Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Kreml viszont elítélte Joe Biden nyilatkozatát, és képmutatással vádolta meg az Egyesült Államokat, mondván: ők is követtek el háborús bűncselekményeket. Vonakodik népirtásnak nevezni az Ukrajnában történeteket Emmanuel Macron is. A francia elnök azzal érvelt a France 2 francia tévécsatornának adott interjújában, „a szavak eszkalálása” nem segíti a béke megteremtését, és inkább „óvatos akar lenni a kifejezésekkel”. Hozzátette:
Őrültség, ami most folyik, hihetetlen brutalitás, viszont én a tényeket nézem, és továbbra is minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy vége legyen ennek a háborúnak, illetve helyreálljon a béke, és ezt szerintem nem szolgálja az egyre durvább szóhasználat.
A francia elnök továbbá úgy vélte, az ukránok és az oroszok testvérnépek, emiatt is tartja retorikai szempontból erős kifejezésnek a genocídium szó használatát. Kate Cronin-Furman, a University College London brit egyetem professzora szerint szintén korai még genocídiumról beszélni, amíg nincsenek pontos magyarázatok arra, az oroszok miért követték el a bűncselekményeket.
Izraelben nemrégiben Zelenszkij szavai keltettek felháborodást, amiért a holokauszthoz hasonlította az ukrajnai háborút. Az ukrán elnök Moszkva támadását végső megoldásnak nevezte, utalva a nácik zsidók elleni fellépésére. Dani Dayan, a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatóságának elnöke azonban úgy véli, a két eset nem összehasonlítható, továbbá nem gondolja, hogy az ukrajnai háborúra ilyen erős jelzőt kellene alkalmazni.
Hogy valóban genocídium történhetett-e, az valójában nemzetközi jogi kérdés. A népirtás kifejezés a lengyel zsidó családból származó Raffaello Lemkin nevéhez fűződik. Az ügyvéd, miután szemtanúja volt a holokauszt borzalmainak, amelyeknek családtagjai is áldozatul estek, amellett szólalt fel, hogy a nemzetközi jog bűncselekményként ismerje el a népirtást. Részben Lemkin kampányának köszönhetően az ENSZ 1948 decemberében elfogadta a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezményt, amelyet a világ több mint 150 állama írt alá. A dokumentum szerint népirtás minden olyan cselekmény, amelyeket azzal a szándékkal követtek el, hogy részben vagy teljes egészében elpusztítsanak egy nemzeti, faji vagy vallási csoportot. Az egyezmény azonban számos bírálatot kapott, többek közt azért, mert kritikusok szerint nehezen alkalmazható.
– A népirtás magába fogalja a kiválasztott csoport teljes felszámolásának szándékát
– fogalmazott a ruandai népirtásról szóló könyvében Alain Destexhe belga liberális politikus, az Orvosok Határok Nélkül szervezet korábbi főtitkára. Destexhe azonban úgy véli, mára a népirtás túlságosan hétköznapi kifejezéssé változott.
Amellett, hogy szakértők között sincs egyetértés abban, hogy Ukrajnában népirtás történt-e, arról is folyik a vita, hogy az emberiség történelme során hány genocídium történt. Egyes vélemények szerint csupán egy, a holokauszt, más értelmezések szerint több tucat. Az ENSZ 1948-as egyezménye alapján gyakran genocídiumként hivatkoznak például az Oszmán Birodalomban élt örmények tömeges halálára 1915 és 1917 között – a törökök ezt vitatják –, a zsidók kiirtását célzó holokausztra és ruandaiak százezreinek szervezett, 1994-ben végrehajtott legyilkolására.
Borítókép: Fekete zsákokban fekszenek a bucsai mészárlás áldozatai a város temetőjében 2022. április 6-án. (Fotó: AFP/Nur Photo/Oleg Pereverzev)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Azt kellene vizsgálat tárgyává tenni, hogy a „rendszer megy tovább”, vagy éppen ellenkezőleg a rendszer drámai módon megváltozik, és újabb rendszerváltást élünk át.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!