A helyi, hagyományos boltokat védené a szuvenírárusokkal szemben az V. kerület

Belváros–Lipótváros a védett üzlet fogalmának bevezetésével a legalább harminc éve működő, a helyi identitás szempontjából fontos üzletek eltűnése ellen venné fel a harcot a turistákra épülő szolgáltatásokkal szemben.

Belváros–Lipótváros önkormányzata új szabályozással próbálja megfékezni a belvárosi üzletstruktúra átalakulását. Ennek központi eleme a védett üzlet fogalmának bevezetése, amelynek célja, hogy megőrizze a városrész hagyományos kereskedelmi arculatát és a helyiek mindennapi életét kiszolgáló üzleteket – írja a Metropol.

A turistákat célzó üzletek kiszorítják a hagyományos vállalkozásokat. Fotó: MTVA/Róka László

A rendelet szerint védett üzletnek számíthat minden olyan, legalább harminc éve működő helyi vállalkozás, amely a belváros kulturális örökségének részét képezi, és hozzájárul a városrész identitásának megőrzéséhez. Az ilyen üzletek különleges védelem alá kerülnek: a fő tevékenységi körük nem változtatható meg, az eredeti arculatot meg kell őrizni,az üzlethelyiséget nem lehet teljesen más funkcióra átalakítani. A rendelet célja megakadályozni, hogy a régi, karakteres belvárosi üzletek helyén újabb szuvenírboltok, pénzváltók vagy turistákra szabott vendéglátóhelyek jelenjenek meg.

A lap szerint ugyanis az V. kerületben az elmúlt 15 évben mintegy 25 százalékkal csökkent a boltok száma, és ezen belül különösen a lakossági igényeket kiszolgáló üzletek szorultak vissza. Ugyanakkor egyre több olyan szolgáltatás jelent meg, amely kifejezetten a turisták igényeire épít: szuvenírboltok, turistákra specializált ruházati üzletek, pénzváltók, valamint turistákra szabott éttermek és kávézók. Emellett megjelentek az úgynevezett „dark kitchenek”, vagyis csak elvitelre főző konyhák, valamint a „dark store”-ok, amelyek valójában nem hagyományos üzletek, hanem kizárólag online rendelések kiszolgálására működnek.

Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója szerint a folyamat a túlturizmus egyik sajátos formájához, az úgynevezett shopping turizmushoz kapcsolódik. Amikor a lakófunkciót kiszorítja a turisztikai funkció, a helyi gazdaság is átalakul: megszűnnek azok a közösségképző kisboltok és szolgáltatások, amelyeket jellemzően a helyben élők működtettek, helyüket pedig turistákra szakosodott egységek veszik át vagy az üzlethelyiségek egyszerűen üresen maradnak.

A turizmushoz kapcsolódó vendéglátás dominánssá válására jó példa a bazilika környéke, ahol a legforgalmasabb utcákban ötvenméteres körzeten belül akár 10–14 vendéglátóhely is működik, míg az inkább lakódomináns területeken ugyanebben a körzetben jellemzően öt-hat vendéglátóhely található. Ezek az egységek sokszor gyors kiszolgálásra épülnek, magas árakkal dolgoznak, a kommunikációjuk elsősorban idegen nyelvű, így főleg a turisták számára vonzóak.

Kőrösi Koppány szerint a belvárosi üzletek átalakulása nemcsak gazdasági, hanem közösségi kérdés is. Ha eltűnnek a hagyományos üzletek, akkor azok a mindennapi találkozási pontok is megszűnnek, amelyek a helyi közösségi életet fenntartják. A szakértő szerint azonban Budapesten még nem késő beavatkozni: a helyi szolgáltatások védelmével és a turisztikai funkciók tudatos szabályozásával még megállítható, sőt akár vissza is fordítható az a folyamat, amely a belvárost egyre inkább turistákra szabott városi térséggé alakítja.

Borítókép: Az 1901-ben Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervei alapján elkészült és 2015-ben felújított egykori Királyi Bérpalota épülete a főváros V. kerületében (Fotó: MTVA/Róka László)