Növekedéspárti a hazai adórendszer

Az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben olyan adórendszert alakított ki, amely segíti a növekedést, jutalmazza a többletmunkát és ösztönzi a beruházásokat. A globális minimumadó ezért csorbítaná a versenyelőnyünket. A másik élesedő kérdést a tervezett klímaadó jelenti, amely témaként szerepel az új nemzeti konzultációban is.

MN_SABLON

A koronavírus-járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért, ezt az elemezők többsége sem vitatja. Az erős alapok adnak lehetőséget arra, hogy újra tartós emelkedő pályára álljon az ország. Orbán Viktor miniszterelnök tizenegy évvel ezelőtt, 2010 júniusában ismertette az első gazdasági akciótervét, amely kijelölte az új irányokat. Ezek a lépések egyúttal felszámolták a baloldal kudarcos gazdaságpolitikáját is. Az eredmények beértek.

Az akkori átalakításokkal létrejött egy olyan adórendszer, amely kiemelten támogatja a munkavállalást és jutalmazza a többletmunkát. Ennek nagy lépése volt a több ütemben (2010 és 2013 között) bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó. A gyors növekedés és a feketegazdaság elleni küzdelem eredményei 2016-ra lehetővé tették, hogy 15 százalék legyen ez a kulcs, amely így az unió egyik legkedvezőbb adómértéke. Szintén 2016-ban született meg a megállapodás a versenyszféra és a kormány között a munkáltatói közterhek többlépcsős csökkentéséről – emlékeztet a kormány a konvergenciaprogramban. A dokumentum kiemeli, hogy 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó kulcsa. Az adóék, tehát a teljes munkaerőköltség pedig 2016-ról 2020 második fél évére több mint öt százalékponttal, 43,2 százalékra csökkent. Figyelembe véve a várható további köztehercsökkenést, a kedvezmények nélkül számított adóék több mint hét százalékponttal lehet majd alacsonyabb a 2016-os szinthez képest. Ezzel hazánk itt is a régiós versenytársakhoz hasonló szintre kerül.

Ugyancsak fontos a gyermekek után igénybe vehető családi adókedvezmény, amelyet 2011-től vezettek be. Ezzel az adórendszer is figyelembe veszi az eltartottak számát. Ehhez jött 2015-ben az első házasok kedvezménye, míg 2020 januárjától a legalább négy gyermeket nevelő nőknek nem kell szja-t fizetniük. Ezt az adót 2022 januárjától a 25 év alatti munkavállalóknak sem kell leróniuk.

A vállalatok közterheinél a kormány elsősorban a versenyképesség növelésére és a beruházások ösztönzésére törekszik. Ennek eredményeként 2017-ben létrejött az egységes, kilencszázalékos társaságiadó-kulcs.

A kis- és középvállalkozásoknak pedig 2013-tól bevezettek két nagyon kedvező adónemet, a kisvállalati adót és a katát.

A magyar adópolitikának fontos eleme az is, hogy a súlypont a fogyasztási-forgalmi adók felé billen. Ezért itt a teher mérséklésére – figyelemmel a költségvetésre – csak célzott intézkedésként nyílik mód. Az utóbbi években számos alapvető élelmiszer áfakulcsa csökkent, ahogy az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfája is alacsonyabb lett.

Összességében megállapítható, hogy az adórendszer hozzájárul a gazdaság versenyképességéhez, kedvező feltételt ad a beruházásokhoz és ösztönzi a munkavállalást. Ezért sem kedvezne Magyarországnak, ha bevezetnék a globális minimumadót, amelyet Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke is támogat. Erről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet június végi ülésén várható megállapodás. Miután hazánk társaságiadó-szintje a legkedvezőbb az unióban, ezért előnyben vagyunk sok országgal szemben. A kormány már jelezte: mindent megtesz annak érdekében, hogy az üzletileg vonzó, a befektetéseket támogató környezet fennmaradjon.

A másik élesedő kérdést a klímaadó jelenti, amely témaként szerepel az új nemzeti konzultáció pontjai között is. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök a minap arról beszélt, hogy a terhet Brüsszel a családok tulajdonában lévő gépjárművekre és lakásokra szeretné kivetni.

A magyar kormány álláspontja az, hogy a klímacélok eléréséhez szükséges pénzügyi terheket a klímarombolóknak kell viselniük.