Nem tudja Brüsszel, terve hogyan hat az élelmiszer-ellátásra

Elutasítják a V4+ országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, valamint a Három Tenger régió országai, vagyis Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia) agrárkamarái a közös agrárpolitika reformjának (KAP), valamint az európai zöldmegállapodás (Green Deal) részeként az agráriumot és az élelmiszer-termelést érintő, Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) és biodiverzitás stratégiák véglegesítését.

A térség országainak a kamarái közös közleményükben kiemelték: amíg nem készül el az Európai Unió 2030-ig szóló zöldcéljainak az átfogó hatásvizsgálata, addig nem lehet jóváhagyni ezeket a terveket.

Az Európai Bizottság 2030-ig a felére csökkentené a növényvédő szerek, az antibiotikumok és a műtrágya használatát. Ugyanakkor ezeknek a mesterséges szereknek jelenleg nincsen alternatívájuk, így

tilalmuk az európai mezőgazdasági és élelmiszer-termelés visszaeséséhez vezetne.

Az évtized végéig bevezetendő, egyéb szigorú, sok tagállam szerint is túlzó fenntarthatósági szabályok kedvező, éghajlatra és környezetre gyakorolt hatását ugyanakkor nem mutatta ki egyetlen uniós szintű vizsgálat sem, mint ahogy a káros következményekről sincs átfogó felmérés.

Brüsszel szigorúan korlátozná az európai gazdákat, ám a nélkülözhetetlen innovációra kevés pénzt szán
Fotó: MTI/EPA/Sa Ivatore Di Nolfi

A V4+ képviseletei közös nyilatkozatukban kiemelték, hogy a gazdálkodókra és az élelmiszer-termelőkre vonatkozó, lényegesen nagyobb környezeti követelmények magasabb termelési költségeket jelentenek, amelyeket jelenleg nem kompenzál megfelelő mértékű támogatás. Ezért a V4+ országok kamarái hangsúlyozzák, hogy további forrásokat kell mozgósítani nemcsak a helyreállítási alapból, hanem az összes rendelkezésre álló, európai szintű forrásból is.

Ahogy korábban írtuk, ezt támasztja alá az eddigi egyetlen, EU-s stratégiák hatásait vizsgáló tanulmány, amelyet az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) tett közzé.

A több lehetséges forgatókönyvet is bemutató elemzés szerint is jelentősen visszaesne az európai termelés, ráadásul az élelmiszer- és alapanyaggyártás a jelenleginél sokkal nagyobb összegeket emésztene fel.

A már most is szigorú állatjólléti és élelmiszer-biztonsági követelmények további szigorítása ráadásul alulfinanszírozott innovációval párosulna. Az amerikai kormányzati dokumentum arra a következtetésre jutott, hogy

Brüsszel tervei csak akkor nem okoznának jelentős, globális károkat, ha a kutatás-fejlesztés és az innováció új fejlesztésekkel ellensúlyozná a korlátozást, ám az USDA erre kevés esélyt lát

mind az eddigi tapasztalatok, mind az erre a célra rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek miatt. Az elemzés rámutatott: a globális GDP visszaesésével járna azt uniós szigor, ráadásul a Föld növekvő lakosságának az élelmezéséhez sem járulnak hozzá a tervek.

Az uniós támogatásokat is magában foglaló közös agrárpolitika reformjáról szóló tárgyalásokat hosszú évek óta komoly viták kísérik. Múlt év végén fontos előrelépés volt, hogy a tagállamok szakminiszterei egyezségre jutottak, és az Európai Parlament (EP) is elfogadta a saját álláspontját.

Ugyanakkor az Európai Bizottság a gazdák felháborodása ellenére sem enged az elképzeléseiből.

Jelenleg tehát a tagállamoknak, az EP-nek és a bizottságnak kellene egyezségre jutnia az új stratégiákról.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége a tárgyalásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a portugál elnökség májusra megállapodást szeretne, ugyanakkor ennek kicsi az esélye.

A legnagyobb hazai gazdaképviselet szerint csak olyan egyez­ség fogadható el, amely nem a zöldlobbi nyomásán alapul, és nem veszélyezteti az európai gazdák versenyképességét és megélhetését.

Az európai gazdákat tömörítő csúcsszervezet, a Copa-Cogeca szintén elutasítja Brüsszel irreális elképzeléseit.