Szakértő figyelmeztet: Európa belesodródhat egy háborúba

Miközben Brüsszel és a nyugat-európai vezetők egyre nyíltabban beszélnek egy Oroszországgal való fegyveres konfliktus lehetőségéről, Németország már konkrét lépéseket is tett a sorkatonaság visszaállítására. A háborús retorika erősödésével párhuzamosan nő a feszültség is: a kontinens védelmi felkészülése felgyorsult, és újra napirendre került a kötelező katonai szolgálat. A kialakult helyzetről, valamint egy esetleges orosz–európai összecsapás reális veszélyeiről és következményeiről kérdeztük Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

Jelenleg a felkészülés időszaka zajlik arra, hogy az ötéves háborús menetrend végére sok mozgósítható katona legyen Európa területén Fotó: KIRA HOFMANN Forrás: Photothek Media Lab

Az EU vezetői egyre nyíltabban beszélnek egy lehetséges orosz–európai konfliktusra való felkészülésről. Ursula von der Leyen szerint Európa harcban áll, Manfred Weber pedig az EU katonai fellépésének lehetőségét sem zárja ki. Az Európai Bizottság védelmi tervezete szerint az unió öt éven belül készen akar állni egy esetleges háborúra Oroszországgal. Így Nyugaton egyre sürgetőbb kérdéssé válik a kötelező sorkatonaság visszaállítása, miközben Németország már konkrét lépéseket is tett: 2026-tól ha nem lesz elegendő önkéntes, sorsolással hívják be a fiatalokat a hadseregbe.

Az Európai Bizottság védelmi tervezete szerint az unió öt éven belül készen akar állni egy esetleges háborúra Oroszországgal (Fotó: AFP)

A téma egyre sürgetőbb aktualitása miatt lapunk egy lehetséges orosz–európai konfliktusról kérdezte Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, aki hangsúlyozta: a nyugati országok nem támadni akarnak, hanem egy esetlegesen kialakuló háború lehetőségére készülnek fel.

A szakértő úgy látja: a valódi veszély nem az, hogy Európa meg akarná támadni Oroszországot, és szerinte az sem reális, hogy Oroszország készülne invázióra az európai államok ellen. Sokkal inkább az a probléma, hogy 

a kölcsönös bizalmatlanság, a belpolitikai megfontolások és az ideológiai elköteleződések miatt mindkét oldal „alvajáróként” sodródhat bele egy olyan konfliktusba, amelyet valójában senki sem akart – nagyon hasonlóan ahhoz, ahogyan az első világháború kirobbant.

Arra a kérdésre, milyen veszteségekkel járna egy közvetlen orosz–európai fegyveres összecsapás, Siklósi Péter elmondta: ha hagyományos katonai háborúról beszélünk, nem hibrid vagy közvetett konfliktusról, akkor több tízezer, sőt akár több százezer halálos áldozattal is számolni kell. 

Abban az esetben, ha nukleáris háborúvá fajulna, az felmérhetetlen. Nyilván milliós nagyságrendről beszélünk

– tette hozzá.

A kutató azt is hangsúlyozta: a hagyományos háború ma már nem a második világháború típusú nagy offenzívákból állna. Az ukrajnai tapasztalatok alapján sokkal inkább elhúzódó, lövészárok-jellegű, korlátozott területen zajló harcokra lehet számítani, miközben mindkét fél célzott csapásokkal támadná a másik stratégiai infrastruktúráját drónokkal, rakétákkal és robotrepülőgépekkel. Vagyis a hátország is komoly károkat szenvedne.

Germany reinstates compulsory military service. All 18-year-olds face medical screening; a draft lottery will fill ranks if volunteers fall short. Berlin plans 260k active troops — a sign Europe’s age of “perpetual peace” is over.#Germany #Defense #CaféNoFront pic.twitter.com/h36ONQgGqk

— Café no Front (@SagranCarvalho) November 13, 2025

Nem kifizetődő Európának egy Oroszországgal szembeni konfliktus

Siklósi Péter kifejtette: a történelem során számos orosz–európai háború zajlott, és voltak időszakok, amikor egy-egy európai hatalom ideiglenesen győzelmet aratott. A svédek, a franciák, a lengyelek, a németek vagy éppen a britek mind harcoltak már orosz területen. 

De hosszú távon általában az oroszok visszaszerezték azokat a területeket, amiket elveszítettek

– fogalmazott. Európai nézőpontból tehát szerinte 

nem nagy sikertörténet az Oroszországgal történő háborúzás.

A kutató úgy látja: a kontinens mindig sokkal jobban járt akkor, amikor a békés versengést választotta, nem a fegyveres konfliktust. A hidegháború példája is ezt igazolja, ahol a Szovjetunió – gazdasági és politikai összeomlás révén – végül békés körülmények között maradt alul. 

A történelem tanulsága az, hogy Európa sokkal jobban szokott járni, ha a békét választja

 – mondta.

Borítókép: Európa háborúra készül (Forrás: Photothek Media Lab)