Kilakoltatná a román városvezetés a nagyváradi premontrei főapátot

A premontrei kanonokrend nagyváradi főapátja, Fejes Rudolf Anzelm O. Praem ma hasonló terheket cipel, mint 1989 idején Tőkés László. Nem hiába szólalt fel a romániai forradalmat kirobbantó református püspök a főapát érdekében Orbán Viktor beszéde előtt Tusványoson. A Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett váradhegyfoki prépost-prelátus ugyanis támadássorozat alatt áll, miután ellenállni mert a román vezetésű váradi önkormányzat kilakoltatási kísérleteinek. A város egy iskolakomplexum felújításának örve alatt vetett szemet a rend létét biztosító kolostorépületre úgy, hogy maga a szóban forgó oktatási intézmény is a premontreieké volt, és per alatt áll. Fejes főapát nem hátrál, pedig már fizikai atrocitások is érték.

A hatalmas premontrei épületegyüttes Nagyváradon (Forrás: Bakos Gábor) 

– Mi állhat mindennek a hátterében?

– Azt hittük eleinte, hogy egyházellenes lépéssel állunk szemben, de ma már úgy látszik, inkább az én személyem a probléma. Nem tudom, miben vétettem: soha nem provokáltam senkit. Annyit tettem, hogy a premontrei ingatlanok visszaszolgáltatását kértem – ez nemcsak jogom, hanem kötelességem is. Ezek a javak az egyház rendeltetését szolgálják, olyan vagyontárgyak, amelyeket tőlünk soha, jogszerűen el nem vettek. Valószínűleg az is zavaró, hogy több kérdésben más nézetet képviselek, és a dolgokat nem a megszokott módon rendezem, mint némely kollégám.

– Tüske a köröm alatt?

– Lehet. De én azt gondolom, hogy a Jóisten meg fogja mutatni az igazi ellenségemet vagy ellenségeimet. Előbb-utóbb szembe kell találjuk egymással magunkat. Az látszik, hogy mindent alaposan megterveztek. De, ha végigtekintek harmincévnyi rendfőnökségemen, mindig ez volt, csak nem volt ennyire felerősödve. Kétszer már meg is vertek.

– Itt, az utcán?

– A kapumnál. Ha a szakácsnő nem kiabál, lehet, hogy agyonvernek. Megtámadtak egyszer a Félix-fürdőben is, ami szintén a rendé volt.

– Lehet tudni kik voltak?

– Nem. A Félix-fürdőben az a két kigyúrt ember egy szót sem mondott nekem, csak ütöttek. Ez még 2007-ben történt. Persze akkoriban a politikum részéről is megzsaroltak, bár a zsarolók nem főszereplői már a mostani politikai életnek. Az egyik a korábbi RMDSZ-től érkezett, a másik a PSD-től, a román szociáldemokrata párttól. Azt akarták elérni, hogy ezt az épületet, mármint a mai Eminescu Líceumot, vagyis régi iskolánkat és a jogakadémiát, valamint a Félix-fürdőt ne kérjem vissza, és akkor „a többit”, vagyis a régi szentmártoni kolostort megkaphatom. Amikor viszont nem álltam kötélnek, a szentmártoni épületünket kétszer is elárverezték. De kispapokat és rendtársakat is elűztek már. Nem mindenki erős, nem mindenki bírja a stresszt. Az is beszédes, hogy a két nagyváradi plébániatemplomot, a Barátok templomát, illetve a főtéri Szent László-templomot is állami finanszírozással renoválják. Az enyémet meg el akarják venni. Tehát egy olyan időben támadtak meg, amikor tudták, hogy ezzel majd meg tudják félemlíteni a kollégáimat.

– Igaz, hogy magára a barokk premontrei templomra is fenik a fogukat a város vezetői?

– Vannak ilyen jelek. Különösen, hogy a környező szomszédságot is fellázították, és már háromszor nekem támadtak az utcán a harangozás miatt. Miközben épp most jövök a Szent László térről, ahol megafonból halljuk a román ortodox liturgiát a város közepén. Nekem nincs kitéve semmilyen hangfalam, egyetlen harangunk van csak, és hirtelen ez kezdett el zavarni bizonyos embereket.

– Vélhetően az sem érdekli őket, hogy a premontrei kanonokrend jelenléte 900 éves múltra nyúlik vissza Nagyváradon. Szent Norbert regulájának követői ráadásul itt telepedtek meg először Magyarországon.

– Rendünk vizitációs anyakönyvei szerint 1130–31-ben Könyves Kálmán fia, II. István király hívta meg a premontreieket az országba, és valószínű, hogy Szent László tisztelete miatt jönnek épp ide, Váradra Franciaországból. Az itteni püspökséget nagyban segítették a premontreiek, hiszen a város akkoriban hiteleshely volt, istenítéletek helyszíne és nemzetközi hírű zarándokhely is, ahol különböző nemzethez tartozó embereket kellett meggyóntatni, ellátni. Rendünk egy erődszerű kolostort épített a várhoz közeli stratégiai magaslaton, ahonnét ma is könnyen belátható a térség, s jól látható volt az is, ha érkeznek a zarándokok. Ez volt Váradhegyfok, amely a Réz-hegység egyik első kis csúcsa az Alföld felé. Hajdani kolostor-erődünket a régészek meg is találták nemrégiben. II. István a mi alapításunk évében halt meg, és a Képes Krónika szerint itt temették el. Mindemellett ebből az ősi kolostorból indultak a filiációk szerte a régi Magyarországon, körülbelül 13–14 monostor.

– Ez az erődítmény jelenik meg több régi metszeten is?

– Így van, az északról délre vetülő váradi késő-középkori metszeteken a mi régi kolostorunk látható az előtérben. A markoló még a középkori kutat is megtalálta az ásatáson. Érdekes, hogy bár Váradon meszes a víz, annak a kútnak a vize jócskán nem az. A kedves nővérek, a premontrei apácák találtak olyan receptúrát, miszerint sört is gyártottunk itt.

– Milyen nagyszerű lenne, ha létezne váradi apátsági sör!

– A türjeiek már fölajánlották, hogy Váradnak is palackoznak egyet.

– Aztán jött a török 1660-ban, és elpusztult az ősi premontrei központ Váradhegyfokon.

– Igen, 525 év után pedig én vagyok az első prépost, aki tulajdonosként belép oda.

– Ezek szerint sikerült visszaszerezni az ősi fészket?

– Megvásároltuk, de egy telket még meg kellene venni. A volt román tulajdonos horribilisre tornászta az eladási árat, de végül is sikerült megegyeznünk vele. E helyen volt a régi kolostor magja. Sráckoromban jártam itt fönt, amikor még út sem vezetett erre, csak egy csapás. Terveink szerint egy archeológiai parkot létesítenénk a helyszínen, ahová a turisták könnyen fel tudnának jönni busszal is.

– Lát esélyt arra, hogy megtalálják II. István maradványait?
– Az esély és a lehetőség is megvan rá.

Egy elit gimnáziummal is tartozik a román állam

A hírhedten magyargyűlölő vasgárdista professzor, Onisifor Ghibu 1937-ben a premontreiek összes vagyonát átíratta a román állam nevére rektifikáció címszó alatt. A máig vissza nem szolgáltatott nagyváradi Premontrei Főgimnáziumot és a hozzá szervesen kapcsolódó Magyar Királyi Jogakadémiát a minőség tette naggyá, nem a létszám. Fejes Rudolf Anzelm O.Praem lapunknak elmondta, maga Szacsvay Imre, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc országgyűlésének mártír jegyzője is e falak között tanult, ahogy az ügyvédi családból származó jeles drámaírónk, Szigligeti Ede, a Liliomfi írója is, Juhász Gyula pedig a klasszikus művek mellett magyar irodalmat is tanított itt. Az impozáns méretű főgimnázium falai közül sugározta az első magyarországi rádiójeleket Károly József Iréneusz, a rádiótechnika úttörője, az első modern hazai röntgenlaboratórium létrehozója. A sort hosszasan lehetne folytatni, egészen a nagy román író, Iosif Vulcanig, vagy a Budapesten is jól ismert Gozsdu Manóig. A premontreiek sohasem tettek különbséget diák és diák között, Románia mégis hátba támadta őket.