Mamela Fiallo Flor karrier ecuadori szerep Magyarország újságíró hivatástudat MCC

„A nemzet olyan, mint az otthon” – Mamela Fiallo Flor az MCC Feszten a nőiességről, politikáról és hivatásról

A hagyományok, az egyéni szabadság és a szabad piacgazdaság elkötelezett híveként ismert Mamela Fiallo Flor ecuadori újságíró, politikai elemző és író volt a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszt egyik meghívott vendége. A Latin-Amerika politikai és kulturális trendjeit rendszeresen elemző publicista interjút adott a Magyar Nemzetnek, amelyben szó esett a feminizmusról, a nőiesség politikai szerepéről, valamint a személyes hivatás és az anyaság összeegyeztethetőségéről is.

2025. 08. 05. 5:30

Mamela Fiallo Flor ecuadori újságíró, politikai elemző Fotó: Magyar Nemzet

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszten adott interjút a Magyar Nemzetnek Mamela Fiallo Flor ecuadori újságíró, aki a nőiesség, a politikai szerepvállalás és a hivatástudat kérdéseiről osztotta meg gondolatait.

A beszélgetés elején arról beszélt, hogy vajon a nők képesek-e ugyanolyan sikeres karriert építeni a politikában, mint a férfiak. Mint mondta, fontos, hogy a nők anélkül politizáljanak, hogy feladnák saját lényegüket. Úgy fogalmazott:

egy nemzet olyan, mint egy otthon, és úgy is kell vele bánni. A politikában a nőknek nem az a céljuk, hogy férfias szerepbe lépjenek, hanem az, hogy megtalálják az egyensúlyt a hivatás és az anyaság között.

Hangsúlyozta: nem minden nőnek ugyanaz a hivatása, ám közös bennük, hogy szeretettel, figyelemmel és gondos alapossággal végzik a feladataikat.

Az újságíró kiemelte, hogy a nők különleges szerepe a hagyományok továbbadásában rejlik. Úgy fogalmazott: a hitet és az alapokat gyakran a nagymamáiktól tanulják meg, akiket ő „kétszeres anyáknak” nevez. A hagyományok fennmaradásához szerinte „tanúságtételekre van szükség”, különösen a családokon belül.

A kortárs feminista diskurzus kapcsán megemlítette Chimamanda Ngozi Adichie afrikai írónőt, aki az Aranyló fél napkorong háborús regényét a túlélő nagymamáknak ajánlotta, és azoknak a nagypapáknak, akik elestek a harcokban. Szerinte az kimaradt a könyvből, hogy a férfiak feláldozták magukat, és ezt a feminizmus gyakran figyelmen kívül hagyja.

Hangsúlyozta, hogy

az eszmerendszer hajlamos eltörölni a férfiak szerepét és áldozatát, míg a nőiesség alternatívát jelenthet ezzel szemben, ami szerinte hálát, törődést és társadalmi táplálást jelent.

„A férfiak védenek, a nők táplálnak” – mondta, hozzátéve: ha ezt a politikába is átültetik az emberek, az a nemzet fenntartását szolgálja.

@MamelaFialloFlo at #MCCFeszt: “Do we want the world to remain this distorted? USAID was funding ideologies that call good evil and evil good.

Let’s win the cultural war—we have our phones, we can tell the truth.” pic.twitter.com/DfEXebNW6u
— Mathias Corvinus Collegium (@MCC_Budapest) August 1, 2025

Arra a kérdésre, hogy a női vezetőknek férfiasabbnak kell-e viselkedniük, hogy komolyan vegyék őket, határozott nemmel válaszolt. Giorgia Melonit hozta példaként, aki „édesanyaként és hívőként is nyíltan vállalja politikai szerepét”. Úgy fogalmazott:

nem kell erőt bizonygatni, elég, ha a nők megtartják nőiességüket, miközben intellektuálisan egyenrangú partnerek.

Hangsúlyozta, hogy az akadémiai tér, bár többségében férfiak által uralt, nem elutasító, sőt úriemberi magatartás jellemzi.

„A »civitas« latin eredetű szó, várost jelent, és a városokat eredetileg a nők kényelméért hozták létre. A férfiak szeretik a természetet, a kalandot, a vadászatot, a nők viszont kényelmet, stabilitást és felelősséget keresnek. A civilizációt a férfiak építették a nők kényelmére”

– fogalmazott.

Kiemelte: különösen fontos, hogy a mai globalizált világban az emberek megőrizzék kulturális identitásukat, és ebben a nőknek kulcsszerepük van. Szerinte Magyarország példát mutat ezen a téren; nemcsak földrajzi értelemben van Európa szívében, hanem szimbolikusan is központi szerepe van a kontinens lelki és kulturális megújulásában.

Idézte Javier Olivera Ravaset argentin pap gondolatát: „Mivel Isten nem kommunista, nem teremtett bennünket egyformának.”

Arra a kérdésre, hogy a nőknek szükségük van-e külön támogatásra a politikai érvényesüléshez, határozottan azt mondta: nem. Úgy gondolja, ezzel a nőiességet fogyatékosságként kezelnénk. Szerinte

a nők már otthon elkezdik a politikát, és nem kell férfiként viselkedniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek. Az erő a példamutatásból fakad, az új állampolgárok neveléséből és a saját hivatás beteljesítéséből.

Azoknak a fiatal lányoknak, akik közéleti szerepre vágynak, de bizonytalanok, azt üzente: ne a hiúság, hanem a szolgálat vezesse őket.

„Magyarország történelmében szentek és királynők is példát mutattak. Emlékezzünk rá, hogy a királyok királyának töviskoronája volt" – fogalmazott.

Saját életútjáról szólva elmondta, hogy tízévesen tartotta első nyilvános beszédét. Nem érte el a mikrofont, mert túl kicsi volt, de már ekkor tudta: azok hangja szeretne lenni, akiknek nincs hangjuk.

Hangsúlyozta, hogy nem kell az anyaságot feláldozni a karrier oltárán: ha lehetséges, egyensúlyt kell teremteni, és megélni a hivatást.

A sikerének titkát részben a nagymamájának tulajdonítja, aki klasszikus katolikus neveltetésben részesült, görögöt és latint tanult, és özvegyen enciklopédiákat árult. Az ő tudása és példája segítette abban, hogy világokat nyisson meg önmaga előtt. Mamela Fiallo Flor nyelveket hallgatott az egyetemen, beszél angolul, spanyolul, franciául és portugálul, ír és olvas arabul, valamint alapszinten beszél olaszul és németül, emellett tud jelelni is.

Fő projektjeként említette, hogy influenszerként egyre inkább a történelem, különösen a hit történetének bemutatására törekszik. Olyan tartalmakat készít, amelyek a hit védelméről szólnak, és mint mondta: ha Isten is úgy akarja, ő továbbra is az Ő akaratát követi.