időjárás 4°C Aranka 2023. február 8.
logo

Luxemburgi siker: megvédték a termelők pénzét a V4-országok

Nagy Kristóf
2020.10.24. 07:30
Luxemburgi siker: megvédték a termelők pénzét a V4-országok

Sikerült megtalálni az egyensúlyt a zöldtörekvések előmozdítása és a versenyképesség növelése között az Európai Unió agrárminiszterei által ezen a héten elfogadott, a közös agrárpolitika jövőjére vonatkozó javaslatában – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy István. Az agrárminiszter lapunknak a gazdák mindennapjaira vonatkozó legfontosabb újdonságok mellett a tárgyalások részleteiről is beszélt, kiemelve: magyar siker, hogy a kisgazdaságoknak nem kell újabb, nagy terhet jelentő vállalásokat tenniük. Emellett az állattartók és a kertészeti ágazat termelői 2023-tól is megkapják a tevékenységük mellé járó támogatásokat.

Közel két és fél éves tárgyalássorozat végére tettek pontot az uniós agrárminiszterek október 21-én hajnalban Luxemburgban, amikor elfogadták a termelők jövőjét meghatározó új közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó tanácsi álláspontot – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy István.

Az agrárminiszter emlékeztetett:

a tárgyalások ezzel korántsem értek véget, csak egy fontos szakaszuk zárult le.

A héten a társ jogalkotó Európai Parlament is elfogadta az álláspontját a KAP-ról, amely sok helyen eltér a tagállamok minisztereiből álló tanács által elfogadott szövegtől.

Visegrádi siker: megmaradnak a termelők versenyképességéhez nélkülözhetetlen támogatások
Fotó: Mirkó István

Az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a következő hónapok munkája során kell megállapodnia az úgynevezett háromoldalú egyeztetéseken a végleges szabályozásról.

A termelők is küzdenek a klímaváltozás ellen

A tárcavezető emlékeztetett: a maratoni, két és fél napig tartó tanácsi tárgyalások központi kérdése az volt, hogy miként és milyen intézkedésekkel tud minél jobban hozzájárulni az új KAP a klímaváltozás elleni küzdelemhez úgy, hogy közben az ágazat versenyképessége ne sérüljön.

A zöldambíció szintjének növelésében általában egyetértettek a tagállamok, azonban a megvalósítás módjában, valamint a kötelezően erre fordítandó források nagyságának kérdésében parázs vita alakult ki a miniszterek között

– részletezte luxemburgi tapasztalatait Nagy István.

A maratoni, kétnapos luxemburgi egyeztetéseken többéves vita után egyensúlyba kerültek a zöldambíciók és a versenyképesség növelése
Fotó: Agrárminisztérium

– A klímaváltozás elleni küzdelemhez már eddig is hozzájárult a KAP, elég csak az első pilléres zöldítésre vagy a második pilléres agrár-környezetgazdálkodási, ökológiai, erdészeti vagy a Natura 2000 területeket támogató kifizetésekre gondolni. Ezek a következő időszakban is megmaradnak – mutatott rá a miniszter.

A zöldambíciókat elsősorban az első pillérben új elemként megjelenő agroökológiai kifizetések növelik 2023-tól. A most született megállapodás szerint erre az új támogatási formára a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló források legalább húsz százalékát kell majd fordítaniuk a tagállamoknak.

A gazdák számára önkéntes alapon bevezetendő agroökológiai kifizetésekhez nagyobb vállalásokat kell tenniük a gazdálkodóknak a területalapú alaptámogatások kifizetéséhez előírt zöldfeltételeknél.

Sikerült megmenteni a fontos támogatásokat

Nagy István a visegrádi államok sikereként értékelte, hogy a nehéz helyzetben lévő, úgynevezett érzékeny ágazatoknak továbbra is megmaradnak a termeléshez kötött támogatások.

A V4-ek és a többi kelet-közép-európai tagállam hatékony fellépésének köszönhetően nagy küzdelem árán sikerült elérni, hogy továbbra is a jelenlegi szinten – az első pillérben lévő források 15 százalékának erejéig – maradjanak meg ezek a támogatások. Ezek nagy segítséget jelentenek a húsmarha- és a tejhasznútehén-tartóknak vagy akár a fehérjenövény- és a zöldség-gyümölcs termesztésben érdekelt gazdáknak.

Szintén hatalmas eredményként értékelte a miniszter az átmeneti nemzeti támogatások megtartását. Ennek elérése kifejezetten nehéz feladatnak ígérkezett, mivel az Európai Bizottság javaslatában ezeknek a támogatási formáknak az azonnali megszüntetését javasolta.

A tárgyalások során magyar javaslatra sikerült elérni, hogy a húsmarha-, az anyatehén-, az anyajuh, a tej- vagy éppen a dohányágazatban tevékenykedő gazdák számára alapvető támogatások továbbra is rendelkezésre álljanak – hangsúlyozta Nagy István.

Rossz meglepetés a tárgyalások véghajrájában

– A tárgyalásokat jelentősen meghosszabbította, hogy az utolsó pillanatban az asztalra került egy olyan javaslat, amely a legkisebb gazdálkodóknak is előírta volna, hogy megfeleljenek a terménydiverzifikációra és a vetésváltásra, valamint a nem termelő tájképi elemekre vonatkozó követelményeknek – mondta kérdésünkre a végül elvetett, az utolsó tárgyalási napon napirendre került javaslatról a tárcavezető.

Nagy István magyar agrárminiszter javaslatára azonnal lekerült a napirendről a kisgazdaságokat hátrányosan érintő javaslat

Emlékeztetett: ez nagy terhet jelentett volna a kisgazdaságoknak, mivel a jelenleg hatályos támogatási rendszerben ezek alól mentesülnek. A miniszter úgy látja, a mentesség teljes mértékben jogos, hiszen egy bizonyos üzemméret alatt nincs értelme számonkérni az említett feltételeket.

– Ezt a kisgazdaságok számára elfogadhatatlan javaslatot a tárgyalások hajrájában magyar kezdeményezésre, tizennégy tagállam támogatásával sikerült megváltoztatni, így tízhektáros birtokméret alatt továbbra is megmarad a kivételezettség. Ha ez nem sikerült volna, az több ezer kisgazdaság ellehetetlenüléséhez vezetett volna

– nyomatékosította Nagy István.

Egyensúlyban a versenyképesség és a zöldintézkedések

A miniszter úgy összegezte a tanácsi javaslatot, hogy

a most elfogadott megállapodás teljesíti a Magyarország által előzetesen megfogalmazott alapvető elvárásokat, hiszen a területalapú kifizetések továbbra is garantálják a gazdák jövedelembiztonságát, míg a vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházások elősegítik az ágazat fejlődését, versenyképességének javítását.

Az Agrárminisztérium egyetért azzal a megközelítéssel, hogy az európai mezőgazdaságnak, így a KAP-nak is hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a zöldintézkedések és az ágazat versenyképessége között. A most elért megállapodás megfelel ezen szempontoknak.

Átmeneti esztendők jönnek

Nagy István hozzátette: fontos, hogy az új szabályozás 2023. január 1-jével lép hatályba, mivel egy korábbi döntés szerint az új hétéves uniós költségvetési ciklus első két éve – 2021 és 2022 – átmeneti év lesz.

Ez azt jelenti, hogy az uniós agrártámogatások még a jelenlegi szabályok szerint, de már az új költségvetés terhére lesznek kifizethetők.

Irányváltást szeretne az Európai Parlament

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács e heti ülését követően tegnap az Európai Parlament képviselői is nagy többséggel megszavazták javaslatukat az új közös agrárpolitikáról. A célok közül kiemelték, hogy az új agrártámogatási rendszernek rugalmasabban kell alkalmazkodnia az adott tagállam sajátosságaihoz. Az EP nagyobb támogatást adna az új ciklusban a kisgazdaságoknak, valamint azoknak a gazdáknak, akik hozzájárulnak az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodáshoz. A fogyasztók megtévesztésére is alkalmas címkézés nem változna: a növényi alapú húspótlók továbbra is árusíthatók maradnának húskészítményként – olvasható a parlamenti közleményben. Hidvégi Balázs kormánypárti EP-képviselő a szavazást követően azt hangsúlyozta: míg a Fidesz–KDNP képviselői támogatták a Magyarország számára összességében előnyös javaslatot, addig a magyar baloldali EP-képviselők a magyar gazdák érdekei ellen szavaztak.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.