Zelenszkij nem tűri a kritikát, bosszút áll mindenkin, aki ellentmond neki

Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők korábbi főparancsnoka a 2022-ben kirobbant háborúban az ukrán katonai erők egyik kulcsfigurájává vált. A nyugati sajtó gyakran Ukrajna hadvezéreként emlegette, azonban ezt Zelenszkij nem nézte jó szemmel. Nemcsak azért, mert potenciális politikai vetélytársat látott benne, hanem azért sem, mert Zaluzsnij harctéri döntései nem vették figyelembe az ukrán elnök népszerűségi törekvéseit.

Zelenszkij és Zaluzsnij konfliktusa elmérgesedtt Fotó: HANDOUT Forrás: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SER

Zelenszkij olyan döntéseket akart látni, amelyek személyes és politikai érdekeit szolgálják, míg a tábornok a harctéri eredményesség mentén hozott döntéseket. Emiatt állandósult a konfliktus a két fél között, amelyet Zelenszkij végül menesztéssel és száműzéssel oldott meg.

Zelenszkij lényegében száműzte Zaluzsnijt. Fotó: Handout/Ukrainian Presidential Press Ser

Két éven át Valerij Zaluzsnij neve összeforrt az ukrán hadsereggel. Az ukránok egyértelműen neki tulajdonítják, hogy megmentette az országot a háború első heteiben. 2022 februárjában Zelenszkij szabad kezet adott tábornokainak a csatatéren, míg ő úgymond a háborús diplomáciával foglalkozott, vagyis pénzért és fegyverért könyörgött Amerikában és Európában. 

Az ukrán elnök eleinte még folyamatosan egyeztetett a hadszíntér történéseiről és mozzanatairól és el is fogadta a hadsereg parancsnokának döntéseit, ám idővel saját fontossága, szereplése és érdekei kerültek előtérbe. 

Ennek mentén dolgozta ki saját stratégiai elképzelését Ukrajna védelméről, amely nem mindig egyezett Zaluzsnij tábornok elképzeléseivel. 

Zelenszkij számára fontosabb lett a háborúpárti Európától kapott „Ukrajna hőse” szerep, valamint azok a politikai és üzleti érdekek, amelyek saját hatalmát és gazdagodását biztosították.

Zaluzsnij megmaradt annál a feladatnál, amit vállalt: a harctéren akarta megvívni  a csatát és elvárta Zelenszkijtől, hogy ehhez politikailag is megfelelő döntéseket hozzon, akkor is, ha azok nem népszerűek és gyengítik az ukrán elnököt. Zelenszkij azonban erre nem volt hajlandó, hatalmi és politikai érdekeit helyezte előtérbe. 

Zaluzsnij ezt nem tudta elfogadni, véleményének rendszeresen hangot adott és tábornokként a hadsereg és a katonai védelem érdekeit védte.

Emiatt rendszeressé váltak a konfliktusok a katonai vezető és az ukrán elnök között. Sajtóinformációk szerint Zaluzsnij nem finomkodott a szavakkal, amikor Zelenszkijjel vitába szállt, ez sem tetszett az elnöknek.

Zelenszkij többször felülbírálta saját tábornokát

Zelenszkij több alkalommal utasította vissza Zaluzsnij javaslatait és megkerülve őt a döntésekben, más műveleti parancsokat adott ki. Az egyik ilyen eset az volt, amikor Zelenszkij nem fogadta el a tábornok javaslatát arról, hogy hol indítsanak intenzív támadást. 

Zaluzsnij tábornok – részletesen elemezve a helyzetet – azt akarta, hogy dél felé, a Krím felé nyomuljanak előre az ukránok, azzal a céllal, hogy áttörjék Oroszország fő védelmi vonalait. A terv gondos tervezést, valamint hatalmas fegyver- és emberállományt igényelt. Az elnöki hivatal és Zelenszkij azonban gyorsabb harctéri győzelmet akart, Harkiv körül akart támadni. Zelenszkij sürgette legfőbb parancsnokát, hogy indítson támadást Harkiv irányába. Zaluzsnij azonban elutasította ezt, azzal érvelve, hogy ez költséges elterelést jelentene a déli irányú, rendkívül fontos előrenyomulásból. 

Zelenszkij végül úgy döntött, hogy felülbírálja a tábornok döntését, és elrendelte a harkivi offenzíva megindítását Ukrajna második legmagasabb rangú tisztje, Oleksandr Szirszkij vezérőrnagy parancsnoksága alatt. 

2022 szeptemberében Zelenszkij elutazott, hogy találkozzon Szirszkijjel a csatatéren, és felhúzza a zászlót Izium városára s mindezt közös fotón is megörökítse.

Zelensky tells Ukraine’s top commander he will be fired after tensions over a new mobilization fueled a widening rift https://t.co/BxFMjApenF

— The Washington Post (@washingtonpost) January 31, 2024

Menesztés után száműzés

Ezt követően kezdtek olyan pletykák terjedni az ukrán felső vezetésben, hogy az elnök Zaluzsnij tábornokot el akarja távolítani, és helyére Szirszkijt akarja kinevezni. 

Az ukrán elnök nem akarta vállalni a menesztés felelősségét, ezért először felszólította az ukrán fegyveres erők főparancsnokát a lemondásra. 

Zaluzsnij ezt elutasította. Olekszij Goncsarenko ukrán ellenzéki képviselő és a tábornok szövetségese ennek kapcsán a Guardiannak elmondta, hogy a konfliktust szerinte az eltérő személyiségek miatti folyamatos összeütközések okozták. 

Zelenszkij aggódik amiatt, hogy Zaluzsnij politikai, és nem katonai nyilatkozatokat tett

– mondta akkor Goncsarenko.

Mivel Zaluzsnij magától nem mondott le, Zelenszkij több mint egy évig húzta a tábornok menesztését. Zelenszkij 2024 februárjában mentette fel Zaluzsnijt a tábornoki pozícióból. Sokak szerint az ukrán elnök – a konfliktusok ellenére – azért odázta a tábornok felmentését, mert féltette saját népszerűségét és hatalmát is. Előbbit a népszerű vezető menesztése miatt, utóbbit azért, mert attól félt, hogy Zaluzsnij beszáll a politikába és potenciális vetélytárs lesz. 

Ezt támasztja alá az is, hogy Zelenszkij végül olyan pozíciót talált Zaluzsnijnak, amelyben a lehető legtávolabb tudhatja Ukrajnától és az ukrán belpolitikától. 2022 márciusában Valerij Zaluzsnyij volt főparancsnokot nevezte ki Ukrajna londoni nagykövetévé Dmitro Kuleba külügyminiszter. Ezzel Zelenszkij lényegében száműzte egykori tábornokát. 

Borítókép: Volidimir Zelenszkij és Valerij Zaluzsnyij (Fotó: AFP)