A sorkötelezettség bevezetése lépés a legrosszabb forgatókönyv felé

Az Európai Unió több országában is háborús készülődés zajlik, miután az elmúlt időszakban egyre több országban került napirendre, vagy már el is fogadták a kötelező katonai szolgálat visszavezetését. A sorkatonaság azonban óriási terhet róhat az egyébként is gyengélkedő Európára. Lapunk Kosztur András történészt, geopolitikai elemzőt kérdezte az intézkedés mögött meghúzódó okokról és lehetséges következményeiről.

Fotó: PHILIPP SCHULZE Forrás: DPA

Egyre több európai ország fontolgatja vagy már vissza is vezette a kötelező sorkatonaságot, a fokozódó háborús őrület közepette azonban úgy fest, senki nem gondol rá, hogy ma már más körülmények uralkodnak, mint hajdanán. Lapunk a sorkatonaság visszavezetésének európai trendje mögött álló okokról és az ezáltal a kontinensre nehezedő terhekről és kihívásokról Kosztur András történészt, geopolitikai szakértőt kérdezte. 

A sorkatonaság visszavezetése több országban napirenden van, többek között Németországban is 
Fotó: PHILIPP SCHULZE / DPA

Kosztur szerint a kötelező katonai szolgálat bevezetésének trendje mögött két lehetséges ok is meghúzódhat. Az egyik, hogy ez egy „látszatintézkedés” ami segíti Brüsszel háborúpárti politikáját, míg a másik, hogy az adott országok valóban és ténylegesen egy Oroszország elleni háborúra készülnek. 

Az országok, amelyekben bevezetik a sorkatonaságot, a jelenlegi helyzetből fakadóan szeretnék továbbra is fenntartani azt a fajta háborús feszültséget, ami jelenleg Oroszország és a Nyugat, illetőleg az utóbbi időszakban inkább már elsősorban Oroszország és Európa között fennáll, és tulajdonképpen ebbe a keretbe ágyazva tesznek bizonyos intézkedéseket, a sorkatonaság visszavezetését pedig ilyen szempontból egy egyszerű megoldásnak tartják

 – fogalmazott a szakértő. 

Kosztur szerint ez egy jelentős intézkedésnek tűnik, ami lényegében súlyt ad annak a fajta politikának, ami szerint Európa komoly fenyegetéssel néz szembe Oroszország részéről. 

Mindazonáltal, ha nem politikai trükkről van szó, úgy valóban háborús készülődésként is értelmezhetőek a történtek, Kosztur szerint viszont a történelmi tapasztalatokat figyelembe véve ez lenne a rosszabb forgatókönyv. Maga a szakértő egyébként úgy fogalmazott: jelenleg ez inkább tűnik politikai trükknek, mint valódi háborús készültségnek, de természetesen az utóbbit sem lehet teljesen kizárni.

A sorkatonaság felvet demográfiai kérdéseket is 

Kosztur a tervek kapcsán elmondta: nyilvánvalóan az intézkedésnek lenne anyagi vonzata is, azonban ez csak a képlet egyik fele. „Ami a gazdasági vetületeit illeti, mindenféleképpen érdemes belegondolni abba, hogy eleve Európa milyen helyzetben van például demográfiailag” – hangsúlyozta a szakértő. 

Érdemes felidézni, hogy a nagy migrációs válság idején az európai politikusok azzal támasztották alá a bevándorlók befogadásának a szükségességét, hogy az európai munkaerő csökkenését ellensúlyozni kell. A szakértő szerint az egész kontinensen jellemző az Európán kívüli munkaerőnek az alkalmazása, ami arra utal, hogy rengeteg ágazatban munkaerőhiány van. 

Ilyen környezetben kiemelni az éppen frissen munkaképessé vált generációnak egy jelentős részét, kivonni őket a munkaerőpiacról nem biztos, hogy feltétlenül jó ötletnek tűnik Európa gazdasági és demográfiai helyzetét elnézve

– hangsúlyozta Kosztur. 

A szakértő szerint ez alapján kijelenthető, hogy habár a tervek politikai hasznot hozhatnak, gazdasági racionalitásuk kevés van. Kosztur szerint egyúttal Ukrajna példája is megmutatta, hogy nagy szükség van ugyan emberekre, de emellett rengeteg egyéb feltétel is kell a sikerhez. A szakértő szerint leginkább itt sántít a történet, hiszen mint azt a mellékelt ábrák is mutatják, Európa gazdasági téren le van maradva. 

Egy stabil gazdasági háttér még inkább hozzátenne ahhoz, hogy Európa a saját biztonságára megfelelő módon tudjon ügyelni, mint az ilyen alapvetően, szerintem inkább látványosnak ható, de kevésbé effektív lépések

– foglalta össze. 

Borítókép: A Bundeswehr egyik toborzóirodája  (Fotó: AFP)