A botrányba fulladt május végi, háromoldalú csúcs után ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a jövő hét elején az Európai Unió tagállamainak az agrárminiszterei, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői annak érdekében, hogy még a portugál uniós elnökség idején megállapodjanak az új közös agrárpolitikáról, vagyis a gazdák jövőjéről.
A legutóbbi, május végi csúcstalálkozó kudarcának a tanulságait a tagállamok képviselői a napokban informális találkozón vitatták meg, megerősítve korábbi álláspontjukat, amely szerint
az alku kudarcáért az Európai Bizottság alelnöke okolható.
Frans Timmermans már a májusi csúcs után kemény bírálatokat kapott többek közt a magyar agrárminisztertől is. Nagy István akkor a Magyar Nemzetnek azt mondta,
a zöldmegállapodásért felelős alelnök túlterjeszkedett hatáskörén, és az Európai Bizottság jogalap nélkül próbálta az utolsó pillanatban a tagországokra erőltetni javaslatait, ami hátrányosan érintette volna a gazdákat és jelentős élelmiszer-dráguláshoz vezetett volna. A tagállamok azonban egybehangzóan elutasították a javaslatot.
Julia Klöckner, Németország mezőgazdasági minisztere a napokban azt hangsúlyozta,
amennyiben Frans Timmermans és a bizottság a soron következő háromoldalú csúcstalálkozón nem változtat tárgyalási stratégiáján, a jövő heti találkozón sem lesz megállapodás.
A német miniszter elismerte, hogy a miniszterek tanácsának az októberben elfogadott álláspontja valóban kevésbé ambíciózus zöldcélokat fogalmaz meg, ám a parlament tervei csődbe juttatnák az európai gazdákat.
Julia Klöckner megerősítette: pártállástól és tagállamtól függetlenül a miniszterek egybehangzó véleménye, hogy Timmermans veszélyezteti az Európai Bizottság hitelességét és a közös agrárpolitika jövőjét.
A Politico beszámolója szerint Luis Planas, Spanyolország agrárminisztere is felháborodásának adott hangot. A kormányzó baloldali, Timmermansszal egy európai pártszövetségben helyet foglaló Spanyol Szocialista Munkáspárt minisztere egyenesen részrehajlással vádolta Brüsszelt. Álláspontja szerint
Brüsszel közvetítőszerepe helyett az Európai Parlament saját elemeivel kiegészített javaslatát részesítette előnyben a tagállamokkal szemben.
A lap arra is rámutatott, hogy Frans Timmermanst nemcsak a tagállamok bírálják, hanem Greta Thunberg is. A svéd klímaaktivista és a mögötte felsorakozó civil zöldszervezetek azt követelik az alelnöktől, hogy az uniós mezőgazdaság jövője a lehető legnagyobb mértékben tartalmazza azokat a célokat, amelyek hozzájárulnak a zöldebb, fenntarthatóbb termeléshez.
Jelenleg tehát úgy tűnik, a tagállamok minisztereire nehezedő brüsszeli nyomásgyakorlásnak meghatározó oka Greta Thunberg, a zöldszervezetek és más NGO-k nyomásgyakorlása.
A miniszterek, valamint a meghatározó európai és hazai gazdálkodói érdekképviseletek és az agrárszakértők egybehangzó véleménye ugyanakkor az, hogy az Európai Bizottság és a civilek elképzelései súlyos terhet rónának a gazdálkodókra, a versenyképességüket csökkentve.
Fotó: Europress/AFP/Swen Pfortner
Teret nyernének a harmadik országból érkező élelmiszerek, amelyek azért tudnának megfizethetőbb áron eljutni az európai fogyasztók asztalára, mert az unióban kötelező, zöldebb termelésre vonatkozó terveket nem kellene betartaniuk, ezáltal az olcsóbb előállítás versenyelőnyt jelentene nekik.
Az európai fogyasztók nagy része ellenben kevésbé ellenőrzött, kétes körülmények között előállított áruhoz jutna hozzá, míg a drága európai élelmiszer csak egy szűk rétegnek lenne megfizethető.
