A tárgyalások során magyar javaslatra sikerült elérni, hogy a húsmarha-, az anyatehén-, az anyajuh, a tej- vagy éppen a dohányágazatban tevékenykedő gazdák számára alapvető támogatások továbbra is rendelkezésre álljanak – hangsúlyozta Nagy István.
Rossz meglepetés a tárgyalások véghajrájában
– A tárgyalásokat jelentősen meghosszabbította, hogy az utolsó pillanatban az asztalra került egy olyan javaslat, amely a legkisebb gazdálkodóknak is előírta volna, hogy megfeleljenek a terménydiverzifikációra és a vetésváltásra, valamint a nem termelő tájképi elemekre vonatkozó követelményeknek – mondta kérdésünkre a végül elvetett, az utolsó tárgyalási napon napirendre került javaslatról a tárcavezető.
Emlékeztetett: ez nagy terhet jelentett volna a kisgazdaságoknak, mivel a jelenleg hatályos támogatási rendszerben ezek alól mentesülnek. A miniszter úgy látja, a mentesség teljes mértékben jogos, hiszen egy bizonyos üzemméret alatt nincs értelme számonkérni az említett feltételeket.
– Ezt a kisgazdaságok számára elfogadhatatlan javaslatot a tárgyalások hajrájában magyar kezdeményezésre, tizennégy tagállam támogatásával sikerült megváltoztatni, így tízhektáros birtokméret alatt továbbra is megmarad a kivételezettség. Ha ez nem sikerült volna, az több ezer kisgazdaság ellehetetlenüléséhez vezetett volna
– nyomatékosította Nagy István.
Egyensúlyban a versenyképesség és a zöldintézkedések
A miniszter úgy összegezte a tanácsi javaslatot, hogy
a most elfogadott megállapodás teljesíti a Magyarország által előzetesen megfogalmazott alapvető elvárásokat, hiszen a területalapú kifizetések továbbra is garantálják a gazdák jövedelembiztonságát, míg a vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházások elősegítik az ágazat fejlődését, versenyképességének javítását.
Az Agrárminisztérium egyetért azzal a megközelítéssel, hogy az európai mezőgazdaságnak, így a KAP-nak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a zöldintézkedések és az ágazat versenyképessége között. A most elért megállapodás megfelel ezen szempontoknak.
Átmeneti esztendők jönnek
Nagy István hozzátette: fontos, hogy az új szabályozás 2023. január 1-jével lép hatályba, mivel egy korábbi döntés szerint az új hétéves uniós költségvetési ciklus első két éve – 2021 és 2022 – átmeneti év lesz.
Ez azt jelenti, hogy az uniós agrártámogatások még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új költségvetés terhére lesznek kifizethetők.
Irányváltást szeretne az Európai Parlament
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács e heti ülését követően tegnap az Európai Parlament képviselői is nagy többséggel megszavazták javaslatukat az új közös agrárpolitikáról. A célok közül kiemelték, hogy az új agrártámogatási rendszernek rugalmasabban kell alkalmazkodnia az adott tagállam sajátosságaihoz. Az EP nagyobb támogatást adna az új ciklusban a kisgazdaságoknak, valamint azoknak a gazdáknak, akik hozzájárulnak az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodáshoz. A fogyasztók megtévesztésére is alkalmas címkézés nem változna: a növényi alapú húspótlók továbbra is árusíthatók maradnának húskészítményként – olvasható a parlamenti közleményben. Hidvégi Balázs kormánypárti EP-képviselő a szavazást követően azt hangsúlyozta: míg a Fidesz–KDNP képviselői támogatták a Magyarország számára összességében előnyös javaslatot, addig a magyar baloldali EP-képviselők a magyar gazdák érdekei ellen szavaztak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!