Jön a lengyel kukorica, idén is bezavarhat a toxin

Hektikus és bizonytalan a nemzetközi gabonapiac, amit a nemzetközi feszültségek okoznak, és az, hogy míg az árak a tíz-tizenöt évvel ezelőtti szinten vannak, a költségek annál jóval magasabbak – hangzott el a CIB Bank agrárkonferenciáján. A szakértők várakozásai szerint az idei kukoricatermés ismét toxinnal fertőzött lehet.

Illusztráció Fotó: Pexels

A jelenlegi terménypiaci helyzetet alapvetően a vámháborúk határozzák meg, az USA és Kína közötti csatározás részben befolyásolta az árakat, részben pedig folyamatos bizonytalanságot okoz – mondta a CIB Bank agrárkonferenciáján tartott gabonapiaci helyzetértékelőjében Elekes Balázs, a Goldkern Kft. cégvezetője. 

A gabonakereskedelemre befolyással bíró hatások közül kiemelte a január–februárban bekövetkezett fuvardíjcsökkenést, amely következtében fuvarozó cégek tűntek el a piacról – azóta viszont újra emelkednek a díjak, főleg a nyugat-európai régiókban. A mostani drágulás az északolasz régióban – amely egyébként a magyar búza hagyományos piaca – tonnánként 8-10 euró többletköltséget jelent. 

Ugyancsak befolyással van a gabonapiacra az is, hogy miközben a búzafelhasználás nem csökken, a malmokban kevesebb terményt őrölnek lisztté, mégpedig a fogyasztók egészséges táplálkozás iránti növekvő igénye miatt.

A teljes hazai szántóföldi árutermelés az elmúlt években csökken, amiben már nem elsősorban a fogyasztói szokások változása, hanem a zöldtörekvéseket segítő támogatások motiválnak, amelyek miatt több a legelő, a zöldugar. Ezenfelül pedig az időjárás is szerepet játszik, mert egyre nagyobb területen nem érdemes már termelni, ennek következtében pedig egyre jelentősebb az agrárerdészet szerepe.

Az is megfigyelhető, hogy átalakul a termelési szerkezet. A cégvezető szerint a napraforgó-terület már a csúcson van, „karcoljuk a 800 ezer hektárt, aminél több a vetésforgó miatt már nem lehet. Eközben tűnik el a repce, aminek a fő oka az időjárás mellett az uniós hatóanyag-kivonások, és az aszályt leginkább megszenvedő kukoricát is egyre kisebb területen termelik. Utóbbi ugyanis a korábbi egymillió hektárról idén 800 ezer hektárra csökkent, amiből 750 ezret takaríthatnak be. 

A kalászosok viszont az elmúlt években népszerűbbek lettek a növénytermesztők körében, és miközben a búzatermő-terület „ugrál”, az árpánál komoly növekedés volt az elmúlt években. 

A sokszor a kukorica alternatívájaként emlegetett cirokról egyelőre a takarmányipar számára létező lehetőségként beszélt, hozzátéve, hogy világszinten inkább étkezési céllal termelnek.

Átalakíthatja a szántóföldi árupiacot a kukorica toxintartalma, ami a hírek szerint idén is gondot jelenthet. Az évekkel ezelőtt elképzelhetetlen is előfordul: Lengyelországból érkezik kukorica Magyarországra. Bár a Gabonaszövetség szerint a hazai kukoricatermés elegendő lesz a belföldi ellátásra, sőt még exportra is juthat, a lengyel import 750 ezer tonna is lehet. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 390 forintos euró nem segíti az exportot, szemben az importtal.

A búzaexportban árprémiumot lehetne elérni az igazán jó tésztaminőségű és magas beltartalmi paraméterekkel rendelkező, fajtaazonos, homogén tételekkel, amelyek esetében ez a bizonyos felár akár 50 százalékos is lehet a takarmánybúzához képest. 

De ahhoz, hogy a termény megfelelő mennyiségű és valóban homogén, jó minőségű legyen  termelők és integrátorok közös gondolkodására is szükség van, vagyis arra kisebb területem gazdálkodók hasonló fajtákat, hasonló technológiákat és hasonló minőségben állítsanak elő. A cél a brand-teremtés lenne.

A beltartalom piaci igények szerinti javulását pedig az segítené, ha a felvásárlók erre premizálási rendszert alakítanának ki. Jó hír, hogy a nemesítés már elindult ebbe az irányban, és prioritássá váltak a beltartalmi paraméterek, bár ezek megjelenése a vetőmagválasztékban még időt vesz igénybe.

Az uniós és az olasz sertéságazat helyzetét elemezte előadásában Giovannibattista Pallavicini, az Olaszországi Húsfeldolgozók Szövetsége (ASSICA) közönségkapcsolati menedzsere. Kitért arra, az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek ismételt megválasztása előtt az ágazati szereplők abban bíztak, hogy egy „puhább” Green Deal felé haladnak, de ez a remény mostanra szertefoszlott, és inkább a bizonytalanság váltotta fel. Ezért van az például, hogy az uniós sertésállománnyal kapcsolatos előrejelzésekben sokszor az a megfogalmazás szerepel: „növekedni fog, hacsak nem csökken”.