Az összeget mégsem a költségvetés állja: új, tízszázalékos nettó árbevétel-alapú gázadót vetnek ki az árkülönbözeti alap feltöltéséhez azokra az importőrökre, amelyek valamely belépési ponton a kapacitás több mint tíz százalékát lekötötték.
A Gaz-System adatai alapján ennek gyakorlatilag csak az állami többségű Orlen felel meg.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az extraprofitadó és a 2027–2029-es emelt társasági adó mellé érkező terhet a cég részben az ipari és vállalati fogyasztókra háríthatja.
Éjszakai alku Berlinben
Németországban szerdára virradóan, nyolcórás, hajnali kettőig tartó vita után állapodott meg a CDU/CSU és az SPD vezetése. Friedrich Merz kancellár, Lars Klingbeil alkancellár és pénzügyminiszter, valamint Markus Söder CSU-elnök két intézkedést jelentett be.
2027. január 1-jétől egyelőre egy évre 2,05-ről
az uniós minimumra, 0,1 eurócent/kilowattórára csökkentik az áramadót a háztartásoknak és a szolgáltatói, kiskereskedelmi cégeknek is, miután az ipar és a mezőgazdaság már megkapta a kedvezményt. Emellett három hónapra üzemanyag-ársapka lépne az év végén lejáró Tankrabatt helyébe.
Ez utóbbi az ideiglenes üzemanyagadó-csökkentést takarja, 2026 végén lejár, ami önmagában akár literenként 17 centes árugrást hozhat a kutakon. Berlin mindneképp vissza akarja emelni az adót, ezért vált 2027 elején hatósági ársapkára.
Talán nincs is jó megoldás?
A villamos energia adóját viszont muszáj mérsékelni, mert ez Merzék számára hitelességi kérdés. A koalíció ugyanis korábban megígérte a könnyítést, de pénzhiány miatt halogatta. A Verivox szerint egy 4000 kilowattórát fogyasztó háromfős család havi 7,75 eurót (évi 93 eurót), egy 1500 kilowattórás egyszemélyes háztartás havi mintegy három eurót spórolhat, a bevásárlóközpontok és adatközpontok viszont jóval többet.
A november 27-én szavazásra kerülő, 560,9 milliárd eurós – több mint 210 milliárdos hitelfelvételű – büdzséből ez 5,4 milliárd eurót visz el.
A fedezetet a megújulóenergia-számla (EEG) várt többletéből állnák, ám ez a tőzsdei árak miatt bizonytalan; 2028-ra a 25 milliárdos hiány harmincmilliárdra nőne, ami támogatásvágást vagy akár tőkejövedelem-adó-emelést igényelne.
Akárhogy is nézzük, az árszabályozás kényes ügy minden országban, mert a drága energiát valahol valakinek meg kell fizetnie. A nagy lavírozásban most ez a két főváros persze ugyanabba a korlátba ütközött: a lakossági terheket tompítani akarják, a számlát viszont Varsó az Orlenre és a cégekre, Berlin pedig bizonytalan alapokra és a későbbi költségvetésekre tolja át.
























