
Nacsa Lőrinc: Soha nem találkoztam olyan szórványközösséggel, amely lemondott volna a jövőjéről
Tíz éve nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává az Országgyűlés. Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkárral a jubileum kapcsán beszélgettünk a szórványlét kihívásairól, az asszimilációról, a nagyváradi premontrei főapát kilakoltatásának veszélyéről, illetve a magyar állam külhoni feladatairól.


– Melyek a legélőbb, legaktívabb szórványközösségek a Kárpát-nagyrégióban?
– Számos helyen jártam az elmúlt évben a szórványmagyar közösségeknél. Azt látom, hogy nagyon sok helyen a tenni akarás, az élni akarás, a meglévő, még megmaradt intézményrendszerbe való kapaszkodás rendkívül erős. A szórványban mindig azt tapasztaltam, hogy van terv a továbbélésre, van terv a jövőre nézve, és soha nem találkoztam az elmúlt egy évben olyan szórványközösségekkel, amelyek lemondtak volna a jövőjükről, amelyek úgy gondolták, hogy ennek a szórványközösségnek mára már vége, még akkor sem, ha nehéz demográfiai helyzetben vannak akár Felvidéken, akár Erdélyben, akár Kárpátalján. Az élni akarás, a tenni akarás, a cselekvőképesség jó irányba mutat. Mi hálával tartozunk azoknak a szórványban élő magyar embereknek a nemzethűségükért, akik vállalják napi szinten ezt a küzdelmet.
– Előreláthatóan milyen kihívásokkal kell megküzdenie a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak a magyar szórvány szintjén az elkövetkező években?
– Azért is hívtuk életre a magyar szórvány napját, mert ezzel is fel lehet hívni a figyelmet a szórványt érintő kérdésekre, és meghatározhatjuk a jövő cselekvési irányát. Szerintem mindenképpen fontos az új technológiákat figyelemmel kísérni, hiszen a kihívások nem változnak. Az asszimiláció, a demográfiai problémák, az intézményrendszer hiánya és az egyházi kérdések megmaradnak a következő időszakban is. Ugyanakkor a nemzethez tartozást, az ügyintézéshez közelebb hozást, a bürokráciacsökkentést, a könnyebb elérést az új technológiák, a mesterséges intelligencia, a digitális világ segítheti akár nemzetpolitikai szempontból is. Az a feladatunk, hogy figyeljünk ezekre a tendenciákra, és próbáljuk meg mindezt a magyar együttélésben, a magyar összetartozásban, a magyar megmaradásban is használni.
További Belföld híreink
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!