Elfogadta az EU hazánk közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiai tervét

A január 1-jén induló új, 2023–2027 közötti időszakra szóló közös agrárpolitika célja, hogy alakítsa és segítse a fenntartható, ellenállóképes és modern európai mezőgazdasági ágazatra való átállást.

Debrecen, 2022. június 7. A Hajdúháton - kistáj Magyarországon, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén - és Debrecen környékén aszály veszély fenyegeti a szántóföldi mezõgazdasági kultúrákat, mert az idõnkénti futó záporok ellenére az év eleje óta 180-200 milliméter csapadékhiány sújtja a termõföldeket. A szárazságtûrõ kukorica fajták még tartják magukat, de ha rövid idõn belül nem lesz jelentõs mennyiségû esõ, akkor az aszály, a terméskiesés elkerülhetetlen lesz. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarországnak a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forint) stratégiai tervét – tájékoztatott a brüsszeli testület hétfőn.

Az uniós bizottsági közlemény kiemelte, az elfogadott stratégiai terv szerint Magyarország a rendelkezésére álló összegből legkevesebb kétmilliárd eurót fordít majd zöldprogramokra, valamint környezetvédelmi és éghajlati célokra, 186 millió eurót pedig a gazdálkodók tevékenységének támogatására és méltányos jövedelmük biztosítására.

Indoklásában az Európai Bizottság azt írta: a magyar terv elfogadását nagymértékben segítette, hogy a pénzügyi támogatás igazságosabb elosztására irányuló intézkedések széles skáláját kínálja, továbbá legkevesebb 8800 fiatal gazda tevékenységének indulását kívánja támogatni, és prioritásai között szerepel mintegy 7700 már működő gazdaság korszerűsítése is.

Közölték továbbá, hogy Magyarország a vidékfejlesztési költségvetés 38 százalékát agrár-környezetvédelmi intézkedések megvalósítására, 8 százalékát az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékát pedig a 162 631 hektáron elterülő Natura 2000 uniós program alá tartozó területek védelmére fogja fordítani. Magyarország továbbá azt is vállalta, hogy 2027-re megkettőzi az ökológiai gazdálkodásra szánt terület nagyságát.

Közölték: a tervezett magyar programok hozzájárulnak a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz, valamint a műtrágyahasználat és az ammóniakibocsátás csökkentéséhez. A vidékfejlesztési intézkedések pedig segíteni fogják a helyi kézművesség és kisipar fejlesztését, a helyi mikro- és kisvállalkozások gazdasági tevékenységeinek megerősítését, valamint a helyi ökoturizmus és a helyi gasztronómiai és kulturális fesztiválok fellendítését. 

A vidéki lakosság mintegy 30 százaléka részesül majd a jobban hozzáférhető szolgáltatások előnyeiből, és a terv által támogatott projektek legalább hétezer új munkahelyet teremtenek majd 

– indokolta döntését az uniós bizottság.

A január 1-jén induló új, 2023–2027 közötti időszakra szóló közös agrárpolitika (KAP) célja, hogy alakítsa és segítse a fenntartható, ellenállóképes és modern európai mezőgazdasági ágazatra való átállást. Megvalósulása az élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági termelés sarokköve lesz az Európai Unióban – tették hozzá.

Borítókép: A tervezett magyar programok hozzájárulnak a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz (Fotó: MTI/Oláh Tibor)