4°C Aranka 2023. február 8. 
Közel két és fél éves tárgyalássorozat végére tettek pontot az uniós agrárminiszterek október 21-én hajnalban Luxemburgban, amikor elfogadták a termelők jövőjét meghatározó új közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó tanácsi álláspontot – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy István.
Az agrárminiszter emlékeztetett:
a tárgyalások ezzel korántsem értek véget, csak egy fontos szakaszuk zárult le.
A héten a társ jogalkotó Európai Parlament is elfogadta az álláspontját a KAP-ról, amely sok helyen eltér a tagállamok minisztereiből álló tanács által elfogadott szövegtől.
Az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a következő hónapok munkája során kell megállapodnia az úgynevezett háromoldalú egyeztetéseken a végleges szabályozásról.
A tárcavezető emlékeztetett: a maratoni, két és fél napig tartó tanácsi tárgyalások központi kérdése az volt, hogy miként és milyen intézkedésekkel tud minél jobban hozzájárulni az új KAP a klímaváltozás elleni küzdelemhez úgy, hogy közben az ágazat versenyképessége ne sérüljön.
A zöldambíció szintjének növelésében általában egyetértettek a tagállamok, azonban a megvalósítás módjában, valamint a kötelezően erre fordítandó források nagyságának kérdésében parázs vita alakult ki a miniszterek között
– részletezte luxemburgi tapasztalatait Nagy István.
– A klímaváltozás elleni küzdelemhez már eddig is hozzájárult a KAP, elég csak az első pilléres zöldítésre vagy a második pilléres agrár-környezetgazdálkodási, ökológiai, erdészeti vagy a Natura 2000 területeket támogató kifizetésekre gondolni. Ezek a következő időszakban is megmaradnak – mutatott rá a miniszter.
A zöldambíciókat elsősorban az első pillérben új elemként megjelenő agroökológiai kifizetések növelik 2023-tól. A most született megállapodás szerint erre az új támogatási formára a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló források legalább húsz százalékát kell majd fordítaniuk a tagállamoknak.
A gazdák számára önkéntes alapon bevezetendő agroökológiai kifizetésekhez nagyobb vállalásokat kell tenniük a gazdálkodóknak a területalapú alaptámogatások kifizetéséhez előírt zöldfeltételeknél.
Nagy István a visegrádi államok sikereként értékelte, hogy a nehéz helyzetben lévő, úgynevezett érzékeny ágazatoknak továbbra is megmaradnak a termeléshez kötött támogatások.
A V4-ek és a többi kelet-közép-európai tagállam hatékony fellépésének köszönhetően nagy küzdelem árán sikerült elérni, hogy továbbra is a jelenlegi szinten – az első pillérben lévő források 15 százalékának erejéig – maradjanak meg ezek a támogatások. Ezek nagy segítséget jelentenek a húsmarha- és a tejhasznútehén-tartóknak vagy akár a fehérjenövény- és a zöldség-gyümölcs termesztésben érdekelt gazdáknak.
Szintén hatalmas eredményként értékelte a miniszter az átmeneti nemzeti támogatások megtartását. Ennek elérése kifejezetten nehéz feladatnak ígérkezett, mivel az Európai Bizottság javaslatában ezeknek a támogatási formáknak az azonnali megszüntetését javasolta.
A tárgyalások során magyar javaslatra sikerült elérni, hogy a húsmarha-, az anyatehén-, az anyajuh, a tej- vagy éppen a dohányágazatban tevékenykedő gazdák számára alapvető támogatások továbbra is rendelkezésre álljanak – hangsúlyozta Nagy István.
– A tárgyalásokat jelentősen meghosszabbította, hogy az utolsó pillanatban az asztalra került egy olyan javaslat, amely a legkisebb gazdálkodóknak is előírta volna, hogy megfeleljenek a terménydiverzifikációra és a vetésváltásra, valamint a nem termelő tájképi elemekre vonatkozó követelményeknek – mondta kérdésünkre a végül elvetett, az utolsó tárgyalási napon napirendre került javaslatról a tárcavezető.
Emlékeztetett: ez nagy terhet jelentett volna a kisgazdaságoknak, mivel a jelenleg hatályos támogatási rendszerben ezek alól mentesülnek. A miniszter úgy látja, a mentesség teljes mértékben jogos, hiszen egy bizonyos üzemméret alatt nincs értelme számonkérni az említett feltételeket.
– Ezt a kisgazdaságok számára elfogadhatatlan javaslatot a tárgyalások hajrájában magyar kezdeményezésre, tizennégy tagállam támogatásával sikerült megváltoztatni, így tízhektáros birtokméret alatt továbbra is megmarad a kivételezettség. Ha ez nem sikerült volna, az több ezer kisgazdaság ellehetetlenüléséhez vezetett volna
– nyomatékosította Nagy István.
A miniszter úgy összegezte a tanácsi javaslatot, hogy
a most elfogadott megállapodás teljesíti a Magyarország által előzetesen megfogalmazott alapvető elvárásokat, hiszen a területalapú kifizetések továbbra is garantálják a gazdák jövedelembiztonságát, míg a vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházások elősegítik az ágazat fejlődését, versenyképességének javítását.
Az Agrárminisztérium egyetért azzal a megközelítéssel, hogy az európai mezőgazdaságnak, így a KAP-nak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a zöldintézkedések és az ágazat versenyképessége között. A most elért megállapodás megfelel ezen szempontoknak.
Nagy István hozzátette: fontos, hogy az új szabályozás 2023. január 1-jével lép hatályba, mivel egy korábbi döntés szerint az új hétéves uniós költségvetési ciklus első két éve – 2021 és 2022 – átmeneti év lesz.
Ez azt jelenti, hogy az uniós agrártámogatások még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új költségvetés terhére lesznek kifizethetők.
Irányváltást szeretne az Európai Parlament
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács e heti ülését követően tegnap az Európai Parlament képviselői is nagy többséggel megszavazták javaslatukat az új közös agrárpolitikáról. A célok közül kiemelték, hogy az új agrártámogatási rendszernek rugalmasabban kell alkalmazkodnia az adott tagállam sajátosságaihoz. Az EP nagyobb támogatást adna az új ciklusban a kisgazdaságoknak, valamint azoknak a gazdáknak, akik hozzájárulnak az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodáshoz. A fogyasztók megtévesztésére is alkalmas címkézés nem változna: a növényi alapú húspótlók továbbra is árusíthatók maradnának húskészítményként – olvasható a parlamenti közleményben. Hidvégi Balázs kormánypárti EP-képviselő a szavazást követően azt hangsúlyozta: míg a Fidesz–KDNP képviselői támogatták a Magyarország számára összességében előnyös javaslatot, addig a magyar baloldali EP-képviselők a magyar gazdák érdekei ellen szavaztak.
A baloldal választási kampányát milliárdokkal támogató Action for Democracy megtéveszthette az amerikai hatóságokat.
Egy baloldali domináns párt kialakítását sürgeti Molnár Csaba.
Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre nyomában.
Emelkedő jövedelmeket hozott a munkaalapú gazdaság, a Momentum mégis felszámolná.
A rossz építkezés, a korai időpont és a kis mélység is hozzájárult a tragédiához.
Az ellenzéki párt bővíteni tudta támogatóinak körét szankcióellenes politikájával.
