A pályázatok lökhetik jó irányba az agrárium átalakulását

Gyenge közepes évet zár, de felgyorsult az átalakulása – így jellemezhető idén a magyar agrárélelmiszer-gazdaság az MBH Bank elemzése alapján. A jövőt az ágazat ellenálló-képességének növelése jelenti, amit a hamarosan beinduló beruházások alapozhatnak meg.

Az Alföldön komoly pusztítást végzett az aszály a kukoricatáblákon Fotó: LIU MINGXIANG Forrás: CFoto

Sok termékpályán jellemző az optimizmus, de a nagy egészet nézve némileg pesszimistábban látják a helyzetet a mezőgazdasági szereplők – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója a harmadik negyedéves MBH AgrárTrend Index bemutatóján. Az agrár-élelmiszeripari bizalmi index 2025. szeptember végén 32,4 ponton állt a 48 pontos skálán, amivel kismértékben távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól, mivel az előző negyedévi 0,3 pontos emelkedést 0,4 pontos csökkenés követte július és szeptember között. Éves összevetésben ennél nagyobb mértékű a csökkenés: 1,9 pontos.

Vegyes képest mutat a különvböző termékpályákon az MBH AgrárTrend Index
Fotó: MBH

Hollósi Dávid szerint ha nem következik be az idei ragadós száj- és körömfájáshoz hasonló havariahelyzet, akkor a harmadik negyedéves elemzés akár már évértékelőnek is tekinthető. Ez alapján pedig az látszik, hogy az agráriumban nem csak alágazatonként észlelhetők jelentős eltérések, hanem a klímaváltozás negatív hatásainak következtében a földrajzi elhelyezkedés, illetve a hatékonyság mentén is, sőt, az éven belüli hullámzások is jellemzőek. Az ágazatot érő kihívások közül kiemelte

• a fagykárokat,
• az aszályt,
• az állatbetegségeket és
• a szőlő aranyszínű sárgaságát.

Összességében gyenge-közepes év lehet az idei a mezőgazdaságban. Véleménye szerint az aszályhelyzet nem fog javulni, ami például a kukoricatermesztés további visszaszorulását jelenti, de azt is, hogy a burgonyatermesztésben megszűnt a komparatív előnyünk. Eközben ugyanakkor felgyorsult az ágazat átalakítása, amit a beruházási pályázatok iránti felfokozott érdeklődés is jelez.

Aki most elmulasztja a beruházást, hosszabb távon kiírja magát az agrártermelésből

– jelentette ki.

A sok kihívás közepette a cél az ellenállóképesség növelése, amihez a beruházásokra, illetve banki finanszírozásra van szükség – fogalmazott. A támogatói döntések jövő év első negyedévének végéig megszületnek, ez pedig jövőre már a három éve szűkülő agrárhitelpiacra is jótékony hatással lesz.

Az egyes ágazatokról szólva Héjja Csaba, a bank stratégiai elemzője elmondta, hogy a 12 vizsgált termékpálya közül hat a 32,3 pontos teljes agrárgazdasági érték alatt, hat pedig felette szerepelt. Kifejezetten pozitív értékelést adott a baromfi-, a búza- és a tojástermékpálya, míg komolyabb mértékű visszaesés a kukorica-, a gyümölcs- és a szőlő-bor ágazat esetében volt tapasztalható. Utóbbi kettőnél a fagykárok és az aranyszínű sárgaság okozták a lejtmenetet.

Az idei év termelési része mostanra gyakorlatilag lezárult a magyar agrárium kibocsátásának legnagyobb részét adó szántóföldi növénytermesztésben. A búza termésátlaga meghaladta a sokéves átlagot, a malmi minőség aránya pedig lényegesen kedvezőbb lett az elmúlt éveknél. Ez a kultúra jövedelmet hozott a gazdálkodóknak az ország nagy részében, ahogyan az árpa is.

A korábban egymillió hektárnál is nagyobb területen termelt kukorica idén – a NAK adatai szerint – 752,3 ezer hektárra szorult vissza, de ez várhatóan tovább csökken majd. A kukorica jobban elszenvedte a száraz, meleg nyár hatásait, ezért a termény behozatala ebben a szezonban növekedni fog.

Az állati termékpályákon továbbra is a baromfi jelenti a stabilitást, olyannyira, hogy a brojlertermelésben még a kisebb termelők is nemzetközi szinten versenyképesek.

Emellett a pulyka és a tojás termelésének jövedelmi viszonyai is kiegyensúlyozottak, aminek a jó exportlehetőség és a kedvezően alakuló belföldi fogyasztás is támaszt ad. A kacsa-liba esetében viszont továbbra is gondot okozó kínai dömpingáru és a madárinfluenza európai és hazai jelenléte is kihívást jelent a gazdálkodóknak és a feldolgozóknak.

A sertéshúsnál ugyanakkor negatív folyamat indult el: az irányadó külföldi árak 15 százaléknál nagyobb mértékben csökkentek, a forint árfolyama pedig erősödött, ezek következtében pedig a hazai termelői árak ötödével csökkentek 2025 harmadik negyedévében – miközben a takarmányköltségek szinten maradtak.