Zelenszkij: botrányok, korrupció és családi titkok

Volodimir Zelenszkij neve egy évtizeddel ezelőtt legfeljebb egy vígjáték stáblistáján tűnhetett fel, ma azonban ő Ukrajna hatalmához ragaszkodó, a háborút folytatni akaró, korrupt elnöke, aki pózol, világeseményeken vesz részt és fegyvereket követel, miközben százezrek halnak meg miatta a háborúban.

Volodimir Zelenszkij Fotó: AFP Fotó: JAKUB PORZYCKI Forrás: NurPhoto

Az ukrán gazdaság stagnálása és Porosenko népszerűségének csökkenése miatt úgy tűnt, hogy a 2019-es elnökválasztáson a 2014-es választási helyzet ismétlődik meg, ahol a hivatalban lévő elnök az Orange Revolution politikusa, Julia Timosenko ellen indult. Ehelyett több mint három tucat jelölt indult a választásokon, és Zelenszkij gyakorlatilag jelöltségének bejelentésétől kezdve az egyik esélyesnek számított. Zelenszkij 2018. december 31-én az 1+1 csatornán tette közzé, hogy indul az elnöki posztért, megelőzve Porosenko újévi beszédét. A provokatív lépés felvetette a kérdést, hogy Kolomojszkij , az 1+1 tulajdonosa részt vesz-e Zelenszkij kampányában. Kolomojszkij , Porosenko egykori hűséges szövetségese, 2017 júniusa óta önkéntes száműzetésben élt, miután Poroshenko államosította a PrivatBankot, a Kolomojszkij társalapításával létrejött pénzintézetet. 

Kolomojszkijt azzal vádolták, hogy milliárdokat lopott Ukrajna legnagyobb hitelezőjétől, a PrivatBanktól, és az ukrán kormány kénytelen volt több mint 5,6 milliárd dollárt pumpálni a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe mehessen” vállalatba, azért, hogy életben tartsa.

Zelenszkij végül kihátrált az üzletember mögül. 

Legyőzte Porosenkót

Kampánya során kerülte a részletes politikai nyilatkozatokat és sajtótájékoztatókat, helyette rövid beszédeket és humoros videókat tett közzé a YouTube-on és az Instagramon. 

2019. március 31-én Zelenszkij az elnökválasztás első fordulójában több mint 30 százalékos szavazati arányt ért el, Porosenko pedig 16 százalékkal messze lemaradva a második helyen végzett. 

Zelenszkij a második forduló kezdetéig nem volt hajlandó vitázni Porosenkóval, és a találkozó minden jellemzője egy sporteseményre emlékeztetett. 2019. április 19-én több tízezer ember gyűlt össze Kijev olimpiai stadionjában, hogy tanúja legyen a vitának.

🇺🇦 Zelensky: “I’m ready to get on my knees (and beg)”

He promised to make peace in 2019 … that’s why he was elected.

pic.twitter.com/ZR5fZxbCrf

— Lord Bebo (@MyLordBebo) July 19, 2024

Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke

2019. április 21-én Zelenszkij a szavazatok 73 százalékával nyert és Ukrajna elnökévé választották. 

NEW: Volodymyr Zelenskiy, a comedian with no political experience who plays the president on TV, has won Ukraine’s presidential election in a landslide, according to a national exit poll. https://t.co/HBWpifVa6x pic.twitter.com/a1ALxEmNiu

— ABC News (@ABC) April 21, 2019

Az elnökválasztás után néhány nappal Putyin bejelentette, hogy orosz útlevelet ad az ukrán állampolgároknak a háború sújtotta, szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Zelenszkij nevetségesnek nevezte az ajánlatot, és egy Facebook-bejegyzésben válaszolt, amelyben ukrán állampolgárságot ajánlott az oroszoknak és másoknak, „akik autoriter vagy korrupt rezsimek alatt szenvednek”.

2019. május 20-án Zelenszkij letette az elnöki esküt.

Orosz és ukrán nyelven elhangzott beiktatási beszédében a nemzeti egységre szólított fel, és bejelentette a Verhovna Rada feloszlatását. Ez a lépés politikailag szükséges volt: elnöki győzelme nem biztosított neki törvényhozási mandátumot, mivel pártja nem rendelkezett parlamenti mandátumokkal. Július 21-én előre hozott választásokat tartottak, amelyeket Zelenszkij „az elnökválasztásnál is fontosabbnak” minősített. Pártja, A nép szolgája abszolút többséget szerzett: a 450 képviselői helyből 254 a pártjáé lett. Ukrajna posztszovjet történelmében először fordult elő, hogy egyetlen párt szerezte meg a törvényhozás feletti abszolút ellenőrzést.

WATCH: Ukraine's new president Volodymyr Zelenskiy high-fived and took selfies with supporters ahead of his inauguration pic.twitter.com/V8XslK4W4v

— Bloomberg Originals (@bbgoriginals) May 20, 2019

Miközben Zelenszkij új kormányának felállításán dolgozott, korábbi üzleti partnereivel való kapcsolata ismét a figyelem középpontjába került. Kolomojszkij médiabirodalma értékes platformot biztosított Zelenszkijnek az elnökválasztási kampány során, de Zelenszkij megígérte, hogy hivatala nem fog különleges kedvezményeket biztosítani számára. Kolomojszkij maga is visszatért Ukrajnába és alig néhány nappal Zelenszkij beiktatása előtt a milliárdos kijelentette, hogy nem fogja szürke eminenciásként a háttérből irányítani a politikát.

Háború és az ukrán retorika

2022. február 21-én Putyin bejelentette, hogy elismeri a Donyeck és Luhanszk népköztársaságok függetlenségét, és békefenntartókat küld mindkét régióba. A nyugati vezetők új szankciókkal válaszoltak, és február 24-én kora reggel Zelenszkij televíziós beszédben közvetlenül az orosz néphez fordult a béke érdekében. Röviddel ezután Putyin bejelentette a különleges katonai művelet megkezdését, és orosz cirkálórakéták kezdték támadni az ukrajnai célpontokra. Miközben a világ vezetői egyre szigorúbb szankciókat jelentettek be Oroszország ellen, Zelenszkij külföldi támogatást próbált szerezni, figyelmeztetve, hogy „új vasfüggöny” ereszkedik Európa fölé.

Zelenszkij az ukrán ellenállás arca lett. Amikor az Egyesült Államok felajánlotta, hogy evakuálja a harci övezetből, Zelenszkij azt válaszolta: 

Itt van a harc. Nekem lőszer kell, nem fuvar.

Az ukrán elnök ügyelt a marketingre is: következetesen kekizöld pólóban és nadrágban jelent meg nyilvános szereplései során. Videóüzeneteket intézett a világ kormányaihoz, felszólítva őket, hogy nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának, és minden lehetséges eszközzel korlátozzák Oroszország támadó háborús képességeit. Zelenszkij erőfeszítései nagyrészt sikeresek voltak, bár a NATO vonakodott bevezetni a repülési tilalmat Ukrajna felett, a nyugati országok páncéltörő fegyverekkel és föld-levegő rakétarendszerekkel árasztották el Ukrajnát. Ezenkívül Oroszország ellen szankcióikat vezettek be. 

2022 tavaszán és nyarán Kijevbe látogattak a nyugati vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki  több alkalommal is járt a városban.

Az egyik látogatása során Von der Leyen személyesen adta át azokat a dokumentumokat, amelyek hivatalossá tették Ukrajna Európai Unióba való csatlakozási szándékát, majd 2022. június 23-án Ukrajna megkapta az EU-tagságra jelölt országok státuzát.

Az Egyesült Államok nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszereket (HIMARS) küldött Ukrajnába. A HIMARS lehetővé tette az ukrán hadsereg számára, hogy nagy pontossággal támadjon a frontvonalaktól távol eső célpontokat, és a tüzérségi rendszer kritikus eleme lett Ukrajna ellentámadásának. 2022 decemberében Zelenszkijt a Time magazin az év emberének választotta, ami a magazin szerkesztője szerint „a legegyértelműbb döntés volt, amire emlékeznek”. 

TIME's 2022 Person of the Year: Volodymyr Zelensky and the spirit of Ukraine #TIMEPOY https://t.co/06Y5fuc0fG pic.twitter.com/i8ZT3d5GDa

— TIME (@TIME) December 7, 2022

Ugyanebben a hónapban az ukrán elnök Washingtonba utazott, hogy beszédet tartson az amerikai kongresszus együttes ülésén. A háború kitörése óta folyamatosan követelésekkel áll elő a nyugati szövetségesekhez fordulva, sürgetve a fegyverszállításokat és a pénzügyi támogatásokat. Ebben pedig a Biden-kormányzat partner volt: dollármilliárdos támogatásokat adott az ukránoknak.

Zelenszkij és a korrupció

Az Európai Unió annak ellenére erőlteti Ukrajna uniós csatlakozását, hogy egyre világosabb: Ukrajnában tombol a korrupció. Bár Zelenszkij kampányának egyik alappillére a korrupció elleni harc volt, elnöksége alatt több botrány is napvilágot látott, és felszínre kerül a mai napig is. A legnagyobb visszhangot a Pandora Papers botrány keltette, amely feltárta, hogy Zelenszkij és közvetlen környezete offshore céghálózatot használt jelentős pénzmozgások lebonyolítására még elnökké válása előtt. A dokumentumok szerint Zelenszkij és társai Cipruson, Belize-ben és a Brit Virgin-szigeteken működtettek cégeket, amelyek révén külföldi bevételeiket optimalizálták.

Bár Zelenszkij elnökként átruházta tulajdonrészét ezekben a cégekben, az offshore jelenlét ellentmondott annak a korrupcióellenes narratívának, amelyre a kampányát építette.

Az offshore ügyletek tovább rontották a közbizalmat, különösen akkor, amikor kiderült, hogy Ukrajna hadiipari és energiaszektorában is jelen van a korrupció. Egy kiterjedt nyomozásba Zelenszkij korábbi támogatója, Kolomojszkij is belekeveredett. 

Ugyanakkor Ukrajnában a háborúra hivatkozva egyre átláthatatlanabbá válik az állami működés. A titkosított szerződések, az elcsalt közbeszerzések és a kétes beszerzések mára a mindennapok részévé váltak. A gyanúsítottak között magas rangú városházi tisztviselők, bizottsági vezetők és önkormányzati képviselők is vannak, a korrupciós ügyek pedig Zelenszkijig érnek, aki a jól bevált módszereit alkalmazza: megszüntette a korrupcióellenes hivatalt Ukrajnában és egy olyan főügyészt nevezett ki, aki régi bizalmasa. 

Mindemellett folyamatosak azok a jelentések is, amelyek Zelenszkij vagyongyarapodásáról szólnak. Az ukrán elnök fizetése, vagyonnyilatkozata alapján,  336 ezer hrivnyát tett ki tavaly, ami hárommillió forintos fizetésnek felel meg.

Zelenszkij tulajdonában van egy 131,9 négyzetméteres kijevi lakás, egy 20,9 négyzetméteres és egy 20,7 négyzetméteres kijevi garázs, a Shefir testvérekkel közös tulajdonban lévő 254,5 négyzetméteres kijevi lakás 25 százaléka, és a Szerhij Shefirrel közös tulajdonban lévő 198,6 négyzetméteres lakás 50 százaléka.

 

Luxusvilla és luxusruhák

Egy egyiptomi portál feltárta az is, hogy az ukrán elnöknek Olaszország egyik legdrágább üdülőhelyén, Forte dei Marmiben van luxusvillája. A tulajdoni lap szerint a kastély a San Tommaso S. R. L. cég nevén van, amely a Como megyében található Cantú településen van bejegyezve, és amelynek a vezetője Pishchanska Svitlana, aki Zelenszkij egyik régi barátja. A San Tommaso az Aldorante Limited irányítása alatt áll. Ennek a fedőcégnek mindössze 2000 eurós alaptőkéje van, a székhelye pedig Cipruson van bejegyezve. Az egyetlen részvényes Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij felesége. 2019-ig egyébként maga az ukrán elnök is az igazgatója volt. 

Zelenszkij felesége nemcsak az ingatlanokban, de az öltözködésében is a luxust keresi. Megjelenései során jellemzően márkás, drága szetteket visel. 

The wife of Ukrainian President Vladimir Zelensky, Elena, spent more than $1 million on Cartier jewelry in New York – The Nation write.

At this time, Zelensky made his first personal appeal to the UN General Assembly, demanding help and arms supplies from the West. pic.twitter.com/BacPCPJOKL

— Sprinter Observer (@SprinterObserve) October 4, 2023

Az ukrán First Lady a Vogue címlapján is szerepelt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Vogue (@voguemagazine) által megosztott bejegyzés

Az ukrán elnök életvitele kapcsán gyakran felmerül a droghasználat kérdése is. Nemrégiben erre a következtetésre jutott Tucker Carlson is, aki egy interjúban úgy fogalmazott:  

Ha ránézel a fickóra, azt mondod, valami nem stimmel. 

A politikai sztárújságíró azt mondta, több európai ismerősétől hallotta azt, hogy Zelenszkij droghasználó, ám bizonyítéka erre nincs. A közösségi médiában gyakran felmerül ez a téma Zelenszkij kapcsán, sokan Kokainelnöknek nevezik az ukrán elnököt. 

Ukrajna és az uniós csatlakozás

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már 2022 óta erőlteti Ukrajna uniós csatlakozását, és ebbe az Európai Néppárt, valamint a háborúpárri országok is bekapcsolódtak. A korrupciótól hangos, drog- és fegyverkereskelméről, valamint prostitúciós „iparáról” hírhedtté vált Ukrajna Brüsszel szerint teljesítette az uniós normákat. Az Európai Bizottság elnöke maga is sürgeti, hogy megnyissák Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak első fejezetét. 

A csatlakozási folyamat érdemeken alapul, és Ukrajna kiérdemelte, hogy továbbléphessen.

– mondta a bizottság elnöke. 

Magyarország több alkalommal hangsúlyozta, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, ahogyan az ukránok katonai támogatását sem. A magyar álláspont ebben évek óta töretlen. A 2025. júniusi uniós csúcstalálkozón Magyarország történelmi jelentőségű diplomáciai győzelmet aratott Brüsszelben, miután Orbán Viktor miniszterelnök megakadályozta az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások első szakaszának megnyitását. 

A miniszterelnök a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás eredményének felhatalmazásával a magyar emberek érdekeit képviselve állt ki a magyar álláspont mellett. A Voks 2025-ön a magyarok 95 százaléka (2,168 millió) Ukrajna EU-csatlakozása ellen foglalt állást.

A magyarok döntésére szinte azonnal megérkeztek a reakciók Ukrajnából: az ukránok kormányváltást sürgettek, miután korábban a magyargyűlölő Manfred Weber és a Tisza Párt szavazása Ukrajna uniós csatlakozása mellett foglalt állást. 

Maga Zelenszkij is példaként hozta ezt a nem reprezentatív felmérést, amikor azt mondta: a magyarok hetven százaléka támogatja az ukrán uniós csatlakozást.

Zelenszkij és Donald Trump 

2019 szeptemberében Zelenszkij kormánya az Egyesült Államok politikai botrányának középpontjába került, amikor az amerikai hírszerzés egyik informátora hivatalos panaszt nyújtott be Donald Trump amerikai elnök tevékenységével kapcsolatban. Az ügy Trump állítólagos döntésével volt kapcsolatos, miszerint visszatartotta az Ukrajnának szánt jelentős katonai segélycsomagot, amíg Ukrajna nem indít nyomozást az Egyesült Államok volt alelnöke, Joe Biden és fia, Hunter ellen. Hunter Biden az ukrán energiakonglomerátum, a Burisma Holdings igazgatótanácsának tagja volt, és az idősebb Biden, aki akkor Barack Obama alelnöke volt, hivatali lehetőségeit felhasználta fia érdekében.

2019. július 25-én Trump telefonon beszélt Zelenszkijjel, és megemlítette a Biden család elleni nyomozást. Trump elismerte, hogy a telefonhívás előtt utasítást adott a segélycsomag visszatartására.

Zelenszkij kijelentette, hogy kivizsgálja a Burisma-ügyet, és augusztusban menesztette Ukrajna főügyészét, Jurij Lutsenkót. Ekkor közel 400 millió dollárnyi amerikai katonai segély maradt függőben, amit végül 2019. szeptember 11-én folyósítottak. 

Trump második elnöksége idején viharosan folytatódott az ukrán és az amerikai elnök kapcsolata

2025. február 28-án példátlan módon osztotta ki az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök, aki eredetileg az ásványjogi megállapodás miatt érkezett a Fehér Házba, felmérgesítette az Egyesült Államok elnökét, aki többek között arra figyelmeztette Zelenszkijt, hogy országa nagy bajban van.

Az ukrán elnök megszégyenülten távozott a Fehér Házból, majd a közösségi oldalakon folytatódott az üzengetés. Az amerikai elnök bírálta az ukrán vezetőt, amiért szerinte visszaél az Egyesült Államok támogatásával, és nem mutat hálát a nyújtott segítségért. J. D. Vance alelnök is kemény kritikát fogalmazott meg, kijelentve, hogy Zelenszkij tiszteletlenül viselkedett, és veszélybe sodorta országát azzal, hogy nem a diplomáciai megoldásokat részesítette előnyben.

JD Vance and Trump just put Zelensky in his place. Wow. Watch this.

pic.twitter.com/zndgjKEPKz

— End Wokeness (@EndWokeness) February 28, 2025

Ukrajna elnöke később „kibékült” Trumppal: Ferenc pápa temetésén találkoztak újra, ahol négyszemközt beszélgettek, majd a NATO-csúcson is egyeztetettek. Zelenszkij erre az alkalomra már zakót is felvett, azután, hogy Donald Trump az ukrán elnök februári, washingtoni látogatás során megjegyzést tett Zelenszkij öltözködésére.

Zelensky ditches T-shirt for a suit for sit-down meeting with President Trump https://t.co/8ztiV1o2jd pic.twitter.com/1ftyrgsIRL

— New York Post (@nypost) June 25, 2025

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)