Németországban újra bevezetik a sorkötelezettséget – itt vannak a részletek

Berlinben politikai megállapodás született az új sorkatonai törvényről, a tervek szerint a jövőben minden 18 év feletti férfit kötelezően sorozni fognak, hogy a német haderő pótolni tudja a hiányzó állományt. A sorkötelezettség célja, hogy a Bundeswehr hosszú távon megerősítse védelmi képességeit, és megfeleljen a NATO új követelményeinek.

A német fegyveres erők, a Bundeswehr katonái Fotó: Michaela Stache Forrás: AFP

A CDU/CSU és az SPD frakciói többhetes vita után megegyeztek Boris Pistorius védelmi miniszterrel (SPD) abban, hogy minden 18 év feletti férfit kötelezően sorozni fognak. 

A német fegyveres erők, a Bundeswehr katonái (Fotó: AFP/Michaela Stache)

Ez a döntés az eddig önkéntes alapon működő rendszer végét jelenti, és a német hadsereg új korszakát nyitja meg.

Kötelező sorozás, sorsolás a bevonuláshoz

A megállapodás értelmében minden évben egy teljes korosztály férfitagjai kötelesek lesznek részt venni az orvosi és alkalmassági vizsgálatokon. Aki a vizsgálat után „katonai szolgálatra alkalmas” minősítést kap, önként jelentkezhet a Bundeswehrbe, írja az Origo.

Ha azonban nem lesz elegendő önkéntes, akkor sorsolással döntik el, kiket hívnak be tényleges szolgálatra.

Ezzel lezárult a vita arról, hogy legyen-e úgynevezett „kettős sorsolásos” rendszer – Pistorius ezt ellenezte, és végül az ő álláspontja győzött.

Évente több ezer újoncot hívhatnak be

A Bild értesülései szerint a védelmi miniszter évente 3–5 ezer újonc bevonultatásával számol 2026-tól. A kormány szerint ez a létszám elégséges a haderő fokozatos bővítéséhez, írta a Junge Freiheit.

A hosszú távú cél, hogy a Bundeswehr létszáma 180 ezerről mintegy 260 ezer főre nőjön, a tartalékos állomány pedig elérje a 200 ezer főt.

A sorkötelezettség visszatér

A sorkötelezettséget Németországban 2011-ben függesztették fel, de az továbbra is benne maradt az alkotmányban, így a Bundestag egyszerű többséggel bármikor újra bevezethette.

A mostani döntés ezzel gyakorlatilag újraéleszti a sorkötelezettséget, bár hivatalosan továbbra is a „részleges önkéntesség” elvén alapul.

A legnagyobb nézeteltérés a kormánykoalíció és az ellenzéki CDU/CSU között az volt, hogy mennyire maradhat önkéntes a katonai szolgálat. Pistorius eredetileg kizárólag önkéntes alapú rendszert akart, a konzervatív uniópártok viszont automatizmust követeltek arra az esetre, ha nem lesz elég jelentkező. Végül a kompromisszumos megoldásban Pistorius elképzelése győzött, de a Bundestag bármikor dönthet a kötelező bevonulás aktiválásáról, ha a helyzet megkívánja.

Alexander Hoffmann (elöl balról jobbra), a CSU parlamenti frakcióvezetője, Matthias Miersch, az SPD parlamenti frakcióvezetője, Jens Spahn, a Bundestag CDU/CSU parlamenti frakciójának elnöke, és Boris Pistorius (SPD), szövetségi védelmi miniszter sajtótájékoztatót tartanak a katonai szolgálat reformjáról szóló megállapodásról (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld)

A háttérben az orosz fenyegetés és a NATO-nyomás

A döntés hátterében a NATO új védelmi tervei és az orosz katonai fenyegetés áll. Berlin és Brüsszel is sürgette, hogy Németország növelje katonai kapacitásait, különösen a keleti szárny megerősítése érdekében.

A Bundeswehr jelenleg alulfelszerelt és létszámhiánnyal küzd, így a kormány szerint a mostani lépés elengedhetetlen Németország védelmi képességeinek helyreállításához.

Az SPD és a CDU/CSU frakciói is hangsúlyozták: a cél nem a militarizáció, hanem az ország védelmi felkészültségének megerősítése. A törvénytervezetet várhatóan 2026 elején szavazhatja meg a Bundestag, ami után a német hadsereg hivatalosan is megkezdi az új sorkatonai rendszer bevezetését.

Borítókép: A német fegyveres erők, a Bundeswehr katonái (Fotó: AFP/Michaela Stache)