A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén.
Nacsa Lőrinc kiemelte, a külhoni magyarság megtartásának egyik feltétele az erős magyar intézményrendszer, ezért az elmúlt 15 évben több mint 6500 a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar szervezet és intézmény működéséhez járultak hozzá. Hangsúlyozta: az identitás megőrzése, a szülőföldön való boldogulás legfontosabb eszköze a minőségi magyar nyelvű oktatás, a magyar kultúra és a magyar egyházak megőrzése, valamint a gazdasági beruházások.
A támogatások között említette a Szülőföldön magyarul és a Határtalanul programot, valamint az idén indult Jövő nemzedéke programot is. Utóbbival a külhoni fiatalok közösségeit támogatják: első körben 500 millió forintból 712 pályázatot finanszíroznak, valamint a Kárpátalján meghirdetett új nyelvtanulási programot, amelyben ruszin és ukrán anyanyelvűeket hívnak magyarul tanulni, és amelynek köszönhetően akár 3-6 ezer ember tehet majd magyar nyelvvizsgát.
Sikeres a testvértelepülési program, amelyben 15 év alatt 1100 kapcsolat létrejöttéhez vagy megerősítéséhez járult hozzá, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közös diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramban pedig 30 országból újabb 164 hallgatónak ítélték meg támogatást az idei tanévben – tette hozzá Nacsa Lőrinc. Az eseményen felszólalt még Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke; Herczeg Tamás alelnök és Szászfalvi László, a bizottság KDNP-s tagja is.
