Hallgatnak az egészségügyi problémákról
Nyugat-Európában a közegészségügyi következményekről még mindig hajlamosak suttogva vagy sehogyan sem beszélni. Mintha a kokain kevésbé lenne veszélyes csupán azért, mert nem a hajléktalansághoz, a bevett sztereotip „drogos” képhez kötődik, azonban a sürgősségi osztályok statisztikái mást mondanak. A szorongás, a pszichózis, a szívproblémák, a túladagolások nem kérdeznek a társadalmi státusz felől senkit. A leköszönő vezető egyértelműen fogalmaz: „a drogok hatása ma már nem egy szűk csoportra korlátozódik, minden korosztályt érint.”
Ez az a pont, ahol a politika rendszerint hátralép (lásd a német választási ígéret be nem tartása), mert ezen a ponton a drogok elleni küzdelem már kényelmetlen lehet. Túl sok „normális”, esetleg befolyásos szavazót érint és túl sok gazdasági érdek metszéspontjában áll. Könnyebb a rendőrségre mutogatni, mint beismerni, hogy ez társadalmi modellkérdés.
A gyors siker, a teljesítménykényszer, az éjszakába nyúló munka és a „pörögni kell” kultúrája tökéletes táptalaj, ahol a természetes védőfaktorok, a család vagy éppen a keresztény értékrend folyamatos támadás alatt áll
– mutatott rá a szakember.
Téglásy Kristóf leszögezte: Goosdeel búcsúja nem egyszerű figyelmeztetés, hanem vádirat, de nem személyek ellen, hanem rendszerek ellen. Azt kérdezi: mit tesz Európa, amikor szembesül azzal, hogy a drog nem kivételes eset, hanem mindennapos valóság lett?
Ma már nem az a kérdés, hogy jelen vannak-e a drogok, hanem az, hogy hogyan reagálunk erre a valóságra.
Lehet tovább hárítani, de közben egy kontinens szembesül egy olyan világgal, amely nem ismeri a kompromisszumot vagy a kegyelmet. A drogkereskedők nem várnak reformokra, nem érdekli őket a választási ciklus, ők csak teszik a dolgukat. A kérdés az, hogy Európa mikor kezdi el végre a sajátját – zárta gondolatait a DKI stratégiai igazgatója.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!