Brüsszel újabb, az éghajlatváltozás elleni stratégiája tovább rontja az európai gazdák, elsősorban az állattartók kilátásait, emellett veszélybe sodorja az élelmiszer-ellátás biztonságát az európai termelőket, agrárvállalkozásokat és szövetkezeteket képviselő európai szövetség szerint.
A Copa–Cogeca az Európai Bizottság metánstratégiájáról fogalmazta meg komoly aggályait, mivel a dokumentum az állattartóknak is kötelező célértékeket ír elő a kibocsátáscsökkentés érdekében. A metánstratégiát a napokban az Európai Parlament illetékes bizottsága is támogatta, a módosításra tett javaslatok nem érintették a gazdák kötelezettségeit.
A metánstratégia azért aggasztó az európai gazdaképviselet szerint, mert kötelező célértékeket fogalmaz meg a mezőgazdaság metánkibocsátásának csökkentésére.
Az előírások ugyanakkor betarthatatlannak bizonyulnak, súlyos és költséges kötelezettséget hárítanak a termelőkre.
A mezőgazdaságban a metángáz-kibocsátásért elsősorban az állattartás, leginkább a szarvasmarha és más kérődző állatok tartása a felelős. Az eddigi erőfeszítéseknek köszönhetően 1990 és 2018 között 22 százalékkal sikerült csökkenteni az agrárium metángáz-kibocsátását.
Brüsszel ugyanakkor ennél is jelentősebb eredményt szeretne elérni, amelyhez már komoly és drága fejlesztésekre van szükség, például a trágya vagy a biológiai hulladékok kezelése terén. A Copa–Cogeca bírálta emellett a metángáz-kibocsátás mérésének módját, a kötelező felügyeletet és a nyilvános jelentéstételre vonatkozó kötelezettségeket. Úgy látják,
ezek a mérési módszerek a mezőgazdaságban nem képesek a valós kibocsátási értékek feltérképezésére, így igazságtalan és túlzó szigorral szembesülhetnek az állattartók, elsősorban ráadásul a kis- és közepes gazdaságok.
Közben újabb irányadó tanulmány jelent meg az európai élelmiszer-előállítás jövőjét meghatározó Farm to fork stratégiáról.
A gazdák versenyképességét veszélyeztető és az európai élelmiszerárakat jelentősen felhajtó stratégiáról ezúttal a nagy múltú Kieli Egyetem hatásvizsgálata állapította meg, hogy alkalmatlan a klímacélok elérésére.
Ez azt jelenti, hogy a növénytermesztőket és az állattartókat egyaránt súlyosan érintő tervek feleslegesen hoznák hátrányos helyzetbe az európai élelmiszer-termelést a világpiacon. Ráadásul ezzel előnyhöz segítenék az agrárimport szempontjából fontos harmadik országokat. Az unión kívüli államokban az európai kereslet miatt nőne az élelmiszer-termelés.
Az enyhébb szabályozás és az unióhoz képest kevésbé fontosnak tartott klímaszempontok miatt a károsanyag-kibocsátás ugyanakkor jobban nőne a harmadik országokban, mint amekkora csökkenést az EU-ban el lehetne érni Brüsszel stratégiájával.
A németországi egyetem tanulmánya szerint a Farm to fork stratégia hatására rövid távon jelentősen, 58 százalékkal nőne a marhahús ára, a sertéshús 48 százalékkal drágulna, míg a tej árának emelkedése 36 százalékos lenne. Nem csak az állati termékek drágulnának: a gyümölcsök és a zöldségek 15 százalékkal, az olajos magvak és a gabonafélék ára pedig átlagosan 12–18 százalékkal nőne.
Mindez azt eredményezné, hogy az Európai Unió a legfontosabb élelmiszerekből és alapanyagokból nettó exportőrből nettó importőrré válna.
A hazánkat is rendszeresen bíráló Frans Timmermans bizottsági zöldalelnök nevéhez köthető Farm to fork stratégia a tavaly májusi bemutatása óta számos kritikát kapott azért, mert nem készült átfogó tanulmány a lehetséges következményekről. A publikált megállapítások pedig kétségbe vonták a stratégia hatékonyságát és az abban megfogalmazott célok elérését. Legfőbb megállapításuk, hogy az unióban gyártott élelmiszerek ára hatalmasat nőne.
A Kieli Egyetem megállapításaival szinte megegyező következtetésre jutott augusztusban publikált jelentésében az uniós belső kutatóközpont és korábban az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma is.
Borítókép: Kurucz Árpád
