Az ön pénze is veszélyben lehet, mutatjuk mire figyeljen!

Fokozódtak az online csalások az idei esztendőben. Fontos, hogy soha ne adjuk meg személyes vagy banki adatainkat ismeretlen forrásból érkező megkereséseken, linkeken keresztül. A digitális térben való tájékozottság ma már elengedhetetlen.

Egyre trükkösebb módon próbálják megszerezni a pénzünket a csalók Forrás: Shutterstock

Az idei évben jelentős lépéseket tett a kormány, illetve a magyar állami intézményrendszer is a kibercsalások visszaszorítása ellen. Varga Mihály jegybankelnök még a nyáron jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) öt intézkedéssel támogatja a kormány pénzügyi visszaélésekkel szembeni fellépését. Az öt intézkedést öt csapásnak nevezte el az MNB vezetője.

Varga Mihály, a jegybank elnöke. A Magyar Nemzeti Bank öt csapással lép fel az online csalások ellen
(Forrás: Facebook / Varga Mihály)

Öt csapás az online csalások ellen

Az első csapás, hogy központi visszaélésszűrő rendszert indítottak, amely a mesterséges intelligencia segítségével a másodperc tört része alatt még a teljesítés előtt megvizsgálja az utalásokat és értesítést küld, ha gyanút érzékel. A júliusban indult új rendszer komoly előrelépést hozhat a csalások megakadályozásában. Második csapásként említette, hogy elvárják, a bankok az eddigieknél jóval aktívabban vegyenek részt a visszaélések kivédésében. A bankoknak azonnal és teljeskörűen végre kell hajtaniuk azokat az ajánlásokat, amelyeket a visszaélések megelőzése érdekében rögzített az MNB. A harmadik csapás, hogy nemcsak elvárják, hanem célzott vizsgálatokkal ellenőrzik is, hogy a bankok minden tőlük elvárható intézkedést megtesznek-e a csalások visszaszorítása érdekében. A negyedik lépésként azt jelölte meg Varga Mihály, hogy törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyfelek védelme érdekében. 

Javasolták, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a bankok viseljék a kárt minden olyan esetben, amikor nem alkalmaztak megfelelő ügyfél-hitelesítést. 

Szorgalmazták a bankok kárfelelősségét kiterjeszteni azokra az esetekre is, amikor az ügyfelet a pénzintézet nevében veszik rá a fizetés kezdeményezésére. Végül az ötödik csapást egy tájékoztató kampány jelentette a visszaélési kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről a banki ügyfelek részére.

Nemrégiben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) bejelentette, hogy csatlakozik az MNB kibercsalások elleni öt csapás programjához, amelyben célzott kampánnyal hívják fel a vállalkozások figyelmét az online visszaélésekre. Varga Mihály akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy idén a második negyedévben 1129 vállalati átutalásos visszaélés történt 2,4 milliárd forint összértékben. Kiemelte: a jegybank és az iparkamara megállapodása elősegíti, hogy az együttműködés egyre több területen hozzon kézzelfogható eredményeket.

Az online csalók egyébként a Magyar Nemzeti Bank nevével is megpróbáltak visszaélni az idei évben. 

Így például piackutatásra, illetve bankkártyás visszaélések kivizsgálására hivatkozva próbáltak bizalmas adatokat kicsalni ügyfelektől a jegybank nevében telefonáló csalók. Az intézmény hangsúlyozta: sem telefonon, sem elektronikus úton nem kérnek bizalmas bankszámla- vagy kártyaadatokat az ügyfelektől. 

A csalók másik módszere az, hogy „piackutatásra” hivatkozva telefonálnak, és azt tudakolják, hallott-e az ügyfél banki csalásokról. A beszélgetés során fokozatosan nyerik el a hívott fél bizalmát, majd végül itt is banki adatokat kérnek tőle. Ilyen hívások esetén az érintettek tegyenek fel pontosító kérdéseket, szakítsák meg a kapcsolatot, és forduljanak az MNB ügyfélszolgálatához. Gyanúra adhat okot az is, ha a telefonáló sürgető vagy fenyegető hangnemet használ. Amennyiben egy ügyfél bizalmas adatokat adott meg, azonnal értesítse bankját és a rendőrséget, tanácsolták, megjegyezve, hogy ezekben az esetekben a jegybank minden esetben büntetőfeljelentést tesz.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is felvette a harcot, a szervezet figyelmeztetett arra, hogy fokozódnak az online csalások. A többi között 

• a Netflix előfizetőit, 
• a WizzAir utasait, 
• a Google felhasználóit, 
• valamint az MBH Bank ügyfeleit vették célba. 

Kiemelték, hogy a csalók nem a bankok és szolgáltatók rendszereit törik fel, hanem az emberek bizalmával élnek vissza, különösen aggasztó, hogy az elkövetők egyre professzionálisabban, hiteles megjelenésű üzenetekkel és honlapokkal dolgoznak, így még a tapasztaltabb felhasználók is könnyen áldozatul eshetnek a bűnözőknek. Ezért soha ne adjuk meg személyes vagy banki adatainkat ismeretlen forrásból érkező megkereséseken, linkeken keresztül.