Amerika is úgy látja, Európának hátrányos Frans Timmermans terve

Jelentős élelmiszer- és alapanyagár-emelkedést, az európai mezőgazdasági termelés visszaesését és az importáruk térnyerését okozná Brüsszel 2030-ig szóló agrárstratégiája. Az amerikai agrárminisztérium átfogó tanulmánya szerint az európai tervek globálisan csökkentenék a hozzáférhetőséget az élelemhez, amivel tovább növelnék a társadalmi különbségeket.

Frans Timmermans a fenyegetéstől sem riadt vissza, miközben a gazdák munkáját teszi felelőssé az éghajlatváltozásért Fotó: Mirkó István

Komoly bírálatot kapott a tengerentúlról az európai zöldmegállapodásban ­(European Green Deal) 2030-ig meghatározott Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia, amelyet Frans Timmermans, az Európai Bizottság baloldali, zöldcélokért felelős alelnöke a tagállamokra nézve is kötelezővé tenne.

Timmermans zöldcéljainak hatásait nem vizsgálta Brüsszel

Az Európai Bizottság javaslata kötelezővé tenné, hogy az Európai Unió 2030-ig

a jelenlegi szint felére csökkentse a növényvédő szerek és az antibiotikumok alkalmazását, húsz százalékkal mérsékelje a műtrágya használatát és tíz százalékkal csökkentse a mezőgazdasági termőterületek méretét.

Frans Timmermans, korábban azzal fenyegette a tagállamokat, hogy amennyiben nem fogadják el a szigorú zöldcélok érdekében tett brüsszeli javaslatot, akkor a bizottság bojkottálja az új közös agrárpolitika (KAP) elfogadását.

A baloldali Frans Timmermans a fenyegetéstől sem riadt vissza, miközben a gazdák munkáját teszi felelőssé az éghajlatváltozásért
Fotó: Mirkó István

Brüsszel azt a tervezetet bojkottálná, amelyet már jóváhagyott a tagállami minisztereket tömörítő Mezőgazdasági és Halászati Tanács, valamint az Európai Parlament is.

Az Európai Bizottság ráadásul mindeddig nem készített hatástanulmányt a 2030-ig szóló tervekről.

Ezt a hiányosságot pótolta az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) friss, átfogó tanulmányában.

Önmagának ártana a legtöbbet az Európai Unió

Brüsszel terveit háromféle megközelítésből vizsgálták a szakértők. Az első forgatókönyv szerint csak az unió alkalmazná a szigort, a második szerint a kereskedelmi partnerek jelentős része átvenné a stratégiát, a harmadik esetben pedig a legnagyobb termelő országok globálisan alkalmazkodnának az uniós szigorhoz.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint ugyanakkor az EU gyakorlatát nem követnék más államok. Az USDA arra a következtetésre jutott, hogy mindhárom forgatókönyv

jelentősen visszavetné a globális GDP-t, érdemi alapanyag- és élelmiszerár-emelkedést okozna, emellett visszaesne az európai gazdálkodók versenyképessége.

Mivel az EU jelentős szerepet tölt be a világ élelmiszer-ellátásában, ezért a Timmermans nevéhez köthető stratégia tovább korlátozná a legszegényebbek hozzáférését az élelemhez úgy, hogy a Föld népessége tovább nő.

Az amerikai kormányzati dokumentum arra a következtetésre jutott, hogy Brüsszel tervei csak akkor nem okoznának jelentős, globális károkat, ha a kutatás-fejlesztés és az innováció új fejlesztésekkel ellensúlyozná a korlátozást, ám az USDA erre kevés esélyt lát mind az eddigi tapasztalatok, mind az erre a célra rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek miatt.

Az innováció ellensúlyozná a szigorú brüsszeli korlátozásokat, de a lemaradás és a támogatások hiánya miatt ez nem várható
Fotó: Bach Máté

Az amerikai jelentéstevők arra számítanak, hogy

ha csak az unióban köteleznék a gazdákat a szigorra, akkor átlagosan évi 153 dollárral, vagyis 45 ezer forinttal kellene többet fizetnie az élelemért a világ minden lakosának. Az európai mezőgazdasági termelés 2030-ra mintegy 12 százalékkal csökkenne, az alapanyagok ára pedig átlagosan húsz százalékkal emelkedne.

Súlyos, húszszázalékos visszaesést könyvelhetne el az agrárexport, a behozatal növekedése mellett. Összességében csökkenne az uniós és a globális GDP és több tíz millióval nőne az éhezők száma.

Sarokba szorították Timmermanst a termelők?

Frans Timmermans a korábbihoz képest a napokban már engedékenyebbnek bizonyult, és lát arra lehetőséget, hogy a bizottság is engedjen elképzeléseiből, előmozdítva a háromoldalú egyezséget az új közös agrárpolitikáról – derül ki az európai termelők legnagyobb érdekképviselete, a Copa-Cogeca közleményéből.

A bizottság alelnöke emellett ígéretet tett arra is, hogy Brüsszel hamarosan elkészíti a stratégia hatástanulmányait.

A termelők pedig arra figyelmeztettek: a gazdák most is sokat tesznek az éghajlatváltozás ellen, de a brexit és a Covid–19-járvány komoly nehézségeket okoz, amelyet súlyosbít a tervezhetőség hiánya.

A Copa-Cogeca a hatásvizsgálatok mellett azt kérte, az unió nyújtson nagyobb támogatást a beruházásokhoz és az agrárkutatás-fejlesztés területeihez.