1°C Karola , Károly 2023. január 28. 
Komoly bírálatot kapott a tengerentúlról az európai zöldmegállapodásban (European Green Deal) 2030-ig meghatározott Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia, amelyet Frans Timmermans, az Európai Bizottság baloldali, zöldcélokért felelős alelnöke a tagállamokra nézve is kötelezővé tenne.
Az Európai Bizottság javaslata kötelezővé tenné, hogy az Európai Unió 2030-ig
a jelenlegi szint felére csökkentse a növényvédő szerek és az antibiotikumok alkalmazását, húsz százalékkal mérsékelje a műtrágya használatát és tíz százalékkal csökkentse a mezőgazdasági termőterületek méretét.
Frans Timmermans, korábban azzal fenyegette a tagállamokat, hogy amennyiben nem fogadják el a szigorú zöldcélok érdekében tett brüsszeli javaslatot, akkor a bizottság bojkottálja az új közös agrárpolitika (KAP) elfogadását.
Brüsszel azt a tervezetet bojkottálná, amelyet már jóváhagyott a tagállami minisztereket tömörítő Mezőgazdasági és Halászati Tanács, valamint az Európai Parlament is.
Az Európai Bizottság ráadásul mindeddig nem készített hatástanulmányt a 2030-ig szóló tervekről.
Ezt a hiányosságot pótolta az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) friss, átfogó tanulmányában.
Brüsszel terveit háromféle megközelítésből vizsgálták a szakértők. Az első forgatókönyv szerint csak az unió alkalmazná a szigort, a második szerint a kereskedelmi partnerek jelentős része átvenné a stratégiát, a harmadik esetben pedig a legnagyobb termelő országok globálisan alkalmazkodnának az uniós szigorhoz.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint ugyanakkor az EU gyakorlatát nem követnék más államok. Az USDA arra a következtetésre jutott, hogy mindhárom forgatókönyv
jelentősen visszavetné a globális GDP-t, érdemi alapanyag- és élelmiszerár-emelkedést okozna, emellett visszaesne az európai gazdálkodók versenyképessége.
Mivel az EU jelentős szerepet tölt be a világ élelmiszer-ellátásában, ezért a Timmermans nevéhez köthető stratégia tovább korlátozná a legszegényebbek hozzáférését az élelemhez úgy, hogy a Föld népessége tovább nő.
Az amerikai kormányzati dokumentum arra a következtetésre jutott, hogy Brüsszel tervei csak akkor nem okoznának jelentős, globális károkat, ha a kutatás-fejlesztés és az innováció új fejlesztésekkel ellensúlyozná a korlátozást, ám az USDA erre kevés esélyt lát mind az eddigi tapasztalatok, mind az erre a célra rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek miatt.
Az amerikai jelentéstevők arra számítanak, hogy
ha csak az unióban köteleznék a gazdákat a szigorra, akkor átlagosan évi 153 dollárral, vagyis 45 ezer forinttal kellene többet fizetnie az élelemért a világ minden lakosának. Az európai mezőgazdasági termelés 2030-ra mintegy 12 százalékkal csökkenne, az alapanyagok ára pedig átlagosan húsz százalékkal emelkedne.
Súlyos, húszszázalékos visszaesést könyvelhetne el az agrárexport, a behozatal növekedése mellett. Összességében csökkenne az uniós és a globális GDP és több tíz millióval nőne az éhezők száma.
Frans Timmermans a korábbihoz képest a napokban már engedékenyebbnek bizonyult, és lát arra lehetőséget, hogy a bizottság is engedjen elképzeléseiből, előmozdítva a háromoldalú egyezséget az új közös agrárpolitikáról – derül ki az európai termelők legnagyobb érdekképviselete, a Copa-Cogeca közleményéből.
A bizottság alelnöke emellett ígéretet tett arra is, hogy Brüsszel hamarosan elkészíti a stratégia hatástanulmányait.
A termelők pedig arra figyelmeztettek: a gazdák most is sokat tesznek az éghajlatváltozás ellen, de a brexit és a Covid–19-járvány komoly nehézségeket okoz, amelyet súlyosbít a tervezhetőség hiánya.
A Copa-Cogeca a hatásvizsgálatok mellett azt kérte, az unió nyújtson nagyobb támogatást a beruházásokhoz és az agrárkutatás-fejlesztés területeihez.
Továbbra is homályos, hogy valójában kik állhattak a tengerentúlról a magyar ellenzékhez juttatott milliárdos pénzutalások mögött.
Novák Péter szerint az élet nagy próbája, hogy meg tudjuk-e valósítani a valódi boldogságot.
A belvárosi ügyvédnőt maffia-bűncselekményekkel és pénzmosással vádolják az olasz hatóságok, amiért húsz évet is kaphat bizonyítottság esetén.
Az orosz turisták mintegy 35 milliárd dollárt költenek el egy évben, korábban ennek hatvan százalékát (21 milliárd dollárt) Európában.
Sem a home office, sem a válság nem kényszerítette térdre ezt a gazdasági szegmenst.
A gödöllői királyi kastélyban korabeli dokumentumok mutatják be, hogyan élt száműzetésben Madeira szigetén utolsó királyunk.
