Súlyos figyelmeztetést kapott Merz

Súlyos figyelmeztetést kaptak a német gazdaságpolitikai döntéshozók: a szakértők szerint Kelet-Németországban a növekvő munkaerőhiány miatt akár komoly gazdasági visszaesés is bekövetkezhet a következő években. A kutatók négy sürgős intézkedést várnak Friedrich Merz kancellártól a helyzet stabilizálása érdekében.

Friedrich Merz német kancellár amint a BASF AG düsseldorfi gyárát látogatja meg Fotó: Christopher Neundorf Forrás: AFP

A kölni német Gazdaságkutató Intézet korábban még arról számolt be, hogy Kelet-Németország termelékenysége nő, a gazdasági növekedés gyorsul, miközben csökkennek a bérköltségek és egyre több vállalkozás indul. A kutatók szerint a keleti tartományok gazdasági teljesítménye már elérte Rajna-vidék-Pfalz vagy Schleswig-Holstein szintjét.

A kedvező folyamatokat azonban most megtörheti az elöregedés és a munkaerőhiány.

Az Ifo Intézet számításai szerint 2035-re hét százalékkal csökkenhet a munkaképes korú lakosság Kelet-Németországban. A helyzet különösen Szász-Anhaltban és Türingiában válhat kritikussá, ahol tömeges nyugdíjba vonulás várható. A szakértők szerint a következő években a magánberuházások is jelentősen visszaeshetnek, ami veszélybe sodorhatja az elmúlt 35 év gazdasági eredményeit.

Merz kormányától ezt várnák

A tanulmány szerzői szerint Friedrich Merz kancellár kezében van a megoldás, ehhez azonban radikális intézkedésekre lenne szükség.

Az egyik legfontosabb javaslat a nyugdíjkorhatár gyors emelése lenne. A kutatók szerint a jelenlegi reformtervek túl lassúak, ezért a nyugdíjkorhatárt mielőbb 70 évre kellene emelni. Kelet-Németországban különösen nagy problémát jelent az elöregedés: a 65 év felettiek aránya már most 28 százalék, miközben Nyugat-Németországban ez az arány 22 százalék. A jelentés szerint az idősebb szakemberekre továbbra is szükség lenne a gazdaság működéséhez.

A szakértők emellett sürgetik a mesterséges intelligencia gyorsabb bevezetését is. Szerintük az MI-rendszerek részben kiválthatnák a hiányzó munkaerőt az adminisztrációban, a pénzügyekben vagy akár az állami hivatalokban is. Ehhez azonban szerintük lazítani kellene az adatvédelmi szabályokon, mert az Európai Unió jelenlegi előírásai és a német adatvédelmi törvények lassítják a technológiai fejlődést.

Egy dolgozó a VW autógyárában (Fotó: AFP/Jens Schlueter)

Súlyos gond a bürokrácia

A kutatás arra is figyelmeztet, hogy a túlzott bürokrácia tovább rontja a versenyképességet. Míg 1990-ben mintegy 45 ezer paragrafus szerepelt a német szövetségi joganyagban, addig 2026-ra ez a szám már meghaladta a 93 ezret. A szakértők szerint gyorsabb deregulációra, hivatal-összevonásokra és az állami apparátus csökkentésére lenne szükség.

Komoly problémát jelent az infrastruktúra állapota is. A jelentés szerint továbbra sincs közvetlen ICE-vasúti kapcsolat Berlin és több keleti tartományi főváros között, miközben az autópályák és hidak állapota is romlik. A német szövetségi közútügyi hivatal adatai alapján több mint 250 keletnémet autópályahíd állapota kritikus vagy elégtelen.

A szakértők szerint a szélessávú internet kiépítése is messze elmarad a nyugati tartományokétól, miközben az egyetemek és iskolák állapota is súlyosan leromlott. A felsőoktatási intézmények felújítási igénye országosan már megközelíti a 100 milliárd eurót. A tanulmány szerzői úgy vélik, Kelet-Németország gazdasági helyzete az egész német gazdaság állapotát tükrözi. Szerintük ha a keleti régiókban nem sikerül fenntartani a növekedést és a beruházásokat, akkor hosszabb távon egész Németország versenyképessége veszélybe kerülhet.

Borítókép: Friedrich Merz német kancellár a BASF AG düsseldorfi gyárát látogatja meg (Fotó: AFP)