időjárás 27°C Hella 2022. május 27.
logo

Green Deal: Brüsszel feladná Európa önellátását

Nagy Kristóf
2021.10.05. 06:05 2021.10.05. 09:12
Green Deal: Brüsszel feladná Európa önellátását

Szinte az összes élelmiszer-alapanyagból behozatalra szorulna az Európai Unió, ha 2030-ra megvalósulnának az Európai Bizottság mezőgazdaságban tervezett korlátozásai. A Green Deal visszavetné a jólétet is, minden európai állampolgárnak évi 157 euróról kellene lemondania, miközben akár ötven százalékkal is nőne sok alapvető élelmiszer ára.

Veszélybe sodorja az Európai Unió élelmiszer-önellátását a Green Deal, míg a kisgazdaságokat tönkreteszi. Ráadásul feleslegesen, mert az agrárium globális kibocsátása nem csökken, noha ez lenne a stratégiák célja – állapította meg friss hatásvizsgálatában a kieli egyetem.

A nagy múltú intézmény a német gabonaszövetség felkérésére készített hatásvizsgálatot az európai zöldmegállapodás mezőgazdaságot érintő Farm to fork és biodiverzitás stratégiájáról. Brüsszel ezekben 2030-ig előírja

  • a műtrágya-felhasználás húszszázalékos csökkentését,
  • a növényvédő szerek használatának a felére csökkentését,
  • a nitrogénmérleg ötvenszázalékos mérséklését, az
  • ökológiai művelés arányának 25 százalékra növelését a jelenlegi 8-9 százalékról,
  • valamint a jelenlegi termőterületek tíz százalékának kivonását a művelés alól.

 A szigorú elvárások célja a biológiai sokféleség helyreállítása és a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának a csökkentése lenne a 2030-ig megfogalmazott klímacélok elérése érdekében.

Brüsszel stratégiái nem járulnak hozzá a klímacélokhoz, miközben csökkentik az európai lakosság jólétét. A mezőgazdasági termelés jelentős, több mint húszszázalékos visszaesése és a költségek növekedése miatt az Európai Unió behozatalra kényszerülne a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokból, vagyis feladná nettó exportőr szerepét. Ezzel kiszolgáltatottá válna a harmadik országoknak, míg a lakosságnak komoly többletköltséget okoznának a jelentősen megemelkedő élelmiszerárak 

– állapította meg a tanulmány alapján a német gabonatermesztőket tömörítő ágazati szövetség. Ezért a német gazdák arra szólítják fel a döntéshozókat, hogy gondolják újra a 2030-ig szóló stratégiákat. 

A kieli egyetem hatásvizsgálata szerint a jólét csökkenése a jelenlegi éves jövedelmi szinthez képest átlagosan fejenként 157 eurós, vagyis több mint 54 ezer forintos visszaesést eredményezne. Ezen felül az élelmiszerek jelentős drágulása növelné a lakosság terheit: a marhahús 58 százalékkal, a sertéshús 48 százalékkal, míg a tej 36 százalékkal kerülne többe 2030-ra. A zöldség és a gyümölcs ára 15 százalékkal emelkedne, míg a gabonafélék és az olajos magvak 13-15 százalékkal drágulnának. 

Ezzel szemben az unión kívüli országokban az áremelkedés a húsféléknél mindössze 7-10, a zöldségeknél és gyümölcsöknél 3-4 százalék körül alakulna. 

A német gazdák is figyelmeztetnek:  egészséges táplálkozás nem segíthető a zöldségek és a gyümölcsök áremelkedésével   Fotó: Jászai Csaba / MTI

Az árváltozásról a német gazdaszövetség megjegyezte: a fogyasztói igények érdemben nem változnak a drasztikus áremelkedés hatására, legfeljebb a bizonytalan, de olcsóbb külföldi importot választják. 

Kimondottan visszásnak tartja a német gabonaszövetség, hogy a stratégiák az egészséges táplálkozás érdekében javaslatokat tesznek, miközben a zöldségek és gyümölcsök jelentősen drágulnának.

A legnagyobb pofont a nitrogénmérleg csökkentése adná: a gabonafélék és az olajos növények termesztése, valamint a marhahústermelés több mint húsz százalékkal esne vissza az EU-ban. A növénytermesztésben és a kertészetben ötvenszázalékos önköltség-növekedéshez vezetne a növényvédők használatának kötelező csökkentése. 

Ennek oka, hogy jelentős lenne az alternatíva, vagyis a mechanikus gyomirtás és más elérhető talajművelési módszerek élőmunkaigénye, ráadásul szabad munkaerő sem áll rendelkezésre. A biológiai sokféleség érdekében 11 millió hektárt kellene kivonni a művelés alól, ami nagyobb, mint Magyarország teljes területe.

Az intézkedések nyertesei a versenyképes nagyüzemek lennének, mivel a szigor jelentős önköltséggel, de a hozzáadott érték növekedésével is jár, ám a kistermelők többsége hamar csődbe menne. Az államoknak is a zsebükbe kellene nyúlniuk, hogy mérsékeljék a hatásokat; mintegy 42 milliárd euróra lenne szükség ehhez, az európai lakosságnak pedig hetvenmilliárd euróval kell számolnia.

A súlyos kiadások ráadásul feleslegesek, mivel az EU-n kívüli országok növelnék termelésüket az európai fogyasztói igények kielégítése érdekében. Ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátása 54 millió tonnával nőne, vagyis az európai csökkenés máshol növekedésként jelenne meg. 

Borítókép: Békés Megyei Hírlap/Bencsik Ádám