Az EU legkorruptabb tagállama lenne Ukrajna, ha felvennék az unióba

A háború kitörése óta még súlyosabbnak tekinthető az ukrán korrupciós helyzet, az ország pedig rendkívüli visszalépéseket tett az uniós integrációhoz kötődő mérföldkövek teljesítése terén.

Ukrán zászló az Európai Unió épületénél Brüsszelben Fotó: AFP

A Világbank úgynevezett vesztegetésgyakoriság indexe alapján – amely azt méri, hogy a megkérdezett cégek hány százaléka kapott kenőpénzfizetésre vonatkozó megkeresést, vagyis a ténylegesen tapasztalható korrupciót firtatja – a korrupciós gyakoriság több mint háromszor magasabb Ukrajnában, mint az EU Világbank szerinti legkorruptabb országában, Olaszországban. 

A közelmúlt ügyei

A bírák kinevezésére vonatkozó jogszabályok lazítása azért is aggályos, mert mint azt az EU Számvevőszéke is megállapította, a hivatali korrupció jelentős méreteket ölt Ukrajnában. Mindössze fél évvel a Közbizalmi Tanács függetlenségét korlátozó jogszabályról szóló szavazás előtt őrizetbe vették Vszevolod Knyazevet, Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának (CSK) vezetőjét, miután a Legfelsőbb Bíróságon egy, „az Ukrajna Fegyveres Erőinek vezetősége és bírái által folytatott illegális előnyök megszerzésére irányuló hálózatot fedtek fel”. Azonban nem Knyazev volt az egyetlen korrupt bíró. Az Ukrán Korrupcióellenes Hivatal jelentése szerint tíz év börtönbüntetést kapott Mikola Csausz kijevi bíró, akit 150 ezer dollárral vesztegettek meg. A bankjegyeket befőttesüvegekbe „rejtette”, de rajtakapták. A börtön elől Moldovába menekült, de elfogták..

Néhány héttel ezelőtt a kijevi városházán hatmillió dollár, hatszázezer euró és nyolcszázezer hrivnya készpénzt talált bevásárlózacskókba és kartondobozokba rejtve az ukrán Korrupcióellenes Ügyészség (NABU) és az Országos Korrupcióellenes Iroda (SAPO).

Olekszij Reznyikov 2021. november 4. óta töltötte be a védelmi miniszteri tisztséget, és fontos szerepet játszott a nyugati katonai segélyek megszerzésében. Ugyanakkor 2023 februárjában az ukrán elnöki hivatal honlapján megjelent egy petíció, amelyben Olekszij Reznyikov védelmi miniszter menesztését követelték. A kezdeményezés megfogalmazói egyebek mellett az ukrán védelmi minisztérium beszerzési botrányára is hivatkoztak. Mintegy fél évvel később Zelenszkij elnök végül menesztette a védelmi minisztert, miután kiderült: az általa vezetett minisztérium túlárazva vásárolt élelmiszereket az ukrán hadseregnek.

Zelenszkij elnök egy januári interjúban kijelentette, az Egyesült Államok által jegyzett 177 milliárd dollárból csak 75 milliárd dollárral tud elszámolni, a különbözetet, elmondása szerint, nem látta. 

Az elnök akkor azt is mondta, hogy a maradék összeg a korrupció vagy lobbitevékenység áldozata lett. 

Hozzátette azonban, hogy a korrupció véleménye szerint az amerikai fegyvergyártó cégek részéről történt, és nem ukrán részről. Ugyanakkor egy hónappal később már arról beszélt Zelenszkij, hogy nem 75, hanem 100 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát az Egyesült Államok, ebből 68,5 milliárd fegyverbeszerzésre, 31,5 milliárd pedig működési támogatásként realizálódott.

Összességében tehát elmondható, hogy a háború kitörése óta még súlyosabbnak tekinthető az ukrán korrupciós helyzet, az ország pedig rendkívüli visszalépéseket tett az uniós integrációhoz kötődő mérföldkövek teljesítése terén.

A bírósági reform figyelmen kívül hagyása, illetve a kormányzati struktúrában nyíltan megjelenő korrupció egybevág az EU Számvevőszékének megállapításaival, amely kimondja, hogy „a magas szinten elkövetett korrupció továbbra is súlyos probléma” az országban – állapítja meg a Tényellenőr. 

Borítókép: Ukrán zászló az Európai Unió épületénél Brüsszelben (Fotó: AFP)