Magyar tudósok a szuperbaktériumok ellen

A közeljövő egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájáról, a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájáról, az ez elleni küzdelemről és a lehetséges megoldásokról beszélt Pál Csaba és Papp Balázs evolúcióbiológus az MTA idei Tudományünnep+ sorozatának november 7-i előadásán.

Képünk illusztráció Forrás: Shutterstock

„Ha egyszer az a probléma, hogy egy kórokozót egy antibiotikum csak egy ponton támad, akkor próbáljuk meg egyszerre több ponton támadni. Tehát használjunk különböző antibiotikumokat, amelyeknek más-más a hatásmechanizmusuk, máshogy próbálják támadni az adott kórokozót” – mondta Pál Csaba, majd hozzátette, annak az esélye, hogy ezzel szemben kialakul az ellenálló képesség, rendkívül csekély, mert ahhoz, hogy az adott antibiotikum-koktél hatástalan legyen, egyszerre kellene sok ritka genetikai eseménynek, sok ritka mutációnak bekövetkeznie.

Egy másik elképzelés szerint egészen új alapon, a mesterséges intelligenciát segítségül hívva, egyszerre több millió potenciális hatóanyagot vizsgálva kellene gondolkozni az antibiotikum-fejlesztésben, míg egy harmadik megoldás lehet, ha bakteriofág vírusokkal támadjuk a kórokozókat.

Ez utóbbiról már Papp Balázs biológus, az MTA levelező tagja, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont csoportvezetője beszélt előadásában.

Mint azt Papp Balázs is kiemelte, az eddigi kutatások eredményei aggasztóak: a vizsgált szerek többsége ellen rövid időn belül kialakul a rezisztencia, vagy eleve jelen van a természetben. Az egyik ígéretes alternatíva a fágterápia. Ennek során

olyan, az emberre teljesen ártalmatlan vírusokat vetnek be, amelyek célzottan csak a baktériumokat pusztítják el.

Ezek a bakteriofágok olyan vírusok, amelyek a baktériumok természetes ellenségei. Az a dolguk, hogy szaporodjanak a baktériumokban, elpusztítsák őket, de közben az emberi szervezetet egyáltalán nem támadják. Rátapadnak a baktérium sejtfalára, bejuttatják saját genetikai állományukat, avagy a tervrajzot, ami alapján szaporodnak, majd amikor már nagyon sokan vannak, kipukkasztják, és ezzel elpusztítják a sejtet.

A módszer széles körű elterjedésének azonban eddig volt egy komoly akadálya: a fágok túlságosan szűk hatókörűek, rendkívül specifikusak, vagyis egy-egy fajtájuk csak nagyon kevés baktériumváltozat ellen hatásos. Mint az előadásból kiderült, a genomika segíthet ennek a problémának a megoldásában. A modern genetikai elemzésekből kirajzolódó „világtérkép” megmutatja, hogy egy-egy régióban a fertőzések döntő többségét mindössze néhány helyileg domináló baktériumtípus okozza. Ez a felismerés új stratégiát kínál a jövő terápiáihoz: lehetővé teszi célzott, régióspecifikus fágkészítmények fejlesztését.

A hatalmas adathalmazokkal dolgozó térkép még egy dologban segíti a kutatókat: lényegében fel tudják állítani a baktériumok családfáját, akár több százezer baktériumra is. És ha odarakják a családfa mellé a pontos földrajzi információt, hogy melyik baktériumot hol, melyik ország melyik városának melyik kórházában találták meg, akkor lényegében a terjedést is rekonstruálni lehet, ami a járványok elleni küzdelemben kritikus fontosságú lépés.