A premontrei szerzetesrend legendás nagyváradi főgimnáziuma látható ezen az igen korai kiadású, 124 éves képeslapon. A hányatott sorsú katolikus iskola restitúciós ügye ma is húzódik, Bukarestnek ugyanis továbbra sincs „kedve” visszaszolgáltatni a váradhegyfoki premontrei prépostságnak a 300 éves épületegyüttest. Sőt, a rend létét is letagadják, nagyjából úgy, ahogy magát a Székelyföldet sem ismerik el. Különben az sem számít nekik, hogy 1130-ban épp Váradhegyfokon (ma Nagyvárad külterülete) alapíttatott az első magyarországi premontrei kolostor, ami a középkori Magyar Királyság legkeletibb királyi temetkezőhelye volt.
A képünkön látható impozáns iskolaépület régi rendi szellemisége sem nyom a latban. Mert miért is számítana, hogy Juhász Gyula mellett az a Károly József Iréneusz oktatott a gimnáziumban, aki itt helyben találta fel a rádiót Marconit megelőzve? S hogy joghallgatóként még Ady is itt koptatta a padot egy darabig? Ne legyenek illúzióink: még az sem puhítja meg a szívüket, hogy maga Gozsdu Manó is premontreis volt.
A mai romániai reflexek tehát alig különböznek a kommunista időkétől. Jelen esetben továbbra is csak az a fontos, hogy a Mihai Eminescu Főgimnáziummá átnevezett, vegyes tannyelvűvé erőszakolt intézmény román presztízse ne sérüljön, hiába nincs semmi köze Váradhoz a névadó soviniszta költőnek.
Persze a kulcs még mélyebben rejtezik. A város központjában, igen előkelő helyen álló hatalmas főgimnázium, és a hozzá kapcsolódó egykori Nagyváradi Királyi Katolikus Jogakadémia műemléképületének ma is húzódó hovatartozási ügye 1936-ra vezethető vissza. Ekkor történt meg, hogy a gátlástalan politikus, Onisifor Ghibu (Erdély elszakításakor ő vette át a kolozsvári egyetemet és ő foglalta le a kolozsvári Nemzeti Színházat is; Váradon természetesen iskola van elnevezve róla) a román állam nevében önkényesen megváltoztatta az ingatlan telekkönyvét, és a szerzetesrend helyett Nagy-Romániát írta be új tulajdonosként. Ebbe kapaszkodnak máig a kerékkötők, pedig az 1940-es visszacsatolás után a premontreiek ismét e falak között szervezték újra iskolájukat Pázmány Péter Gimnázium néven…
A még mindig tartó, s egyre szövevényesebb perről igen fordulatos filmet lehetne forgatni kiváltképp, hogy az új honfoglalók egyre brutálisabb módszerekhez nyúlnak. Két éve ugyanis megtörténhetett, hogy a templom és a hozzásimuló kis rendház szomszédságában a román városvezetés lebontotta a per részét képező gazdasági épületeket, majd itt, valamint a sportpálya helyén – ahol a papok kertje volt 124 évvel ezelőtt is – nekifogott egy parkolóház felhúzásához. A művelet a járvány kitörése után, a kijárási tilalom idején történt, így Fejes Rudolf Anzelm apát urunk kénytelen volt a szobájából végignézni rendjének újabb megalázását. Azóta már áll is a törvénytelenül felhúzott otromba épület, a hivatal pedig talán azt hiszi, most nagyot nyert. Hogy ennyivel legyőzte a nagyváradi magyar múltat. Pedig tévedett, mert a fehér kanonokok tovább harcolnak igazukért, és Isten segítségével remélhetően győznek is.
