Németországban ismét fellángolt a vita a sorkötelezettség visszaállításáról. A CDU/CSU és az SPD ugyan nem tudott teljesen megegyezni a részletekről, mégis a Bundestag elé kerül a Boris Pistorius védelmi miniszter által benyújtott törvénytervezet, amely sorsolásos rendszerben hívná be a fiatal férfiakat katonai szolgálatra.
A javaslat szerint minden fiatal férfi köteles lenne kitölteni egy kérdőívet, a jelentkezők közül pedig véletlenszerű sorsolással választanák ki azokat, akiket legalább fél évre behívnának, ha nincs elég önkéntes. A mintát a dán rendszer adja, ahol hasonló módon működik a toborzás.
A koalíción belül azonban komoly feszültségek robbantak ki. Az SPD több képviselője aggályait fejezte ki a szabadságjogok korlátozásától, míg a CDU a kötelező katonai szolgálat bevezetését sürgeti, mondván, Európa biztonsága forog kockán. Az ellenzék a „háborús pszichózist” bírálja, és figyelmeztet: a sorsolásos rendszer „orosz rulett” a fiatalok jövőjével.
A Nyugat ugyanakkor egyre nyíltabban készül a konfliktusra Oroszországgal. A NATO-tagállamok sorra növelik védelmi kiadásaikat, újra tervek születnek a sorkatonaságról, és megerősítik a keleti határok védelmét.
A berlini vita ezért nem csupán Németország belügye – hanem egy új korszak jele, amelyben Európa a béke helyett ismét a fegyverkezés útját választja.
Mint azt megírtuk, az Európai Unió öt éven belül felkészül egy lehetséges háborúra Oroszországgal – derül ki az Európai Bizottság új katonai tervéből, amely 2030-ra erős védelmi pozíció kiépítését sürgeti.
Oroszország továbbra sem mutat hajlandóságot a háború lezárására, ezért Európa számára egy erős ukrán hadsereg jelenti a legfontosabb biztonsági garanciát
– jelentette ki korábban Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője sajtótájékoztatóján.
Ursula von der Leyen szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai. Mint mondta, orosz vadászgépek megsértették Észtország légterét, drónok repültek el Belgium, Lengyelország, Románia, Dánia és Németország fölött, miközben kiber- és dezinformációs akciók bénítottak meg repülőtereket, logisztikai központokat és egyes tagállamok választási folyamatait. Az elnök szerint ezek az incidensek nem véletlenszerű zaklatások, hanem egy célzott, fokozódó kampány részei, amelynek célja az uniós polgárok megfélemlítése, az európai egység megbontása és az Ukrajnának nyújtott támogatás gyengítése.
Ideje nevén nevezni a dolgokat: ez hibrid háború, amelyet Európa ellen indítottak
– húzta alá a háborúpárti politikus.
Borítókép: Orvosi vizsgálat a Donau hajón az „Andoya” norvég hadgyakorlat során (Fotó: AFP)
