Ukrajna a korrupció fellegvára

A háborúra hivatkozva, a nemzeti egység és védelmi szükségletek álcája mögött olyan mélységű korrupció alakult ki, amely nem csupán a nyugati támogatók bizalmát rendíti meg, de Ukrajna jövőjét is veszélybe sodorja. Az Egyesült Államok és az Európai Unió 2022 februárja óta példátlan összegeket juttatott Kijevbe. Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya ezzel párhuzamosan átláthatóságot és reformokat ígért. A valóság azonban ennek gyökeresen ellentmond. Titkosított szerződések, fiktív közbeszerzések, lefizetett sorozótisztek, zsaroló rendőrök és dollárhegyekre bukkanó razziák szövik át Ukrajna hétköznapjait.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

A bűnszervezet módszere különösen egyszerű volt. Nem létező épületeket regisztráltak az ingatlannyilvántartásban, majd ezekre hivatkozva privatizálták az állami földeket, természetesen pályáztatás nélkül. Az így megszerzett területeket aztán piaci áron értékesítették.

A sereg, amelyben csak a szegények harcolnak

Az ukrán haderő súlyos emberhiánnyal küzd, egyre nehezebb újabb katonákat toborozni. Ennek azonban nem kizárólag demográfiai vagy morális okai vannak. Az országban virágzik a sorkötelezettség megkerülésére épülő korrupciós ipar.

A sorozóbizottságok orvosai készpénzért állítanak ki rokkantsági igazolásokat, amelyek mentesítik a fiatalokat a katonai szolgálat alól. Egyes régiókban szervezett hálózatok működnek, amelyek több ezer hamis dokumentumot adtak ki, dollármilliókhoz juttatva a szervezőket.

Az is előfordul, hogy katonai toborzók embereket hurcolnak el az utcáról, mindezt fényes nappal, videók tanúsága szerint. A kiváltságos negyedekben, nyaralóövezetekben viszont soha nem razziáznak.

 Egy étteremtulajdonos szerint a nagyobb bevásárlóközpontok havonta hatalmas kenőpénzeket fizetnek a „toborzási biztonságért”.

A magánszektor is célkeresztben van

Az ukrán állami szervek nemcsak a közpénzeket tüntetik el, de egyre gyakrabban zaklatják a magánszektort is. A nemzetközi sajtót bejárta az I&U Group esete. A cég zöldenergia-projektet valósított meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitelből, majd az ukrán hatóságok mindenféle ítélet nélkül lefoglalták az eszközeit. A vállalat tulajdonosa, aki egyébként Litvánia tiszteletbeli konzula volt, nyilvánosan állította, hogy a rendőrség célzottan zsarolta a céget. Az ügy kiváltotta az EBRD tiltakozását, amely szerint az ilyen „államosítások” nemcsak jogellenesek, de súlyosan veszélyeztetik a jövőbeni nemzetközi befektetéseket is. 

Az Ukrajnának juttatott segélyek fele felszívódott

A legnagyobb aggodalmat azonban a nyugati támogatások sorsa jelenti. Zelenszkij elnök saját bevallása szerint az Egyesült Államok által folyósított 177 milliárd dollárból mindössze 75 milliárd dollárral tudnak elszámolni. 

A különbözet „valahol eltűnt”.

Később már százmilliárdos támogatásról beszélt, a számok tehát változnak, de a hiány mindig jelentős.

Szakértők ugyanakkor rámutattak, hogy az ukrán állam ugyanebben az időszakban hatalmas összegeket fektetett be amerikai államkötvényekbe, azaz a segélyként kapott pénz egy része visszaáramolhatott az Egyesült Államokba, megkerülve az ukrán gazdaságot.

Brüsszel továbbra is erőlteti a csatlakozást

Az Európai Bizottság továbbra is reményt táplál az ukrán csatlakozás kapcsán, de a valóság kiábrándító. Az EU által kijelölt hét csatlakozási mérföldkő közül épp a korrupcióellenes reformok teljesítése áll a legrosszabbul. A Transparency International jelentése szerint Ukrajna a világ 180 országából a 104. helyen áll a korrupciós listán. A Számvevőszék 2021-es jelentése már a háború előtt figyelmeztetett, hogy az ukrán államot elfoglalták az oligarchák, a jogállamiság gyenge, az igazságszolgáltatás részrehajló. Ez azóta csak romlott. A legfelsőbb bíróság elnökét korrupció miatt vették őrizetbe, egy másik bírót dollárkötegekkel töltött befőttesüvegek felfedezése után ítéltek tíz év börtönre, miután Moldovába próbált menekülni.

Ukrajna EU-tagsága életbevágó kérdés

Mindezek fényében jogosan vetődik fel a kérdés, hogy meddig támogatja még a Nyugat korlátlanul Ukrajnát. A korrupció Ukrajnában nem elszigetelt jelenség, hanem rendszerszintű, szervezett gyakorlat. A nyugati adófizetők pénze ma gyakran nem segélyszállítmányokra megy, hanem luxusutakra, palotákra és svájci bankszámlákra. Ukrajna esetleges csatlakozása az Európai Unióhoz nemcsak az EU, hanem Magyarország számára is hosszú távú következményekkel jár. Éppen ezért hazánkban véleménynyilvánító szavazás indul, amelynek keretében dönthetünk a kérdésben.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)