Megállapodtak az agrárminiszterek a közös agrárpolitika (KAP) reformjának legfőbb politikai elemeiről a Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a luxemburgi ülést követően a magyar delegációt vezető Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte:
a tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait.
– Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése – emelte ki a tárcavezető.
Fotó: Agrárminisztérium
Nagy István rámutatott:
a miniszterek közös erőfeszítései eredményre vezettek, hiszen a kiemelt ügyek túlnyomó többségében sikerült az Európai Parlamentet jobb belátásra bírni, hogy vonja vissza a minden realitást nélkülöző javaslatait.
A miniszter felidézte, az egyik legnagyobb vita a kisgazdaságok támogatási szabályairól szólt.
Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a már a tanácsi álláspontba is magyar kérésre bekerült tízhektáros küszöbértéket.
Ez lehetővé teszi, hogy e méret alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Az Európai Parlament javaslata már az öt hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót és földjeik egy részét parlagon hagyják. Sikerült visszaverni a parlamenti javaslatot, amely kizárta volna a terménydiverzifikációt az elismerhető termelési gyakorlatok közül, amellyel jelentősen korlátozta volna a gazdák termelési és agrárszakmai döntéseit. Ez a legkisebb gazdálkodóink teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családoknak.
– Nagy eredmény, hogy az új időszakban is lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, akár magasabb támogatási összeggel. A kormány számára prioritás, hogy tisztességes megélhetést biztosítson a családi gazdaságoknak és a kisüzemeknek, ezzel is erősítve a vidéket
– hangsúlyozta a magyar tárcavezető.
A nem termő területekkel kapcsolatban a miniszter elmondta, az Európai Parlament javaslata arra kötelezte volna gazdákat, hogy a területük tíz százalékát parlagon hagyják. Ezt sikerült lecsökkentenie a minisztereknek három százalékra. Az pedig, hogy a nagyobb környezeti hozzáadott értékkel bíró másodvetések és nitrogénmegkötő növények termesztését sem ismerik el nem termő területnek, jól mutatja, hogy
bizonyos parlamenti javaslatok minden logikát nélkülöznek.
Ahogy az várható volt, a környezet- és klímavédelmi intézkedésekről is hatalmas vita bontakozott ki az intézmények között. Az agro-ökológiai alapprogram, vagyis az eco-scheme esetében a 25 százalékos mérték, a forrásvesztés kockázatát csökkentő rugalmasságokkal együtt, megfelelő egyensúlyt teremt a versenyképességi és környezeti szempontok között.
