezéket adott, ezért gyakran „közel-keleti indigóként” is emlegetik.
Úgy érték el a kívánt hatást, hogy a ruhát előbb festőbuzér-fürdőbe, majd kékfestőcsülleng-fürdőbe áztatták – vagy fordítva.
Az ősi festők így gazdag, kevert színárnyalatot állítottak elő, amely vizuálisan a királyi bíborhoz hasonlított.
Az eljárás ügyességet igényelt, de nem volt szükség tengeri csigákra, bonyolult kémiai extrakciókra és napokig tartó előkészületekre.
„A kettős festéssel olyan kifinomult utánzatot sikerült létrehozni, amely könnyen el tudott menni az autentikus királyi bíbornak” – magyarázza dr. Sukenik. „A festőbuzér és a kékfestőcsülleng széles körben elérhető, sokkal olcsóbb és sokkal könnyebben megmunkálható volt, mint a murex csigák. Használatuk egy tudatos stratégiára utal – presztízsteremtés a költségek töredékéért.”
Hamis luxusipar a római korban
A felfedezés rávilágít egy olyan jelenségre, amely feltűnően modernnek tűnik: a hamis luxusra, amelyet olyan emberekre szabtak, akik elit státuszt akartak felmutatni anélkül, hogy magas árakat fizettek volna. Ezek a növényi festésű textíliák azt mutatják, hogy az utánzás nem volt marginális gyakorlat. Széles körben elterjedt, normalizált és elfogadott jelenségről beszélhetünk. És nem is a rómaiak találták fel: egy i. e. VII. századból származó babiloni ékírásos tábla már leír egy festési „receptet”, amelynek célja a drága bíbor utánzása volt.
„Az emberi természet nem változott” – mondja dr. Sukenik. „Az emberek már az ókorban is magasabb társadalmi osztályba tartozónak szerették láttatni magukat. A bíbor utánzására kifejlesztett festékek használata ezt lehetővé tette.”
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!