Brüsszel máris felrúgná a megállapodást az új agrárpolitikáról

Végrehajtási rendeletben kényszerítené a tagállamokra zöldstratégiáit a bizottság, felrúgva a nyári egyezséget.

Nagy Kristóf
2021. 10. 11. 20:46
null
Földes, 2019. április 4. Porzik a szántóföld egy traktor után Földes közelében 2019. április 4-én. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi közlése szerint akár százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést is okozhat az aszály a magyar gazdáknak. Az országos aszályhelyzet miatt a kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megfelelő mértékben járul hozzá a zöld átmenethez a nyáron hosszas vitákat követően elfogadott, 2023-tól életbe lépő új uniós közös agrárpolitika (KAP). Ennek ellenére 

Brüsszel a Green Dealben foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírását akarja a tagállamokra erőltetni.

Ezzel nemcsak felrúgná a KAP reformjáról elért politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő, mindez drasztikus élelmiszerár-emelkedéshez vezethet. 

Az uniós zöldcélok végrehajtásának árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni

– mondta Nagy István a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői luxemburgi ülésén. Az agrárminiszter kiemelte: vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és versenyképességi szempontok között. A KAP reformjáról idén júniusban megszületett politikai megállapodás megtalálta ezt az egyensúlyt. 

Az agrárminiszterek döntő többségének támogatásával bekerült a megállapodásba, hogy a tagállami KAP stratégiai terveinek elfogadásakor csak uniós jogszabályban foglalt követelmények kérhetők számon. Ehhez képest a bizottság most végrehajtási rendeletben akarja a tagállamokra kényszeríteni a Farm to fork (Termőföldtől az asztalig) és a Biológiai sokféleség stratégiákban szereplő ambiciózus, számszerű célkitűzéseit. 

Ezek egyelőre semmilyen uniós jogszabályban nem szerepelnek, és a várható hatások vizsgálata sem történt meg. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több olyan nem hivatalos hatástanulmány is napvilágot látott, amely megerősíti, hogy 

a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna, a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne. Ezzel pedig a zöldátmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel

– hangsúlyozta Nagy István. Az életszerű zöldátmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatos marad és a gazdák sem lehetetlenülnek el. 

A zöldmegállapodás céljaihoz mindenképp hozzájárul a mezőgazdaság. Ennek az uniós jogszabályokban foglaltak szerint kell megtörténnie, egyebek mellett az újonnan bevezetendő agroökológiai alapprogrammal, az alaptámogatáshoz előírt zöldkövetelményekkel és a vidékfejlesztésben meglévő környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásával.

Nagy István arra is rámutatott, hogy a 2023-tól 2027-ig tartó KAP keretében teljes egészében nem kérhetők számon a 2030-ig elérendő célok, márpedig Brüsszel éppen erre tenne javaslatot.

Magyar kezdeményezés segítheti a méhészeket

Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származás jelölési előírásának felülvizsgálatára. Ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket – közölte az Agrárminisztérium. Magyarország az elmúlt két évben számos alkalommal sürgette a mézkeverékek származási jelölésére vonatkozó előírások felülvizsgálatát. A jelenlegi gyakorlat nem alkalmas a fogyasztók megfelelő tájékoztatására, hiszen az csak az EU-s, illetve EU-n kívüli eredet feltüntetését írja elő. Ez az információ pedig nem elegendő a tudatos fogyasztói döntés meghozatalához.

Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.