Nincs egyetértés abban, hogy az oroszok népirtást követtek-e el

Megosztja a világ vezető politikusait, hogy Oroszország népirtást követett-e el az ukrajnai háború során. Az ukrán parlament a minap kimondta, hogy népirtásról van szó, és Oroszország terrorista állam. Szakértők között szintén nincs egyetértés abban, hogy népirtásról van-e szó, egyes álláspontok szerint túl korai még ezt a szót használni.

(EDITORS NOTE: Image contains graphic content) A view of the corpse of a civilian killed, before being transported to the morgue, in the cemetery in Bucha, on the outskirts of Kyiv, Ukraine, Wednesday, April 6, 2022 (Photo by Oleg Pereverzev/NurPhoto) (Photo by Oleg Pereverzev / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: NurPhoto via AFP

Az ukrán parlament kimondta, hogy az orosz hadsereg Ukrajnával szembeni fellépése népirtásnak minősül. A képviselők egy határozatot is elfogadtak, amelyben terrorista államnak minősítették Oroszországot. Kijev szeretné, ha a nemzetközi közösség is követné példájukat, a kérdés azonban megosztja a vezetőket.

Egységfront

– Népirtásnak neveztem, mert egyre világosabb, hogy Putyin még annak a gondolatát is megpróbálja kiirtani, hogy valaki ukrán lehet. Erre a bizonyítékok szaporodnak

– mondta korábban Joe Biden amerikai elnök is.

Hangsúlyozta, gyakorlatilag napról napra újabb bizonyítékok kerülnek elő arról, hogy valóban népirtás történt. Hozzátette: – Majd a jogászok döntenek nemzetközi szinten arról, hogy annak számít-e vagy sem, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy igen. Biden kijelentéseit Volodomir Zelenszkij ukrán elnök lelkesedéssel fogadta, Twitter-oldalán úgy fogalmazott: „Egy igazi vezető igaz szavai.” Frank-Walter Steinmeier német elnök brutális háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint, és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért. – Teljesen helyes, hogy egyre többen használják a népirtást kifejezést, amikor Oroszország és Vlagyimir Putyin tetteiről beszélnek – értett egyet Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. Egils Levits lett államfő szerint is népirtásnak tekinthető, amit az orosz hadsereg az Ukrajna ellen indított háborúban elkövet.

A szlovák védelmi miniszter pedig egyenesen Adolf Hitlerhez hasonlította az orosz elnököt.

Erős kifejezés

A Kreml viszont elítélte Joe Biden nyilatkozatát, és képmutatással vádolta meg az Egyesült Államokat, mondván: ők is követtek el háborús bűncselekményeket. Vonakodik népirtásnak nevezni az Ukrajnában történeteket Emmanuel Macron is. A francia elnök azzal érvelt a France 2 francia tévécsatornának adott interjújában, „a szavak eszkalálása” nem segíti a béke megteremtését, és inkább „óvatos akar lenni a kifejezésekkel”. Hozzátette:

Őrültség, ami most folyik, hihetetlen brutalitás, viszont én a tényeket nézem, és továbbra is minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy vége legyen ennek a háborúnak, illetve helyreálljon a béke, és ezt szerintem nem szolgálja az egyre durvább szóhasználat.

A francia elnök továbbá úgy vélte, az ukránok és az oroszok testvérnépek, emiatt is tartja retorikai szempontból erős kifejezésnek a genocídium szó használatát. Kate Cronin-Furman, a University College London brit egyetem professzora szerint szintén korai még genocídiumról beszélni, amíg nincsenek pontos magyarázatok arra, az oroszok miért követték el a bűncselekményeket.

Fotó: Efrem Lukackij / MTI/AP

Izraelben nemrégiben Zelenszkij szavai keltettek felháborodást, amiért a holokauszthoz hasonlította az ukrajnai háborút. Az ukrán elnök Moszkva támadását végső megoldásnak nevezte, utalva a nácik zsidók elleni fellépésére. Dani Dayan, a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatóságának elnöke azonban úgy véli, a két eset nem összehasonlítható, továbbá nem gondolja, hogy az ukrajnai háborúra ilyen erős jelzőt kellene alkalmazni.

Nemzetközi jog

Hogy valóban genocídium történhetett-e, az valójában nemzetközi jogi kérdés. A népirtás kifejezés a lengyel zsidó családból származó Raffaello Lemkin nevéhez fűződik. Az ügyvéd, miután szemtanúja volt a holokauszt borzalmainak, amelyeknek családtagjai is áldozatul estek, amellett szólalt fel, hogy a nemzetközi jog bűncselekményként ismerje el a népirtást. Részben Lemkin kampányának köszönhetően az ENSZ 1948 decemberében elfogadta a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezményt, amelyet a világ több mint 150 állama írt alá. A dokumentum szerint népirtás minden olyan cselekmény, amelyeket azzal a szándékkal követtek el, hogy részben vagy teljes egészében elpusztítsanak egy nemzeti, faji vagy vallási csoportot. Az egyezmény azonban számos bírálatot kapott, többek közt azért, mert kritikusok szerint nehezen alkalmazható.

– A népirtás magába fogalja a kiválasztott csoport teljes felszámolásának szándékát

– fogalmazott a ruandai népirtásról szóló könyvében Alain Destexhe belga liberális politikus, az Orvosok Határok Nélkül szervezet korábbi főtitkára. Destexhe azonban úgy véli, mára a népirtás túlságosan hétköznapi kifejezéssé változott.

Amellett, hogy szakértők között sincs egyetértés abban, hogy Ukrajnában népirtás történt-e, arról is folyik a vita, hogy az emberiség történelme során hány genocídium történt. Egyes vélemények szerint csupán egy, a holokauszt, más értelmezések szerint több tucat. Az ENSZ 1948-as egyezménye alapján gyakran genocídiumként hivatkoznak például az Oszmán Birodalomban élt örmények tömeges halálára 1915 és 1917 között – a törökök ezt vitatják –, a zsidók kiirtását célzó holokausztra és ruandaiak százezreinek szervezett, 1994-ben végrehajtott legyilkolására.

Borítókép: Fekete zsákokban fekszenek a bucsai mészárlás áldozatai a város temetőjében 2022. április 6-án. (Fotó: AFP/Nur Photo/Oleg Pereverzev)