Így nem lesz narkóállam Magyarország

A zéró tolerancia kijelöli a határokat, a prevenció pedig lehetőséget teremt arra, hogy minél kevesebb gyermek és fiatal lépje át ezeket a határokat – jelentette ki Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója a drogpolitika idei fókuszát kijelölve. A szakember hangsúlyozta: 2026-ban a szakpolitikai fókusz egyre hangsúlyosabban a prevenció irányába tolódik. Hozzátette, a megelőzés hatékonysága azon múlik, hogy az intézmények és dolgozóik képesek-e időben felismerni a figyelmeztető jeleket, és vannak-e a problémák továbbterjedésének megelőzésére alkalmas eszközeik.

– A most kezdődő évben a legfontosabb szakmai kihívás nem az lesz, hogy a zéró tolerancia vagy a prevenció között válasszunk – szögezte le Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint hangsúlyozta: 2025-ben világossá vált, hogy a zéró tolerancia elvének következetes érvényesítése elengedhetetlen alapfeltétel a kábítószerek elleni küzdelemben. A szerhasználat, a drogterjesztés, az ezzel szükségszerűen kéz a kézben járó erőszak, a kábítószer-propaganda, valamint minden olyan magatartásforma, amely veszélyezteti a gyermekek, fiatalok testi, lelki vagy szociális biztonságát, nem relativizálható, és nem kezelhető eseti kivételként. A normák egyértelműsége és a következmények kiszámíthatósága nélkül nem teremthető biztonságos társadalmi környezet.

Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. (Fotó: Bach Máté

A zéró tolerancia szükséges, de nem elégséges

Ugyanakkor a tapasztalatok azt is megerősítik, hogy a zéró tolerancia önmagában nem képes csökkenteni a problémák újratermelődését. A szankcionáló megközelítés szükséges, de nem elégséges. Amennyiben a beavatkozások kizárólag reaktív jellegűek, a rendszer folyamatosan a már bekövetkezett krízisek kezelésére kényszerül, miközben a kiváltó okok érintetlenek maradnak. 

Ez a felismerés teszi indokolttá, hogy 2026-ban a szakpolitikai fókusz egyre hangsúlyosabban a prevenció irányába tolódjon el. 

A megelőzés elsődleges színtere továbbra is az iskola lehet. Nem csupán azért, mert a gyermekek itt töltenek jelentős időt, hanem mert az iskola strukturált, intézményes keretet biztosít a készségfejlesztéshez, az értékközvetítéshez és a korai jelzéshez. A hatékony prevenció azonban nem redukálható alkalomszerű programokra vagy formális tananyagelemekre. Olyan komplex, életkorhoz igazított, folyamatosan jelen lévő beavatkozásokra van szükség, amelyek fejlesztik az önismeretet, az érzelemszabályozást, a konfliktuskezelést és a felelős döntéshozatalt – mutatott rá a szakember.

Hogyan lesz hatékony a megelőzés?

Téglásy Kristóf arra is kitért, hogy a kockázati magatartások – ideértve a szerhasználatot, az agressziót, az online térben megjelenő ártalmakat – jellemzően nem elszigetelt jelenségek, hanem egymással összefüggő folyamatok eredményei. 

A prevenció hatékonysága ezért azon múlik, hogy az intézmények és az ott dolgozók képesek-e időben felismerni a figyelmeztető jeleket, és vannak-e olyan eszközeik, amelyekkel a problémák eszkalációja megelőzhető.

Mindez azonban csak akkor működhet, ha a köznevelési intézmények nincsenek magukra hagyva. 2026-ra egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a prevenció nem kizárólag pedagógiai kérdés, hanem szélesebb társadalmi együttműködést igényel. Ennek egyik, eddig keveset hangoztatott kulcseleme a szülők célzott és strukturált edukációja.

A szülői szerep elvárásrendszere jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. Az új típusú kockázatok, a digitalizáció, valamint a pszichés terhelések növekedése olyan helyzeteket teremtettek, amelyek kezelésére sok családnak nincs megfelelő mintája. A szülők bevonása ezért nem ellenőrzési vagy számonkérési kérdés, hanem preventív befektetés. Az információhoz való hozzáférés, a jelzőrendszerek ismerete és a segítségkérés legitimálása közvetlenül hozzájárul a gyermekek védelméhez.

A pedagógusokat is támogatni kell

Hasonló jelentőségű a pedagógusok szakmai támogatása. A zéró tolerancia elvének érvényesítése a mindennapi gyakorlatban gyakran komplex döntési helyzeteket eredményez, amelyek egyszerre igényelnek jogi, pedagógiai és pszichológiai kompetenciákat. Ennek megfelelően a pedagógusképzésben és a továbbképzésben 

nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a prevenciós ismereteknek, a krízishelyzetek kezelésének, valamint az együttműködésnek a társszakmákkal 

– emelte ki a stratégiai igazgató.

Téglásy Kristóf úgy vélte, fontos hangsúlyozni, hogy a prevenció nem a felelősség elmosását jelenti, hanem annak megelőző jellegű megerősítését. 

A zéró tolerancia kijelöli a határokat, a prevenció pedig lehetőséget teremt arra, hogy minél kevesebb gyermek és fiatal lépje át ezeket a határokat – akár elkövetőként, akár elszenvedőként.

– 2026 perspektívájából tehát a legfontosabb szakmai kihívás nem az, hogy a zéró tolerancia vagy a prevenció között válasszunk. A kérdés az, hogyan tudjuk a kettőt koherens, egymást erősítő rendszerré szervezni: egy olyan működési modellé, amely egyszerre biztosít világos normákat, kiszámítható következményeket és valódi esélyt a megelőzésre. Ez a megközelítés hosszú távon nemcsak a krízisek és a szerhasználók számát csökkenti, hanem hozzájárul egy stabilabb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb nevelési környezet kialakításához. Újévi kívánságom, hogy 2026 legyen az az év, amikor ez a szemlélet már nem csupán szakmai koncepció, hanem következetesen érvényesített gyakorlat is lesz – fogalmazott a szakember.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)