Orbán: Európa válsága Brüsszel válsága

Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa? – tette fel a kérdést Orbán Viktor Tusványoson.

Ha választást nyerünk, középen ülhetek, ha nem, akkor Tőkés László ül középen, én pedig a szélén, valahogy mindig így van ez – kezdte beszédét a miniszterelnök a XXIII. Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadásában. Orbán Viktor a Magyarország és Közép-Európa megújul című fórumon szólalt fel, amelyen Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is előadást tartott. A moderátori szerepkört Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára látta el.

– A politika sok mindenről szól; az egyik oka, ami miatt az értelmiségi világból érkeztünk ide, az az, hogy a politika a valóságértelmezés „csiklandozó” terepe. De mégis miben vagyunk, mi történik? Izgalmas időszakot élünk, ami nem öncélú szellemi izgalom, döntő módon határozza meg Magyarország sorsát – mondta Orbán. – Ha önök bekapcsolják a rádiót, televíziót, kinyitják az újságot, vagy az interneten ügyeskednek, a leggyakrabban a válság kifejezéssel találkoznak. Halljuk, válság van az európai társadalomban, a keresztény társadalomban, ez már közhelynek tűnik. Nemrégiben tízegynéhány közgazdász a brutalitás egyértelműségével fogalmazott arról, hogy mi zajlik az európai életben: ha nem sikerül radikális döntéseket hozni, Európa saját holdkóros vesztébe tántorog. Átrendeződnek az erőviszonyok, de a fejünkben is átrendeződik a világról alkotott elképzelés. Egész történelmünket is új, korábban nem ismert nézőpontokból kezdjük tanulmányozni. Új állítások új valóságértelmezéseket adnak ki – tette hozzá.

Európa válsága szerinte hosszabb és mélyebb, mint kezdetben gondolhattuk. A válság nem világválság, mert Ázsia és Dél-Amerika virágzik, Afrika fölfelé lépked; valami a nyugati világban romlott el.

Az európai egység furkósbottá válik

A mostani válság oka, hogy Európa ma is a második világháború árnyékában él – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Ma a legfőbb felelősöknek a nemzetállamok ambíciói vannak kikiáltva. Korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik – folytatta Orbán Viktor. Hozzátette: Európa tévútra tért, azt gondolja, hogy gazdasági sikerek útján megoldhatóak a politikai problémák. Az európai – főleg a nyugati – világ elhitte, hogy fölényben van a Kelettel szemben. Nem értette meg, hogy az európai nemzetekkel szemben az uniót nem lehet sikerre vinni. A realitások helyett bizonyos dogmákhoz ragaszkodnak – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„Európa ma nemzeti reneszánszát éli” – emelte ki Orbán, hozzátéve: a tagállamok nem akarnak összeolvadni, hiszen a területi válságra nincsen egyetlen megoldás. Minden ország problémáját önállóan kell orvosolni – hívta fel a figyelmet.

Nem lehet lenézni a kétkezi munkát

– Minden gazdasági fejlődés mögött munkának kell állnia. Angela Merkel ezt úgy mondja: minden márkáért, amit elköltünk, előbb vagy utóbb meg kell dolgoznunk. Mivel sokan nem látják ezt be, hitelmámorba esnek – húzta alá Orbán Viktor, aki szerint a márkára érvényes igazság a forintra is áll. Ha valaki – folytatta – azt hiszi, az európai válság megoldható egy ügyes húzással, egy ügyes banki konstrukcióval, az félreérti a válság természetét. Orbán azt gondolja, a Nyugatnak egy erkölcsi fordulatot is végre kell hajtania, nem nézheti le Európa keleti felét. „Nem lehet lenézni a kétkezi munkát. Ha ezt Európa nem érti meg, a mainál is súlyosabb bajba kerülhet” – jelentette ki a kormányfő.Mindazonáltal úgy látja, a válság kedvező átrendeződés lehetőségét hordja magában. Úgy is le lehet írni a mai helyzetet, hogy míg a Nyugat tétovázik, Közép-Európa egyre biztatóbb jeleket mutat a válság kezelésében. „A rossz hírek ma nem innen jönnek, hanem Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából és Franciaországból. Természetesen ezt nyugaton nem kívánják beismerni, ehelyett a sikeres közép-európai országokra különféle eszközökkel nyomást kívánnak gyakorolni” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke.

Közép- és Nyugat-Európa viszonyát boncolgatva elmondta még: a Nyugathoz ilyen értelemben azok tartoznak, akiknek gyarmataik voltak, a Közép meg az, amelynek sosem volt gyarmata. Németországé ezért furcsa helyzet, mert ők a határon helyezkednek el. „A 20. században Nyugat-Európa szemében Közép-Európa nemcsak vesztes volt, hanem bűnbak is, úgy gondolkodnak, hogy a bűnökért a közép-európai népek felelnek. Ez nem így van” – tette egyértelművé Orbán Viktor.

A döntéseket az emberek hozzák

– Talán kellene vennie Európának egy nagy levegőt. A történelmi döntéseket mindig emberek és személyek hozzák, erre kéne összpontosítani – mondta el a miniszterelnök. Ezen döntésekre példának Orbán Viktor a második világháborút, a kommunista diktatúrát és 1956-ot hozta fel. Az olajválságot is emberi döntések váltották ki – fűzte hozzá. A bankrendszer által előidézett válság mögött is emberi döntések állnak, amelyek mögött bankárok, bürokraták és megnevezhető személyek húzódnak – szögezte le Orbán Viktor.

„Küzdünk ellene, mintha az ördög bocsátotta volna le ide az életünkbe, nem értjük, mi is folyik valójában” – mondta Orbán Viktor az egész Európát érintő válsággal kapcsolatban. Ennek lélektani következménye, hogy nő a harag, kiéleződik a helyzet magával az unióval szemben – emelte ki.

– Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa? – tette fel a kérdést Orbán. Ezekre nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket. „Csak indulattal reagálnak, és a középpontban Brüsszel áll” – folytatta a miniszterelnök. A válságkezelés nem áll másból, hogy az adófizetők pénzéből százmilliárdos feltőkésítésért állnak sorba. Ennek nem lesz jó vége, sőt nincsen jó közepe sem – hívta rá fel a figyelmet Orbán Viktor.

Ördögi körben a Nyugat

– Brüsszel arról beszél, az állam ne avatkozzon be a piac működésébe, miközben azt is előírják, merre kell az uborkának kunkorodni – a Nyugat ma egy ördögi körben forgolódik, lassan ki kell mondanunk, Európa válsága ma valójában Brüsszel válsága. Ha az abszurditások nem tűnnek el, esélyünk sincs, hogy a komoly kérdésekre megtaláljuk a választ – mutatott rá a kormányfő. Mivel magyarázható ez? Először is: a közép-európai országok nem követték el, amit Spanyolország, Franciaország, Olaszország a válság kirobbanása után elkövetett, vagyis hogy további adósságokba verjék magukat. – 2008 után mi is bajba kerültünk, 80 százalék fölé került az államadósság, most már az alatt van. Nyugaton 90 környékén, amiről sokan úgy tartják, önerőből innen nincs visszaút – érzékeltette.

– Szerintem a hatalom személyes természetét illetően még jobb ösztönökkel rendelkezik Közép-Európa, mint a nyugatiak, mert nem éltük át azt a jóléti társadalmat, mint a Nyugat. Az más kérdés, hogy kormányok jöttek és mentek. Hogy vágányokat kellett állítani, az Nyugaton nem volt eddig szükséges, elkényelmesedés volt. Nálunk nem alakult ki az a gondolat, hogy mindegy, hogy melyik elit irányít. De sorsdöntő jelentősége van, hogy kik kormányoznak, a felelősség kérdése nálunk még mindig nem tűnt el – mondta Orbán.

„Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk”

1990-ben sokkal könnyebb volt a helyzet, mint most. Szükségszerűnek látszó gondolat volt ugyanis az, hogy ha sikerül mindent úgy csinálni, mint a Nyugatnak, az jó. Azon versenyeztünk, hogy ki tud „nyugatosabb” gazdaságpolitikát megvalósítani. A pillanatnyi helyzet ezt a kényelmet középpontba helyező intellektuális ösvényt eltörli – mondta el Orbán Viktor.

„Nincs sikerrecept, nekünk kell kigondolni, hogy mi a bajunk, nekünk kell beazonosítani a gondjainkat” – tette hozzá. A többiek tapasztalatát beépíthetjük, de nem gondolhatjuk úgy, hogy magától megoldódnak a bajok – hangsúlyozta. A miniszterelnök ezt nagy intellektuális szabadságnak nevezte beszédében. Kiemelte: ha alkalmasak vagyunk megérteni a folyamatokat, amiben élünk, ha kidolgozzuk a jobb életet hozó megoldásokat, akkor az az előnyünk, ami a Nyugattal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad.

Másolás helyett a saját gazdasági rendszerünket kell kiépíteni – a képet, amit a Nyugatról őrzünk, érdemes átalakítanunk. „Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk, ezt azért ne felejtsük el” – húzta alá beszédében a miniszterelnök.

Nem kívánatos Európa szétesése

Ha azt hallom, hogy nekünk kívánatos Európa szétesése, azt kell mondjam: ez egy téves gondolat. Nekünk az az érdekünk, hogy egész Európa kilábaljon a bajból, elfogadva a tagállamok közötti különbségeket – fogalmazott.

Amerikára kitérve Orbán Viktor azt mondta, furcsa, fájdalmas, de nem tagadható, hogy a válság mögött rejtett amerikai konfliktusok is állnak. Kiemelte, az amerikai kérdés előhozza Oroszország kérdését is. Szerinte Európa számára olyan együttműködésre van szükség az orosz térséggel, ami jól átlátható. Példaként a történelemből merített Orbán, „ha emlékeznek még a huszadik századra, nem jártunk olyan jól az oroszokkal” – fogalmazott a miniszterelnök. Közösen kell megteremteni a biztonságot, az energia biztonságát, a katonai biztonságot. Az elkövetkező 20-25 év sikere függ ettől – szögezte le.

A leszakadás ellen kell küzdeni

Orbán Viktor szerint van két ország, amely azért küzd, hogy bekerülhessen a közép-európai sikerzónába, ez Magyarország és Románia. Jelenleg viszont még azért is küzdeni kell, hogy ne szakadjunk le Nyugat-Európától. Románia elmúlt 7-8 éve – mint mondta – kifejezetten sikeres volt, óriási fájdalmak árán ellenőrzése alá vonta saját költségvetését. – Románia most már „ránk úszott”, Szlovákia viszont el is ment mellettünk. Most kicsit mintha kockára tennék az eredményeket a románok – utalt a román belpolitikai válságra, amit a „bicskázás” szóval írt le.

– Természetesen nem akarunk beavatkozni az itteni folyamatokba, de az itteni magyaroknak érezniük kell a felelősségüket, hogy Románia sorsa hamarosan 1-2 évtizedre eldőlhet – ahogy Magyarország sorsa is eldőlt pozitív irányban 2010-ben. A miniszterelnök a vasárnapi népszavazásra utalva azt kívánta a románoknak és a magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, „például úgy, hogy nem hoznak döntést, ez egy lehetőség itt”. Aztán – mint hozzátette – a várható parlamenti választáson szavazzanak majd úgy, hogy meg tudják védeni az elmúlt években elért eredményeket.

A Tusványos ötnapos rendezvénysorozata szombat este koncerttel – a Transylmania, a Jóvilágvan és Rúzsa Magdi fellépésével – ér véget.