Újabb húszmilliárd dollárt kér Ukrajna a háború folytatására

Újabb húszmilliárd dollárnyi támogatást kér Ukrajna nyugati szövetségeseitől annak érdekében, hogy tovább fokozhassa az Oroszország elleni katonai műveleteket. Kijev szerint most kell ütni a vasat.

Füstfelhő egy harkivi légitámadást követően, 2026. június 10-én Fotó: Sergey Bobok Forrás: AFP

Mindenki látja, hogy Oroszország ég, és azt akarjuk, hogy még jobban égjen, ehhez azonban finanszírozásra van szükségünk

– fogalmazott a névtelenséget kérő ukrán tisztviselő.

A húszmilliárd dolláros igényt június 18-án terjesztik elő a Ramstein-formátum következő ülésén, ahol Ukrajna szövetségesei a katonai és pénzügyi támogatás összehangolásáról tárgyalnak. Az ügyet az ukrán kormány több tagja, köztük Mihajlo Fedorov védelmi miniszter vetette fel Norvégia, Svédország, Németország és Kanada képviselőivel folytatott egyeztetéseken.

A tervek szerint az egyes szövetséges országoknak két és hatmilliárd dollár közötti összeget kellene biztosítaniuk támogatás vagy hitel formájában.

A téma várhatóan kiemelt szerepet kap a NATO júliusi ankarai csúcstalálkozóján is, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén részt vesz.

Ukrajna fegyverkezik

Ukrajna idei védelmi költségvetése 85 milliárd euró. A most kért további húszmilliárd dollár ezen felül érkezne. Kijev jelenleg GDP-jének körülbelül negyven százalékát fordítja védelemre, ami a világ egyik legmagasabb aránya.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint a partnerországok eddig 38 milliárd dollárnyi katonai támogatást vállaltak erre az évre. Az újabb csomaggal Ukrajna közel kerülne ahhoz a hatvanmilliárd dolláros célhoz, amelyet Mark Rutte NATO-főtitkár korábban meghatározott.

Kijev a pluszforrásokat légvédelmi rendszerekre, drónokra, lőszerekre, elektronikai hadviselési eszközökre és nagy hatótávolságú fegyverekre fordítaná. Emellett az ukrán hadiipari vállalatoktól történő közvetlen beszerzéseket is növelnék. Az elmúlt hónapokban Ukrajna jelentősen fejlesztette drón- és rakétatechnológiáját. Az ukrán erők több szinten hajtanak végre támadásokat: rövid hatótávolságú drónokkal a frontvonal térségében, közepes hatótávolságú eszközökkel az orosz logisztikai hálózat ellen, míg nagyobb hatótávolságú rakéták és drónok oroszországi gyárakat, olajfinomítókat és kikötőket támadnak.

Today, for the first time, we mark the Day of the Unmanned Systems Forces, and from now on, each year, June 11 will be a day of our gratitude to the warriors of the Unmanned Systems Forces.

Modern warfare can no longer be imagined without drones, and Ukrainian unmanned systems… pic.twitter.com/sxhpzJtUYx

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 11, 2026

Volodimir Zelenszkij csütörtökön azt írta:

Az ukrán pilóta nélküli rendszerek sikeresen működnek különböző szinteken: a frontvonalon végrehajtott műveletektől kezdve egészen az ellenséges terület mélyén található stratégiai célpontok elleni csapásokig.

Az ukrán tisztviselő szerint a háború dinamikájának megváltozásában kulcsszerepet játszott Németország, Norvégia és Hollandia támogatása.

Moszkva szkeptikus

A fokozódó ukrán támadások miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök már az orosz légvédelem megerősítését sürgette. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő élesen bírálta Kijev újabb pénzügyi követeléseit.

Minden alkalommal ugyanaz a történet: Kijevnek még több pénz kell. Ez a politikai önkárosítás legjobb példája

– fogalmazott.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője (Fotó: Anadolu/AFP/Sefa Karacan)

Az ukrán vezetés szerint az idő Kijev ellen dolgozhat.

A lehetőségek ablaka fokozatosan bezárul. Oroszország gyors és innovatív. Ha időt adunk nekik az alkalmazkodásra, elveszíthetjük az egyetlen valódi esélyt arra, hogy a háborút valódi tárgyalásokkal lehessen lezárni

– mondta az ukrán tisztviselő.

Borítókép: Füstfelhő egy harkivi légitámadást követően, 2026. június 10-én (Fotó: AFP)