A hazai kukoricatermés az elmúlt néhány évben jelentős ingadozást mutatott: miközben 2023-ban az elmúlt száz év negyedik legjobb, 8,2 tonna/hektáros termésátlaga mellett 771 ezer hektáron 6,3 millió tonna kukorica termett, a legutóbbi négy évből háromban jelentősen csökkent a termés mennyisége, ami trendszerű visszaesést jelent – mondta az Agroinformnak Dózsa Gergely, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrárszakértője. A bank előrejelzése szerint az idei aszályos nyár miatt idén sem várható 4,2 millió tonnánál nagyobb termés, ami ismét kihívás elé állítja a feldolgozóipart és a takarmányozással foglalkozó piaci szereplőket.
Mindezek miatt a kukoricatermesztés Magyarországon válaszút elé érkezett – állítja Körösi Katalin, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója. Az országban ugyanakkor idén nagy regionális eltérések látszanak: míg az északi és egyes nyugati régiókban a több csapadék miatt egészségesebb állományok fejlődtek, addig az Alföldön több helyen már a nyár közepén kényszersilózni kellett. A gazdák így óriási különbségeket tapasztalnak a terméskilátásokban, és sokan már most azon gondolkodnak, érdemes-e hosszú távon a kukoricában bízni. Ez a növény különösen érzékeny
- az aszályra,
- a szélsőséges UV-sugárzásra, és
- a mikotoxint termelő gombákra is,
amelyek időről időre megnehezítik a biztonságos értékesítést.
Körösi Katalin szerint a kukoricatermesztés jövője alapvetően attól függ, hogy sikerül-e fejleszteni az öntözést, új, ellenálló fajtákat bevezetni és jelenleginél jobb gazdálkodási módszereket alkalmazni a vetésváltásban, a talajművelésben, illetve attól is, hogyan tudják a gazdálkodók optimalizálni a betakarítást. Ha ezek megtörténnek, a kukorica a továbbiakban is meghatározó maradhat, de ha elmaradnak, a napraforgó, a szója és a cirok veheti át a helyét a hazai szántóföldeken.
A felgyorsuló klímaváltozás következtében a jövőben is tovább folytatódhat a kukorica vetésterületének visszahúzódása: az Alföld térségéből rövidesen kiszorulhat a kukoricatermesztés
– véli Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Évről évre azonban egyedi aktuális tényezők hatására akár újbóli területnövekedésnek is tanúi lehetünk. A GOSZ-elnök szerint ilyen tényező lehet például a kalászos területek nagyságának alakulása, valamint a kukorica, illetve az alternatív növények egymáshoz viszonyított határidős ára.
