A német sajtó leckét ad hazaszeretetből – a fiatalok viszont nem kérnek a sorkatonaságból

A Die Welt szerint miközben Németországban a fiatalok többsége mereven elutasítja a sorkatonaság visszaállítását, addig Észak-Európában a katonai szolgálat egyenesen megtiszteltetésnek számít. A lap arról ír, hogy Norvégiában, Finnországban vagy Svédországban nem menekülnek a hadsereg elől a fiatalok, hanem épp ellenkezőleg: bekerülni szeretnének, mert ott a honvédelem a hazaszeretet és a közösségi felelősségvállalás természetes kifejezése.

Németországban a fiatalok többsége mereven elutasítja a sorkatonaság visszaállítását Forrás: AFP

Felvetődik azonban a kérdés: valóban baj az, ha a német fiatalok nem akarnak fegyvert fogni idegen háborúkban? Tényleg a helyes európai gondolkodás jele az, ha valaki Ukrajnában vagy más frontokon akar harcolni Németország nevében? Úgy tűnik, a német sajtó inkább bűntudatot próbál ébreszteni a fiatalokban, minthogy elfogadná: a háborús lelkesedés nem feltétlenül erény – a történelemben már sokszor végzetes tévedés volt. Az elmúlt hetekben a közösségi médiát ellepték azok a felvételek, amelyekben német fiatalok gúnyosan vagy felháborodva reagálnak a sorkatonaság visszaállításának tervére. A TikTokon és az Instagramon sorra jelennek meg az ironikus, néha dühös videók – a hangulat pedig egyértelmű: a német fiatalok többsége nem kér a hadseregből. A Die Welt cikkében azt írja, hogy a 18–29 éves korosztály 63 százaléka elutasítja a kötelező szolgálatot, miközben Észak-Európában éppen ellenkező a helyzet: ott a fegyveres szolgálat társadalmi presztízst és elismerést jelent.

A fiatalok nem kérnek a sorkatonaságból. Fotó: AFP

A lap beszámolója szerint Norvégiában és Finnországban a sorkatonaság a nemzeti identitás része, Svédországban pedig 2018-ban ismét bevezették a kötelező bevonulást. 

Több országban – Finnország kivételével – a nők is kötelesek katonai kiképzésen részt venni, ami tovább erősíti a hadsereg beágyazottságát a társadalomban. 

Az ottani fiataloknak a katonai szolgálat nem teher, hanem lehetőség, hogy bizonyítsák hazaszeretetüket és elkötelezettségüket a közösség iránt – írta az Origo.

Sauli Niinistö volt finn elnök szerint a seregben az emberek megtanulnak egymásban bízni. Fotó: AFP

Sauli Niinistö volt finn elnök szerint a seregben az emberek megtanulnak egymásban bízni – ez az összetartozás az, ami a skandináv országok védelmi erejét igazán meghatározza. 

Szavai szerint a katonai kiképzés nemcsak fegyelmet és önuralmat ad, hanem megerősíti a nemzeti szolidaritást is. Északon a védelem nem csupán a hadsereg feladata: a civilek, a cégek és az állami szervek is szerepet kapnak a vészhelyzeti tervekben. Svédországban minden állampolgárnak kijelölt feladata van krízis esetére.

 

A német fiatalok nemet mondanak a sorkatonaságra

A Die Welt szerint a katonai szolgálat népszerűsége akkora, hogy Norvégia, Dánia és Svédország is növelni kívánja a besorozottak számát, különösen az ukrajnai háború okozta feszültségek miatt. Ezzel szemben Németországban a fiatal generáció döntő többsége elutasítja, hogy fegyvert fogjon idegen háborúkban. A berlini parlament ugyan újra napirendre tűzte a sorkatonaság kérdését, de a közvélemény nem támogatja a tervet – a német fiatalok nem akarnak katonák lenni, és nem kívánnak mások háborúiban részt venni.

Borítókép: Németországban a fiatalok többsége mereven elutasítja a sorkatonaság visszaállítását (Fotó: AFP)