Több mint egy évvel az európai zöldmegállapodáshoz (Green Deal) kapcsolódó Biodiverzitás és Farm to Fork (Termelőtől az asztalig) stratégiák bemutatása után megjelent ezek hatásvizsgálata. Az Európai Unió élelmiszer-ellátását és mezőgazdaságát 2030-ig alapjaiban meghatározó, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének nevéhez köthető stratégiákat korábban a tagállamok mellett a termelőket tömörítő nemzeti és uniós érdekképviseletek, valamint az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) is keményen bírálta.
Most kiderült, a kritikák nem voltak alaptalanok: Brüsszel belső kutatóközpontja, a Joint Research Centre (JRC) a napokban a nyilvánosság mellőzésével publikált vizsgálatában világossá teszi, hogy a 2030-ig kitűzött fenntarthatósági, éghajlati célok csak részben teljesülnek, de súlyos károkat okozhatnak.
Biztosra vehető, hogy az Európában gyártott élelmiszerek mennyisége jelentősen csökken, a zsugorodó kínálat miatt az élelmiszerárak ötven–nyolcvan százalékkal is megemelkedhetnek, miközben a termelők önköltségének növekedése szinte teljesen lenullázná versenyképességüket. Szinte minden terméknél teret nyerne az import.
Jövedelmezővé válna az európai élelmiszer-előállítás kiszervezése a harmadik országokba, ahol a szigorodó európai fenntarthatósági szabályok nem érvényesek.
A folyamat kevés eredménnyel kecsegtet: az uniós mezőgazdaság és élelmiszeripar károsanyag-kibocsátása a felvázolt forgatókönyvek szerint is legfeljebb 20-35 százalékkal csökkenne. A valóságban a csökkenés még kisebb, mivel annak ötven–hetven százaléka a világ más országaiban jelenne meg.
A stratégiák célja a gyorsított átállás a fenntarthatóbb, környezetkímélőbb élelmiszer-előállításra, illeszkedve az EU-s klímacélokhoz.
A legfőbb, magyar gazdálkodókat is sújtó tervek szerint ezek eléréséhez 2030-ig felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát, húsz százalékkal csökkenteni a műtrágyázást. A jelenleg 8,1 százalékos ökológiai gazdálkodás a termőterületek 25 százalékára terjedne ki, míg tíz százalékon átmenetileg vagy hosszabb távon megszűnne a termelés a biológiai sokszínűség érdekében.
A friss tanulmány megdöbbentő dolgokra mutat rá: a növényvédőszer-használat drasztikus csökkentéséből adódó költségeket elvinné a munkaerő, mivel jelenleg a peszticidek alternatívája a hagyományos gyomlálás. A rovarok okozta károk és a jóval kisebb mennyiség megtermelésére alkalmas ökológiai gazdálkodás kiterjesztése miatt
a gabona- és a zöldség-gyümölcs kínálat akár negyedével, 15-24 százalékkal visszaesne, a hozamok erősen csökkennének. Közben az import csaknem negyven százalékkal nőne, nagyrészt Ukrajnából és Kanadából.
Az állattartók kerülnének a lakossági szemléletformálás és a klímacélok célkeresztjébe: az állatjólét növelése és egyéb korlátozások hatására az állattartók önköltsége drasztikusan megnőne, az olcsó importtal nem tudnának versenyezni az európai termékek. Ezt a fogyasztók is megéreznék: legjobb esetben is 24 százalékkal nőne a marhahús, 43 százalékkal a sertéshús és 18 százalékkal a baromfihús fogyasztói ára.
A JRC a hatásokat figyelembe véve megállapította, hogy a klímacélok eléréséhez globális megoldásra van szükség, az eredmények elsősorban az új technológiákkal érhetők el, míg a szakpolitikai intézkedéseknél figyelembe kell venni, hogy minden gazdálkodónak súlyos nehézségeket hozhat a modellváltás évtizede.
Felháborodott az európai képviselet
Keményen bírálták Brüsszelt a termelőket tömörítő európai érdekképviseletek. A Copa–Cogeca rámutatott: a szinte titokban, a nyári szünetben publikált tanulmány teljes mértékben alátámasztja a gazdálkodók aggályait, így minden eszközzel megakadályozzák a stratégiák végrehajtását. Kiemelték: rendkívül fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Ezt minden gazdálkodó tudja, mivel ők tapasztalják leginkább a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárás káros következményeit. A fenntarthatóság ugyanakkor nem mehet a versenyképesség rovására.
