Rejtélyes civilizációk, amelyeknek örökre nyomuk veszett

A történelem bővelkedik az olyan népekben, amelyek egy időre meghatározó szereplőkké váltak, majd szinte nyomtalanul eltűntek. Városokat építettek, kereskedelmi hálózatokat irányítottak vagy birodalmakat igazgattak, mégis csak néhány töredék emlékeztet rájuk. Az alábbi öt példa jól mutatja, mennyire gyorsan változhat egy-egy civilizáció sorsa.

Számos nép tűnt el a történelem viharaiban Fotó: Open AI

Eltűnt népek a sziklák között: az anasaziak nyomai

Az anasaziak – a későbbi pueblo-népek elődei – már Kr. u. 200 körül jelen voltak az amerikai Délnyugat vidékén. A kultúra fejlődése Kr. u. 700 után gyorsult fel, amikor egyre összetettebb közösségek, majd nagy települések jöttek létre Colorado, Új-Mexikó és Arizona határvidékén. A monumentális kanyonvárosok, például Mesa Verde és Chaco Canyon, döntően a XII–XIII. században épültek.

Anasazi település romjai Cororádóban (Fotó: Jud McCranie / Wikimedia Commons)

Kereskedelmi hálózatuk messzire nyúlt: obszidián, türkiz és kakaó is eljutott piacaikra. A XIII. század végére azonban elhagyták településeiket. Az aszály, a társadalmi feszültségek és a népességmozgások együtt tették törékennyé a rendszert. A kultúra szétesett, és a népesség a későbbi pueblo-közösségek között oldódott fel.

A kusánok birodalma, amely eltűnt a Selyemút porában

A kusánok a I–III. században Közép-Ázsia, Afganisztán és Észak-India egyik legfontosabb hatalmává váltak. A Selyemút mentén létrehozott kereskedelmi központjaik gazdag kulturális közvetítőkké tették őket. Művészetükben a görög, indiai és zoroasztriánus hagyományok keveredtek.

A Selyemút egyik fontos óázisvárosa, Szamarkand (Fotó: Vaszilij Vasziljevics Verescsagin / Wikimedia Commons)

A IV. századtól azonban a szászánidák és a heftaliták fokozatosan szétszabdalták birodalmukat. 

Államiságuk megszűnt, és a népesség beolvadt a környező hatalmakba. A kusánok így váltak eltűnt néppé: emlékük főként pénzeikben és szórványos feliratokban maradt fenn.

Eltűnt népek a bronzkor összeomlásának viharában

A tengeri népek a Kr. e. XII. század táján jelentek meg a Földközi-tenger keleti medencéjében. A régészeti leletek szerint többféle, egymástól eltérő csoport alkotta azt a katonai szövetséget, amely sorra döntötte romba a kor nagyhatalmait: Hatti, Mitanni és Ugarit egyaránt az áldozatok között volt.

Bronzkori település rekonstrukciója (Fotó: Live Science)

A legnagyobb inváziós hullámok Merneptah és III. Ramszesz idején érték el Egyiptomot. Merneptah győzelme után a támadók visszavonultak, III. Ramszesz pedig szárazföldön és tengeren is döntő csatát vívott a betolakodók ellen. A koalíció szétesett, a népek egy része beolvadt a helyi lakosságba, mások nyomtalanul eltűntek. A filiszteusok részben azonosíthatók, de a tengeri népek eredete és összetétele ma is vita tárgya.

Európa első palotakultúrája, amelyet felváltott a mükénéi hatalom

A minósziak a Kr. e. 2. évezredben alakították ki Európa egyik legkorábbi palotakultúráját Kréta szigetén. Knósszosz, Phaisztosz és Mália fejlett gazdasági és adminisztratív rendszere, valamint a kifinomult művészet a kor legösszetettebb társadalmai közé emelte őket. Írásbeliségük a máig megfejtetlen lineáris A volt.

A Théra felrobbanása vetett véget a mínoszi civilizációnak (Fotó: Pinterest)

A Théra-vulkán hatalmas kitörése megrázta a térséget, majd a mükénéiek átvették Kréta központjait. 

Az adminisztráció nyelve ekkor már a mükénéi görög volt, amelyet lineáris B írással rögzítettek. A minószi civilizáció nem beolvadt, hanem felváltották: a mükénéi hatalom épült a romjaira, majd a bronzkor végén ez az uralmi rendszer is összeomlott.

A nabateusok, akik eltűntek Petra vörös sziklái közül

A nabateusok a Kr. e. IV. századtól a Kr. u. II. századig uralták a Jordánia és a Déli Levante területén futó tömjén- és fűszerútvonalakat. Petrában lenyűgöző városépítészeti megoldásokat valósítottak meg: vízvezeték-rendszereik és sziklatemplomaik egyedi urbanisztikai tudásról árulkodnak.

Ennyi maradt a nabateusok után: Petra romvárosa (Fotó: Markv / Wikimedia Commons)

A Kr. u. 106-os római annexió után a kereskedelmi útvonalak átrendeződése miatt gyorsan elveszítették korábbi jelentőségüket. Városaik kiürültek, kulturális erejük meggyengült. A nabateus nép fokozatosan eltűnt, bár nyelvük néhány eleme fennmaradt az utókor számára.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.