Megfelelő mértékben járul hozzá a zöld átmenethez a nyáron hosszas vitákat követően elfogadott, 2023-tól életbe lépő új uniós közös agrárpolitika (KAP). Ennek ellenére
Brüsszel a Green Dealben foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírását akarja a tagállamokra erőltetni.
Ezzel nemcsak felrúgná a KAP reformjáról elért politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő, mindez drasztikus élelmiszerár-emelkedéshez vezethet.
Az uniós zöldcélok végrehajtásának árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni
– mondta Nagy István a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői luxemburgi ülésén. Az agrárminiszter kiemelte: vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és versenyképességi szempontok között. A KAP reformjáról idén júniusban megszületett politikai megállapodás megtalálta ezt az egyensúlyt.
Az agrárminiszterek döntő többségének támogatásával bekerült a megállapodásba, hogy a tagállami KAP stratégiai terveinek elfogadásakor csak uniós jogszabályban foglalt követelmények kérhetők számon. Ehhez képest a bizottság most végrehajtási rendeletben akarja a tagállamokra kényszeríteni a Farm to fork (Termőföldtől az asztalig) és a Biológiai sokféleség stratégiákban szereplő ambiciózus, számszerű célkitűzéseit.
Ezek egyelőre semmilyen uniós jogszabályban nem szerepelnek, és a várható hatások vizsgálata sem történt meg. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több olyan nem hivatalos hatástanulmány is napvilágot látott, amely megerősíti, hogy
a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna, a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöldátmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel
– hangsúlyozta Nagy István. Az életszerű zöldátmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatos marad és a gazdák sem lehetetlenülnek el.
A zöldmegállapodás céljaihoz mindenképp hozzájárul a mezőgazdaság. Ennek az uniós jogszabályokban foglaltak szerint kell megtörténnie, egyebek mellett az újonnan bevezetendő agroökológiai alapprogrammal, az alaptámogatáshoz előírt zöldkövetelményekkel és a vidékfejlesztésben meglévő környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásával.
Nagy István arra is rámutatott, hogy a 2023-tól 2027-ig tartó KAP keretében teljes egészében nem kérhetők számon a 2030-ig elérendő célok, márpedig Brüsszel éppen erre tenne javaslatot.
Magyar kezdeményezés segítheti a méhészeket
Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származás jelölési előírásának felülvizsgálatára. Ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket – közölte az Agrárminisztérium. Magyarország az elmúlt két évben számos alkalommal sürgette a mézkeverékek származási jelölésére vonatkozó előírások felülvizsgálatát. A jelenlegi gyakorlat nem alkalmas a fogyasztók megfelelő tájékoztatására, hiszen az csak az EU-s, illetve EU-n kívüli eredet feltüntetését írja elő. Ez az információ pedig nem elegendő a tudatos fogyasztói döntés meghozatalához.
Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt
