Zelenszkij 1978. január 25-én született Krivij Rihben, a szovjet ipari övezet egyik szürke bányavárosában, zsidó család gyermekeként. Édesapja, Olekszandr Zelenszkij informatikai professzorként dolgozott, édesanyja, Rimma mérnök volt. Családja néhány évre Mongóliába költözött. Az ukrajnai Dnyipropetrovszk régióból származó sok emberhez hasonlóan ő is orosz anyanyelvűként nőtt fel. 1995-ben kezdett a Kijevi Nemzeti Gazdasági Egyetemre járni, a Krivij Rihben, ahol 2000-ben jogi diplomát szerzett.
Még egyetemista korában kezdett színészkedni és később már ez lett a fő foglalkozása. 1997-ben a Kvartal 95 csoporttal bejutottak egy televíziós show-műsorba, amelyben 2003-ig részt vettek.
Zelenszkij komikusi karrierjének csúcsa – vagy mélypontja – az a produkció, amikor intim testrészével zongorázott.
Zelenszkij társalapítója lett a Studio Kvartal 95 produkciós cégnek, majd 2011-ben a jelenlegi ukrán elnököt az Inter TV televíziós csatorna főproducerévé nevezték ki. 2012-ben távozott a televíziótól, és ugyanazon év októberében a Kvartal 95-tel közös produkciós megállapodást kötött az ukrán 1+1 csatornával. A csatorna tulajdonosa Ihor Kolomojszkij , Ukrajna egyik leggazdagabb embere volt. Zelenszkij és Kolomojszkij kapcsolata vezetett el odáig, hogy Zelenszkij a politikai életben kezdett feltűnni.
„A nép szolgája” és az elnökséghez vezető út
2014 februárjában az ukrán elnök, Viktor Janukovics kormánya hónapokig tartó tiltakozások után megbukott, és májusban a milliárdos Petro Porosenko lett Ukrajna elnöke. Felkelés tombolt Kelet-Ukrajnában, a korrupció már akkor is aláásta a közbizalmat. 2015 októberében a 1+1 csatorna műsorára került a Servant of the People (A nép szolgája) című sorozat. Zelenszkij Vasilij Goloborodkót, egy átlagos történelemtanárt alakított, aki internetes szenzációvá válik, miután egyik diákja lefilmez egy szenvedélyes, káromkodásokkal tarkított beszédet a hivatalos korrupció ellen.
A sorozat hatalmas sikert aratott, és Goloborodko váratlan útja az ukrán elnöki székig mintegy útitervként szolgált Zelenszkij számára. 2018-ban a Kvartal 95 hivatalosan bejegyezte a Nép szolgája nevű politikai pártot Ukrajnában.
Az ukrán gazdaság stagnálása és Porosenko népszerűségének csökkenése miatt úgy tűnt, hogy a 2019-es elnökválasztáson a 2014-es választási helyzet ismétlődik meg, ahol a hivatalban lévő elnök az Orange Revolution politikusa, Julia Timosenko ellen indult. Ehelyett több mint három tucat jelölt indult a választásokon, és Zelenszkij gyakorlatilag jelöltségének bejelentésétől kezdve az egyik esélyesnek számított. Zelenszkij 2018. december 31-én az 1+1 csatornán tette közzé, hogy indul az elnöki posztért, megelőzve Porosenko újévi beszédét. A provokatív lépés felvetette a kérdést, hogy Kolomojszkij , az 1+1 tulajdonosa részt vesz-e Zelenszkij kampányában. Kolomojszkij , Porosenko egykori hűséges szövetségese, 2017 júniusa óta önkéntes száműzetésben élt, miután Poroshenko államosította a PrivatBankot, a Kolomojszkij társalapításával létrejött pénzintézetet.
Kolomojszkijt azzal vádolták, hogy milliárdokat lopott Ukrajna legnagyobb hitelezőjétől, a PrivatBanktól, és az ukrán kormány kénytelen volt több mint 5,6 milliárd dollárt pumpálni a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe mehessen” vállalatba, azért, hogy életben tartsa.
Zelenszkij végül kihátrált az üzletember mögül.
Legyőzte Porosenkót
Kampánya során kerülte a részletes politikai nyilatkozatokat és sajtótájékoztatókat, helyette rövid beszédeket és humoros videókat tett közzé a YouTube-on és az Instagramon.
2019. március 31-én Zelenszkij az elnökválasztás első fordulójában több mint 30 százalékos szavazati arányt ért el, Porosenko pedig 16 százalékkal messze lemaradva a második helyen végzett.
Zelenszkij a második forduló kezdetéig nem volt hajlandó vitázni Porosenkóval, és a találkozó minden jellemzője egy sporteseményre emlékeztetett. 2019. április 19-én több tízezer ember gyűlt össze Kijev olimpiai stadionjában, hogy tanúja legyen a vitának.
Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke
2019. április 21-én Zelenszkij a szavazatok 73 százalékával nyert és Ukrajna elnökévé választották.
Az elnökválasztás után néhány nappal Putyin bejelentette, hogy orosz útlevelet ad az ukrán állampolgároknak a háború sújtotta, szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Zelenszkij nevetségesnek nevezte az ajánlatot, és egy Facebook-bejegyzésben válaszolt, amelyben ukrán állampolgárságot ajánlott az oroszoknak és másoknak, „akik autoriter vagy korrupt rezsimek alatt szenvednek”.
2019. május 20-án Zelenszkij letette az elnöki esküt.
Orosz és ukrán nyelven elhangzott beiktatási beszédében a nemzeti egységre szólított fel, és bejelentette a Verhovna Rada feloszlatását. Ez a lépés politikailag szükséges volt: elnöki győzelme nem biztosított neki törvényhozási mandátumot, mivel pártja nem rendelkezett parlamenti mandátumokkal. Július 21-én előre hozott választásokat tartottak, amelyeket Zelenszkij „az elnökválasztásnál is fontosabbnak” minősített. Pártja, A nép szolgája abszolút többséget szerzett: a 450 képviselői helyből 254 a pártjáé lett. Ukrajna posztszovjet történelmében először fordult elő, hogy egyetlen párt szerezte meg a törvényhozás feletti abszolút ellenőrzést.
Miközben Zelenszkij új kormányának felállításán dolgozott, korábbi üzleti partnereivel való kapcsolata ismét a figyelem középpontjába került. Kolomojszkij médiabirodalma értékes platformot biztosított Zelenszkijnek az elnökválasztási kampány során, de Zelenszkij megígérte, hogy hivatala nem fog különleges kedvezményeket biztosítani számára. Kolomojszkij maga is visszatért Ukrajnába és alig néhány nappal Zelenszkij beiktatása előtt a milliárdos kijelentette, hogy nem fogja szürke eminenciásként a háttérből irányítani a politikát.
Háború és az ukrán retorika
2022. február 21-én Putyin bejelentette, hogy elismeri a Donyeck és Luhanszk népköztársaságok függetlenségét, és békefenntartókat küld mindkét régióba. A nyugati vezetők új szankciókkal válaszoltak, és február 24-én kora reggel Zelenszkij televíziós beszédben közvetlenül az orosz néphez fordult a béke érdekében. Röviddel ezután Putyin bejelentette a különleges katonai művelet megkezdését, és orosz cirkálórakéták kezdték támadni az ukrajnai célpontokra. Miközben a világ vezetői egyre szigorúbb szankciókat jelentettek be Oroszország ellen, Zelenszkij külföldi támogatást próbált szerezni, figyelmeztetve, hogy „új vasfüggöny” ereszkedik Európa fölé.
Zelenszkij az ukrán ellenállás arca lett. Amikor az Egyesült Államok felajánlotta, hogy evakuálja a harci övezetből, Zelenszkij azt válaszolta:
Itt van a harc. Nekem lőszer kell, nem fuvar.
Az ukrán elnök ügyelt a marketingre is: következetesen kekizöld pólóban és nadrágban jelent meg nyilvános szereplései során. Videóüzeneteket intézett a világ kormányaihoz, felszólítva őket, hogy nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának, és minden lehetséges eszközzel korlátozzák Oroszország támadó háborús képességeit. Zelenszkij erőfeszítései nagyrészt sikeresek voltak, bár a NATO vonakodott bevezetni a repülési tilalmat Ukrajna felett, a nyugati országok páncéltörő fegyverekkel és föld-levegő rakétarendszerekkel árasztották el Ukrajnát. Ezenkívül Oroszország ellen szankcióikat vezettek be.
2022 tavaszán és nyarán Kijevbe látogattak a nyugati vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki több alkalommal is járt a városban.
Az egyik látogatása során Von der Leyen személyesen adta át azokat a dokumentumokat, amelyek hivatalossá tették Ukrajna Európai Unióba való csatlakozási szándékát, majd 2022. június 23-án Ukrajna megkapta az EU-tagságra jelölt országok státuzát.
Az Egyesült Államok nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszereket (HIMARS) küldött Ukrajnába. A HIMARS lehetővé tette az ukrán hadsereg számára, hogy nagy pontossággal támadjon a frontvonalaktól távol eső célpontokat, és a tüzérségi rendszer kritikus eleme lett Ukrajna ellentámadásának. 2022 decemberében Zelenszkijt a Time magazin az év emberének választotta, ami a magazin szerkesztője szerint „a legegyértelműbb döntés volt, amire emlékeznek”.
Ugyanebben a hónapban az ukrán elnök Washingtonba utazott, hogy beszédet tartson az amerikai kongresszus együttes ülésén. A háború kitörése óta folyamatosan követelésekkel áll elő a nyugati szövetségesekhez fordulva, sürgetve a fegyverszállításokat és a pénzügyi támogatásokat. Ebben pedig a Biden-kormányzat partner volt: dollármilliárdos támogatásokat adott az ukránoknak.
Zelenszkij és a korrupció
Az Európai Unió annak ellenére erőlteti Ukrajna uniós csatlakozását, hogy egyre világosabb: Ukrajnában tombol a korrupció. Bár Zelenszkij kampányának egyik alappillére a korrupció elleni harc volt, elnöksége alatt több botrány is napvilágot látott, és felszínre kerül a mai napig is. A legnagyobb visszhangot a Pandora Papers botrány keltette, amely feltárta, hogy Zelenszkij és közvetlen környezete offshore céghálózatot használt jelentős pénzmozgások lebonyolítására még elnökké válása előtt. A dokumentumok szerint Zelenszkij és társai Cipruson, Belize-ben és a Brit Virgin-szigeteken működtettek cégeket, amelyek révén külföldi bevételeiket optimalizálták.
Bár Zelenszkij elnökként átruházta tulajdonrészét ezekben a cégekben, az offshore jelenlét ellentmondott annak a korrupcióellenes narratívának, amelyre a kampányát építette.
Az offshore ügyletek tovább rontották a közbizalmat, különösen akkor, amikor kiderült, hogy Ukrajna hadiipari és energiaszektorában is jelen van a korrupció. Egy kiterjedt nyomozásba Zelenszkij korábbi támogatója, Kolomojszkij is belekeveredett.
Ugyanakkor Ukrajnában a háborúra hivatkozva egyre átláthatatlanabbá válik az állami működés. A titkosított szerződések, az elcsalt közbeszerzések és a kétes beszerzések mára a mindennapok részévé váltak. A gyanúsítottak között magas rangú városházi tisztviselők, bizottsági vezetők és önkormányzati képviselők is vannak, a korrupciós ügyek pedig Zelenszkijig érnek, aki a jól bevált módszereit alkalmazza: megszüntette a korrupcióellenes hivatalt Ukrajnában és egy olyan főügyészt nevezett ki, aki régi bizalmasa.
Mindemellett folyamatosak azok a jelentések is, amelyek Zelenszkij vagyongyarapodásáról szólnak. Az ukrán elnök fizetése, vagyonnyilatkozata alapján, 336 ezer hrivnyát tett ki tavaly, ami hárommillió forintos fizetésnek felel meg.
Zelenszkij tulajdonában van egy 131,9 négyzetméteres kijevi lakás, egy 20,9 négyzetméteres és egy 20,7 négyzetméteres kijevi garázs, a Shefir testvérekkel közös tulajdonban lévő 254,5 négyzetméteres kijevi lakás 25 százaléka, és a Szerhij Shefirrel közös tulajdonban lévő 198,6 négyzetméteres lakás 50 százaléka.
Luxusvilla és luxusruhák
Egy egyiptomi portál feltárta az is, hogy az ukrán elnöknek Olaszország egyik legdrágább üdülőhelyén, Forte dei Marmiben van luxusvillája. A tulajdoni lap szerint a kastély a San Tommaso S. R. L. cég nevén van, amely a Como megyében található Cantú településen van bejegyezve, és amelynek a vezetője Pishchanska Svitlana, aki Zelenszkij egyik régi barátja. A San Tommaso az Aldorante Limited irányítása alatt áll. Ennek a fedőcégnek mindössze 2000 eurós alaptőkéje van, a székhelye pedig Cipruson van bejegyezve. Az egyetlen részvényes Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij felesége. 2019-ig egyébként maga az ukrán elnök is az igazgatója volt.
Zelenszkij felesége nemcsak az ingatlanokban, de az öltözködésében is a luxust keresi. Megjelenései során jellemzően márkás, drága szetteket visel.
Az ukrán First Lady a Vogue címlapján is szerepelt.
Az ukrán elnök életvitele kapcsán gyakran felmerül a droghasználat kérdése is. Nemrégiben erre a következtetésre jutott Tucker Carlson is, aki egy interjúban úgy fogalmazott:
Ha ránézel a fickóra, azt mondod, valami nem stimmel.
A politikai sztárújságíró azt mondta, több európai ismerősétől hallotta azt, hogy Zelenszkij droghasználó, ám bizonyítéka erre nincs. A közösségi médiában gyakran felmerül ez a téma Zelenszkij kapcsán, sokan Kokainelnöknek nevezik az ukrán elnököt.
Ukrajna és az uniós csatlakozás
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már 2022 óta erőlteti Ukrajna uniós csatlakozását, és ebbe az Európai Néppárt, valamint a háborúpárri országok is bekapcsolódtak. A korrupciótól hangos, drog- és fegyverkereskelméről, valamint prostitúciós „iparáról” hírhedtté vált Ukrajna Brüsszel szerint teljesítette az uniós normákat. Az Európai Bizottság elnöke maga is sürgeti, hogy megnyissák Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak első fejezetét.
A csatlakozási folyamat érdemeken alapul, és Ukrajna kiérdemelte, hogy továbbléphessen.
– mondta a bizottság elnöke.
