A feminizmus a kereszténység riválisa?

Drámai következtetésre jutott Carrie Gress, a washingtoni Katolikus Egyetem Humán Ökológiai Intézetének kutatója. A tudós szerint a feminizmus mára túllépett a politikai mozgalom keretein, és egyfajta szekuláris vallássá alakult át, amely saját dogmákkal, rituálékkal és hamis ígéretekkel hálózza be a nőket, miközben tudatosan rombolja le a hitet, a családot és a hagyományos keresztény értékeket.

Illusztráció (Forrás: Hans Lucas via AFP)

A nyugati civilizációt fenyegető kulturális válság egyik legmélyebb gyökere a feminizmus radikalizálódásában rejlik, amely mára egy agresszív, kvázi-vallási rendszerré szerveződött – hívta fel a figyelmet Carrie Gress, tizenegy könyv szerzője és elismert katolikus gondolkodó a Fox News amerikai televíziós hálózatnak adott interjújában.

Nicki Minaj nyilatkozatában is a feminizmus dogmái köszöntek vissza (Fotó: AFP)

A hamarosan megjelenő, „Valami gonosz: Miért nem egyeztethető össze a feminizmus a kereszténységgel” című kötetében Gress azzal érvel, hogy a feminizmus csendben, de hatékonyan hódította meg a nők szívét és elméjét azáltal, hogy a kereszténység szerkezetét utánozta.

A feminizmus valójában nem a kereszténység része vagy leágazása. A kereszténység riválisa

– szögezte le a kutató.

Gress szerint a mozgalom egy rendkívül erős kvázi-egyházzá vált, amelynek megvannak a saját parancsolatai, erényei, szertartásai, sőt még az „evangelizációja” és „szentségei” is.

A feminizmus három „parancsolata”

Gress történelmi visszatekintésében rámutat, hogy a feminizmus gyökerei egészen a 19. század elejéig nyúlnak vissza, és már a kezdetektől fogva a keresztény értékek lebontására törekedett. A szerző szerint a mozgalom három alapvető „dogmáját” Percy Bysshe Shelley romantikus költő, valamint felesége, Mary Shelley szülei, Mary Wollstonecraft és William Godwin fektették le. Ezek a tételek ma is kísértetiesen meghatározzák a modern feminizmus irányvonalát: a férfiak megvetése, a monogámia elutasítása a promiszkuitás javára, valamint az okkultizmus iránti nyitottság.

A szerző érvelése nem egyedülálló. Már 2015-ben a The Atlantic hasábjain Chris Bodenner is arra a következtetésre jutott, hogy a mai feminista mozgalom kísérteties hasonlóságot mutat a vallási fundamentalizmussal.

Ugyanaz a dogmatizmus, ugyanaz a fanatikus hevület, ugyanaz a félelem, ugyanaz a ragaszkodás a bizonyossághoz és a saját igazukba vetett abszolút meggyőződés. Az ellenvéleményt megfogalmazókat marginalizálják, megbüntetik, sőt kiközösítik

– írta Bodenner.

"Scholar warns feminism has become a ‘megachurch’ replacing faith, family and Christian virtue" - Fox News #SmartNews https://t.co/rNzNTQnKWc

— Gene Melius (@gene_melius2) December 7, 2025

Az autonómia bálványa és a magány kultusza

A modern feminizmus központi üzenete a nők teljes függetlensége a férfiaktól és a családtól.

A célod az legyen, hogy gazdag, karrierorientált nő legyél. Tudnod kell, hogy a világon semmi szükséged sincs férfira

– jelentette ki ezzel kapcsolatban egy interjúban Nicki Minaj rapper.

Hasonló szellemben nyilatkozott Diakhoumba Gassama szenegáli feminista is 2020-ban, aki egyenesen kijelentette:

A feminizmus az én vallásom.

Carrie Gress szerint azonban ez az ideológia hamis ígérettel házal.

A feminizmus bálványt teremtett, ami a női autonómia

– magyarázta, hozzátéve: A mozgalom azt sulykolja a nőkbe, hogy a boldogság kulcsa az egyedüllét és a karrier, miközben a házasságot és a gyermekvállalást a kiteljesedés akadályaiként állítja be. A kutatások azonban mást mutatnak: a magányos, karrierista életmód gyakran ürességérzéshez vezet. 

Gress rámutatott a háziállat-ipar robbanásszerű növekedésére is, mint szomorú tünetre: a nőkben élő természetes gondoskodási vágy nem tűnt el, csupán a gyermekek helyett a kisállatok felé terelődött.

Dühre és irigységre építő mozgalom

A kutató szerint a feminizmus célja nem a nők boldogulása, hanem a politikai mozgósítás a harag felszításával.

Ezek nem olyan mozgalmak, amelyek boldog, egészséges, virágzó nőket mutatnak be, hanem a düh, a harag, az irigység és a megvetés testesül meg bennük

– fogalmazott Gress.

A megoldás Gress szerint a hagyományos szerepek rehabilitációjában rejlik. Nem a merev visszatérésről van szó a múlthoz, hanem a férfi és női rendeltetés céltudatos helyreállításáról.

Ez valójában a nőiesség helyreállítása

– mondta.

Szerinte ha a férfiak és nők újra megértik saját céljukat és szerepüket, és nem egymás ellen, hanem közös célért dolgoznak, az nemcsak a családokban, hanem a civilizáció egészében is pozitív fordulatot hozhat. A keresztény értékek és a család szentségének visszaállítása az egyetlen út a valódi társadalmi gyógyulás felé, szemben a feminizmus által kínált magányos és harcos „vallással”.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Hans Lucas via AFP)