Dráma a sertéspiacon, zuhannak az árak: öröm a vásárlóknak, fájdalom a sertéstartónak

Növekvő költségek mellett kénytelenek most olcsóbban adni a hízót a sertéstartók, ami a termelők egy részének már csak az önköltség megtérülését jelenti, vagy azt sem. Az árcsökkenés globális folyamatok eredménye, és akár meg is nehezítheti a tervezett fejlesztések megvalósulását.

A sertéságazat újabb forrásokhoz juthat. Fotó: AFP

A fejlesztések forrásigényét jól mutatja, hogy a nagyobb beruházásokra – amelyekre a legalább 200 millió és legfeljebb 5 milliárd forint támogatás volt igényelhető – összesen 438 pályázat érkezett be 765 milliárd forintos támogatásigénnyel, ami a támogatásintenzitást is figyelembe véve átlagosan körülbelül 3 milliárdos projekteket jelent. Ehhez az önerő előteremtése komoly feladat, jórészt banki forrásokra támaszkodva lehetséges, és a jelenlegi piaci helyzetben kérdésként merül fel, hogy a pályázók „lesznek-e olyan állapotban”, hogy a tervezett fejlesztéseket meg tudják valósítani – fogalmazott a főtanácsos. Most ugyanis nem csak a sertéseket tartó, hanem a több lábon álló, növénytermesztéssel is foglalkozó gazdaságoknál is lehet probléma, hiszen például az Alföldön nem lett jó a kukoricatermés.

Közben a fogyasztói árak is csökkentek, bár itt torzító hatásként jelenik meg az árréscsökkentés intézménye. 

Mindenesetre egy kiló rövidkaraj KSH által mért bolti átlagára a januári 2630-ról 2360 forintra csökkent, a sertéscombé pedig 2010-ről 1890-re. 

A húskészítményeknél – amelyeknél az élősertés árának változása csak később szokott megjelenni a fogyasztói árakban – a szárazkolbász kilója a húséval ellentétes irányban mozgott, vagyis egy kilóra vetítve január és október között 5790-ről 6090 forintra drágult, míg a téliszalámi ára ugyanebben az időben csökkent: a 10890-ről 10510 forint/kilogrammra.

A sertéshús-termékpályán látható negatív trendet az MBH AgrárTrend Indexének bemutatóján is kiemelték a bank szakértői, akik szerint az, hogy a malac ára még az élősertésénél is nagyobb mértékben, közel harmadával csökkent, azt jelzi, hogy akár további hízóárcsökkenés is jöhet. Az árcsökkenés hátterében pedig globális folyamatokat látnak: a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborút, a kínai termelés növekedését, valamint a Brazília és az Európai Unió közötti exportpiaci versenyt.