Brüsszel háborúba vinné Európát, a sorkatonaság csak a kezdet

Nyugaton egyre sürgetőbb kérdéssé válik a kötelező sorkatonaság visszaállítása, miközben Németország már konkrét lépéseket is tett: 2026-tól minden 18 év feletti férfit sorozni fognak, és ha nem lesz elegendő önkéntes, sorsolással hívják be a fiatalokat a hadseregbe. A Tisza német testvérpártja januártól visszaállítja a sorkatonaságot. A német rendszer ezzel kézzelfogható közelségbe hozza azt a forgatókönyvet, hogy európai fiatalok akár egy Oroszország elleni háborúban találhatják magukat a keleti fronton.

Nem akar sorkatonaságot a német fiatalok többsége (Fotó: AFP)

Nyugat-Európában régóta napirenden van a kötelező sorkatonaság visszaállítása. Németország pedig konkrét lépéseket is tett: politikai megállapodás született a sorkötelezettség visszaállításáról, miután a CDU/CSU és az SPD frakciói megállapodtak Boris Pistorius védelmi miniszterrel az új törvény kereteiről. A Tisza német testvérpártja tehát januártól visszaállítja a sorkatonaságot. A tervek szerint 2026-tól minden 18 év feletti férfit sorozni fognak, és minden évben egy teljes korosztály köteles lesz részt venni az orvosi és alkalmassági vizsgálatokon. A szolgálat egyelőre alapvetően önkéntes marad, de ha nem jelentkezik elegendő újonc, sorsolással döntik el, kiket hívnak be tényleges katonai szolgálatra.

 Németország konkrét lépéseket tesz a sorkatonaság visszaállítására (Fotó: AFP)

A kormány a Bild információi szerint évente 3–5 ezer újonc bevonultatásával számol, hogy hosszú távon növelje a Bundeswehr létszámát: a hadsereg 180 ezerről 260 ezer főre bővülhet, a tartalékos állomány pedig elérheti a 200 ezret. 

A döntés hátterében a NATO új védelmi követelményei és az orosz fenyegetés állnak. A Bundeswehr jelenleg létszámhiánnyal és felszerelési problémákkal küzd, ezért a kormány szerint a sorozás visszaállítása elengedhetetlen Németország védelmi képességeinek megerősítéséhez. A törvényről várhatóan 2026 elején szavaz a Bundestag, és ezt követően indulhat az új rendszer bevezetése.

🇩🇪 Germany to reinstate military conscription

Today, Germany's ruling coalition will present a draft law introducing a new concept called "Bedarfswehrpflicht" - conscription when needed, based on a lottery system.

Under the proposal, all 18-year-olds will undergo a medical… pic.twitter.com/7I6KEt7wgm

— Visegrád 24 (@visegrad24) November 13, 2025

Európa egyre határozottabban készül a konfliktusra

A Nyugat egyre nyíltabban készül egy Oroszországgal való konfliktusra. A sorkatonaságról szóló tervek mellett a NATO-tagállamok sorra növelik védelmi kiadásaikat, és megerősítik a keleti határok védelmét.

Mindezzel párhuzamosan az uniós vezetők is egyre keményebb hangot ütnek meg. 

Ursula von der Leyen 2025 szeptemberében Strasbourgban tartott beszédében kijelentette: Európa harcban áll. Szerinte a kontinensnek aktív szerepet kell vállalnia a globális geopolitikai küzdelemben, ezért fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, és tovább kell erősíteni a katonai felkészültséget.

Egy másik uniós politikus, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője ennél is radikálisabb álláspontot képvisel. Weber szerint az Európai Uniónak akár katonai fellépésre is készen kell állnia Oroszországgal szemben, és felszólította a tagállami vezetőket a védelmi kiadások további emelésére.

Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni és megvédeni magunkat

 – fogalmazott a politikus. 

Mi vagyunk Európa pártja, mi vagyunk a jogállamiság pártja, mi vagyunk Ukrajna támogatásának a pártja.

Az Európai Bizottság új katonai tervezete szerint az Európai Unió öt éven belül felkészül egy lehetséges háborúra Oroszországgal, és 2030-ra erős védelmi pozíció kiépítését sürgeti. A dokumentum az orosz fenyegetést nevezi meg a fő okként.

Ezzel összhangban Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője korábban kijelentette: „Oroszország továbbra sem mutat hajlandóságot a háború lezárására, ezért Európa számára egy erős ukrán hadsereg jelenti a legfontosabb biztonsági garanciát.”

Borítókép: Nem akar sorkatonaságot a német fiatalok többsége (Fotó: AFP)