A német igazságügyi miniszter szerint az olyan nehézfegyverek, mint például a harckocsik szállítása Ukrajnának, nem jelentene belépést az Oroszország elleni háborúba – idézte a dpa szombaton Marco Buschmann Welt am Sonntag című német lapnak adott, vasárnap megjelenő nyilatkozatát. A német politikát a konfliktus február végi kezdete óta az aggasztja, hogy milyen fegyvereket adjanak Ukrajnának, és milyen gyorsan szállítsák azokat. A nyomás közvetlenül Kijevből érkezett, ahol a vezetők sürgetik Németországot, hogy szállítson több fegyvert az orosz csapatok visszaszorítása érdekében.
Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár nem hajlandó elkötelezni magát a nehézfegyverek, például harckocsik, helikopterek és repülőgépek küldése mellett, noha balközép koalícióján belül egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek erősebb katonai támogatást sürgetnek.
Marco Buschmann igazságügyi miniszter, a liberális Szabad Demokraták, a koalíció legkisebb pártja részéről a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a nemzetközi jog nem minősíti a fegyverszállítást hadba lépésnek.
Ha tehát Ukrajna él önvédelmi jogával, akkor támogatása fegyverszállításokkal nem vezethet ahhoz, hogy a háború részesévé váljunk
– jelentette ki a lapban, amelyet előzetesen szemlézett a dpa német hírügynökség.
Elmondta, hogy ez nemcsak az ő személyes véleménye, hanem a német kormányé is. Hozzátette, hogy Németország az elsők között kezdte meg a szövetségi rendőrség és a főügyész bevonásával az esetleges ukrajnai háborús bűnök szisztematikus kivizsgálását. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban mindenképpen mentesülne a felelősség alól – mondta a német politikus, jelezve: a nemzetközi jog előírja, hogy aktív államfők ellen nem lehet nyomozni. – Kétségtelen, hogy visszataszító és szörnyű atrocitásokat követnek el Ukrajnában orosz katonák – vélekedett.
Orosz–ukrán háború 
