Jöhet a cirok: a magyar klíma egyre kevésbé kedvez a kukoricának

Az aszály miatt nem túl sok kukorica terem idén Magyarországon. A gazdáknak egyes régiókban már azon kell gondolkodniuk, hogy mit vessenek el, ami bírja a hőséget és a vízhiányt.

Illusztráció Fotó: Pexels

Négymillió tonna kukorica várható idén – jelentette be a közelmúltban a Facebook-oldalán az agrárminiszter, emlékeztetve, hogy a kukoricatermesztőknek a fajtaválasztással is alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz, ugyanis leginkább a kukorica szenvedi meg az aszályos időszakot. Nagy István szerint ez a kukoricatermés épp a hazai ellátásra elég, ám mivel nem mindenki egyszerre fog értékesíteni, ezért ebből a mennyiségből exportra is megy, ami helyett viszont importálni kell majd, hogy az ipar számára mindig elegendő készlet álljon rendelkezésre.

Fotó: Bencsik Ádám

A kormány szerint a várható termés mennyisége éppen fedezi az igényt, mégis szükség lesz importra. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője ezzel kapcsolatban az InfoRádióban kijelentette:

a négymillió tonnás kukoricatermés kifejezetten gyenge.

Nagyon rossz években volt ilyenre példa, például 2022-ben, az emlékezetes aszály évében volt nagyon alacsony, hárommillió tonna környéki termés, az Alföldön akkor lényegében semmi sem termett. Viszont volt a magyar mezőgazdaságban nem is olyan régen egy csúcsév, amikor a kilencmillió tonnát is meghaladta a termés, ami egyébként általában hat- és nyolcmillió tonna között szokott lenni.

Gond van a termés minőségével

Tavaly az okozott gondot, hogy a termés 90 százaléka aflatoxinnal volt szennyezett; ezt a toxint a kukoricán élősködő gombák termelik, és a jelenléte kizár egy sor felhasználási lehetőséget. Bizonyos szennyezettségi határérték felett az ilyen terményt emberi fogyasztásra, de takarmánynak vagy izocukor gyártására (magas fruktóztartalommal és kalóriaértékkel rendelkező cukorszirup, amelyet a kristálycukor helyettesítésére alkalmaznak) sem lehet használni.

Egyéb ipari felhasználásra, például bioetanol gyártására alkalmas, de így beszűkül az értékesítés, csökkentve az árakat.

A szakember szerint az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy a magyar klíma egyre kevésbé alkalmas a kukoricatermesztésre, de ez nem azt jelenti, hogy a kukoricatermesztést fel kellene adni, hiszen például a Dunántúl egyes részein – főként a Balatontól északra vagy a Dunántúl déli részein – jobb a csapadékellátás, mint az Alföldön, ahol drámai az aszályhelyzet.

Új fajtákat kell keresni

A változó hazai klimatikus viszonyok miatt Braunmüller Lajos szerint a gazdák egy részének vagy más kukoricafajtára kellene átállnia – itthon genetikailag módosított kukoricákat nem lehet termeszteni, de korai érésű fajtákkal leválthatók a most használtak, igaz, ezek termésmennyisége kicsivel kisebb a jelenlegiekénél –, vagy növelhetik a búza, a napraforgó vetésterületét, vagy pedig érdemes lenne áttérniük a cirok ültetésére.

Mint mondta, más országokban, ahol a kukorica már nem működött – például Dél-Franciaországban vagy Olaszországban – a ciroktermesztés nagy léptekkel haladt előre. Magyarországon is van ebben fejlődés, kísérleteznek vele a termelők, valamelyest feldolgozói igény is van rá, tehát lehetséges, hogy a legmostohább területeken, ahol a kukoricának már nem jók a feltételek, ott cirok teremjen. Ez ugyanis egy afrikai eredetű növény, és sokkal jobban bírja a szárazságot és a hőséget, mint a kukorica.

További játékainkhoz kattintson ide!