Az EU legkorruptabb tagállama lenne Ukrajna, ha felvennék az unióba

A háború kitörése óta még súlyosabbnak tekinthető az ukrán korrupciós helyzet, az ország pedig rendkívüli visszalépéseket tett az uniós integrációhoz kötődő mérföldkövek teljesítése terén.

Ukrán zászló az Európai Unió épületénél Brüsszelben Fotó: AFP

Ukrajna ambiciózus célja, hogy 2025-ben öt-hat EU-csatlakozási tárgyalási klasztert nyisson meg – mondta Volodimir Zelenszkij elnök január 15-én. 

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij maga is bevallotta, hogy az országban komoly gondot jelent a korrupció. Fotó: AFP

Ukrajna érdemei alapján zajlik a csatlakozási folyamat, és ha a jelenlegi sebességgel és minőségben folytatják a reformokat, akkor akár 2030 előtt is sor kerülhet a csatlakozásra

– jelentette ki Ursula von der Leyen február végén a Támogassuk Ukrajnát plenáris ülésen. A folyamat 2022. június 17-én kezdődött el, amikor az Európai Bizottság támogatását fejezte ki Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán az Európai Tanácsnak. Az EU ezzel együtt hét mérföldkövet jelölt ki az ország csatlakozásához:

• Alkotmánybírósági reform,
• Bírósági reform,
• Korrupcióellenes reformok,
• Pénzmosás elleni fellépés,
• Oligarchaellenes törvények hozatala,
• Az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén,
• A nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása.

A European Pravda a döntés másnapján ugyanakkor már arról írt, hogy az ukrán állam képtelen lehet a csatlakozáshoz szükséges reformokat teljesíteni 

– emlékeztetett a Tényellenőr, hozzátéve: 

A legnagyobb nehézséget épp a korrupcióellenes intézkedések jelentik az ukrán kormányzatnak, az országban ugyanis az Európai Unió Számvevőszéke szerint a magas szinten elkövetett korrupció továbbra is súlyos probléma.

Ukrajna és a korrupció: évtizedes probléma

A 2021-es különjelentés megállapításai szerint az ország már a háború előtt is hosszú évek óta szenved(ett) a korrupciótól és az állam foglyul ejtésétől, ezért egy sor ajánlást fogalmazott meg a Számvevőszék is Ukrajna számára. Az egyik legfontosabb az, hogy konkrét intézkedések megtervezésével és végrehajtásával nemcsak a magas szinten elkövetett korrupciót (többek között az oligarchikus struktúrát) kell célba venni, hanem a szabad és tisztességes verseny akadályainak megszüntetésére is törekedni kell. 

Utóbbi állítást alátámasztja a BBC 2017-es ukrajnai riportja is, amelyben a lap arról számol be, hogy a politikai vezetés legfelsőbb szintjén álló személyek összvagyona eléri a 26 milliárd dollárt. 

Mindezt úgy, hogy a kormányzat szereplőinek többsége (Porosenko elnökön kívül  – a szerk.) nem volt érintett a gazdasági életben.

A Világbank úgynevezett vesztegetésgyakoriság indexe alapján – amely azt méri, hogy a megkérdezett cégek hány százaléka kapott kenőpénzfizetésre vonatkozó megkeresést, vagyis a ténylegesen tapasztalható korrupciót firtatja – a korrupciós gyakoriság több mint háromszor magasabb Ukrajnában, mint az EU Világbank szerinti legkorruptabb országában, Olaszországban. 

A közelmúlt ügyei

A bírák kinevezésére vonatkozó jogszabályok lazítása azért is aggályos, mert mint azt az EU Számvevőszéke is megállapította, a hivatali korrupció jelentős méreteket ölt Ukrajnában. Mindössze fél évvel a Közbizalmi Tanács függetlenségét korlátozó jogszabályról szóló szavazás előtt őrizetbe vették Vszevolod Knyazevet, Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának (CSK) vezetőjét, miután a Legfelsőbb Bíróságon egy, „az Ukrajna Fegyveres Erőinek vezetősége és bírái által folytatott illegális előnyök megszerzésére irányuló hálózatot fedtek fel”. Azonban nem Knyazev volt az egyetlen korrupt bíró. Az Ukrán Korrupcióellenes Hivatal jelentése szerint tíz év börtönbüntetést kapott Mikola Csausz kijevi bíró, akit 150 ezer dollárral vesztegettek meg. A bankjegyeket befőttesüvegekbe „rejtette”, de rajtakapták. A börtön elől Moldovába menekült, de elfogták..

Néhány héttel ezelőtt a kijevi városházán hatmillió dollár, hatszázezer euró és nyolcszázezer hrivnya készpénzt talált bevásárlózacskókba és kartondobozokba rejtve az ukrán Korrupcióellenes Ügyészség (NABU) és az Országos Korrupcióellenes Iroda (SAPO).

Olekszij Reznyikov 2021. november 4. óta töltötte be a védelmi miniszteri tisztséget, és fontos szerepet játszott a nyugati katonai segélyek megszerzésében. Ugyanakkor 2023 februárjában az ukrán elnöki hivatal honlapján megjelent egy petíció, amelyben Olekszij Reznyikov védelmi miniszter menesztését követelték. A kezdeményezés megfogalmazói egyebek mellett az ukrán védelmi minisztérium beszerzési botrányára is hivatkoztak. Mintegy fél évvel később Zelenszkij elnök végül menesztette a védelmi minisztert, miután kiderült: az általa vezetett minisztérium túlárazva vásárolt élelmiszereket az ukrán hadseregnek.

Zelenszkij elnök egy januári interjúban kijelentette, az Egyesült Államok által jegyzett 177 milliárd dollárból csak 75 milliárd dollárral tud elszámolni, a különbözetet, elmondása szerint, nem látta. 

Az elnök akkor azt is mondta, hogy a maradék összeg a korrupció vagy lobbitevékenység áldozata lett. 

Hozzátette azonban, hogy a korrupció véleménye szerint az amerikai fegyvergyártó cégek részéről történt, és nem ukrán részről. Ugyanakkor egy hónappal később már arról beszélt Zelenszkij, hogy nem 75, hanem 100 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát az Egyesült Államok, ebből 68,5 milliárd fegyverbeszerzésre, 31,5 milliárd pedig működési támogatásként realizálódott.

Összességében tehát elmondható, hogy a háború kitörése óta még súlyosabbnak tekinthető az ukrán korrupciós helyzet, az ország pedig rendkívüli visszalépéseket tett az uniós integrációhoz kötődő mérföldkövek teljesítése terén.

A bírósági reform figyelmen kívül hagyása, illetve a kormányzati struktúrában nyíltan megjelenő korrupció egybevág az EU Számvevőszékének megállapításaival, amely kimondja, hogy „a magas szinten elkövetett korrupció továbbra is súlyos probléma” az országban – állapítja meg a Tényellenőr. 

Borítókép: Ukrán zászló az Európai Unió épületénél Brüsszelben (Fotó: AFP)