Dráma a sertéspiacon, zuhannak az árak: öröm a vásárlóknak, fájdalom a sertéstartónak

Növekvő költségek mellett kénytelenek most olcsóbban adni a hízót a sertéstartók, ami a termelők egy részének már csak az önköltség megtérülését jelenti, vagy azt sem. Az árcsökkenés globális folyamatok eredménye, és akár meg is nehezítheti a tervezett fejlesztések megvalósulását.

Illusztráció Fotó: AFP

Idén januárban 1,92 euróval nyitott az egy kiló hasított súlyra vetített német sertésjegyzés, majd a május 26-ával kezdődő 22. hétre az ár 2,1 euróra emelkedett és ezen a szinten maradt július elejéig, ezután csökkenni kezdett és az október 13-ai, 42. hét óta ezen a szinten is van. A német árnak azért van jelentősége itthon, mert a szerződések ehhez kötik a felvásárlási árat. A német árcsökkenés mellett a forint erősödése is rosszul jött a hizlalóknak, így a termelők most közel 25 százalékkal kevesebbért tudják értékesíteni a hízókat, mint néhány hónapja – mondta lapunknak Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtanácsosa.

Az árcsökkenés a hízóknál és a malacoknál is megfigyelhető (Fotó: JUSTINE BONNERY / Hans Lucas)

A takarmányköltségek viszont nemhogy szinten maradtak, hanem egy kicsit még a tavalyi átlagár fölött is vannak – mondta Oláh Endre. Ezt igazolják az Agrárközgazdasági Intézet adatai is, amelyek szerint a különböző hízótápok ára szeptemberre az egy évvel azelőttiekhez képest 4-9,7 százalékos mértékben emelkedett. Márpedig a hizlalásban a legjelentősebb költségtétel a takarmány. Az energiaárak a tavalyihoz képest érdemben már nem csökkentek, viszont a munkabér emelkedett, amire a főtanácsos azt mondta, hogy „nyomás van az ágazaton, muszáj bért emelniük a sertéstartóknak is”.

A piacról érkező információk szerint a szerződéses árak most az élősertés kilójára vetítve 530 forint körül mozognak, a szerződés nélkül, a szabadpiacon értékesített disznókért pedig ennél is kevesebbet, kilónként 500-510 forintot adnak, de az sem kizárt, hogy kisebb termelőknél még ennél is alacsonyabb lehet. Tavaly egyébként 665 forint volt az élősertés kilónkénti felvásárlási ára, amivel elmondható, hogy jó évük volt a sertéstartóknak. 

A most kialakult árszinteken viszont az önköltség már nehezen fedezhető, így vannak olyan gazdálkodók, akik csak a kiadásaikat termelik meg, és olyanok is, akik azokat sem.

Most mindenki arra vár, hogy a KAP Stratégiai Tervben az állattartó telepek fejlesztésének támogatására kiírt pályázatokban megszülessenek a döntések és el lehessen kezdeni a beruházásokat, amelyekkel hatékonyabbá tehető a hizlalás. A pályázatokat jelentősen túligényelték, de az agrártárca ígérete szerint az eredetileg 200 milliárd forintos forrást – amelyből 50 milliárd a kisebb, 150 milliárd pedig a nagyobb fejlesztésekre volt elkülönítve – megemelik, és 450-500 milliárd forint támogatás jut a telepek fejlesztésére. 

A fejlesztések forrásigényét jól mutatja, hogy a nagyobb beruházásokra – amelyekre a legalább 200 millió és legfeljebb 5 milliárd forint támogatás volt igényelhető – összesen 438 pályázat érkezett be 765 milliárd forintos támogatásigénnyel, ami a támogatásintenzitást is figyelembe véve átlagosan körülbelül 3 milliárdos projekteket jelent. Ehhez az önerő előteremtése komoly feladat, jórészt banki forrásokra támaszkodva lehetséges, és a jelenlegi piaci helyzetben kérdésként merül fel, hogy a pályázók „lesznek-e olyan állapotban”, hogy a tervezett fejlesztéseket meg tudják valósítani – fogalmazott a főtanácsos. Most ugyanis nem csak a sertéseket tartó, hanem a több lábon álló, növénytermesztéssel is foglalkozó gazdaságoknál is lehet probléma, hiszen például az Alföldön nem lett jó a kukoricatermés.

Közben a fogyasztói árak is csökkentek, bár itt torzító hatásként jelenik meg az árréscsökkentés intézménye. 

Mindenesetre egy kiló rövidkaraj KSH által mért bolti átlagára a januári 2630-ról 2360 forintra csökkent, a sertéscombé pedig 2010-ről 1890-re. 

A húskészítményeknél – amelyeknél az élősertés árának változása csak később szokott megjelenni a fogyasztói árakban – a szárazkolbász kilója a húséval ellentétes irányban mozgott, vagyis egy kilóra vetítve január és október között 5790-ről 6090 forintra drágult, míg a téliszalámi ára ugyanebben az időben csökkent: a 10890-ről 10510 forint/kilogrammra.

A sertéshús-termékpályán látható negatív trendet az MBH AgrárTrend Indexének bemutatóján is kiemelték a bank szakértői, akik szerint az, hogy a malac ára még az élősertésénél is nagyobb mértékben, közel harmadával csökkent, azt jelzi, hogy akár további hízóárcsökkenés is jöhet. Az árcsökkenés hátterében pedig globális folyamatokat látnak: a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborút, a kínai termelés növekedését, valamint a Brazília és az Európai Unió közötti exportpiaci versenyt.