Amint arról a Magyar Nemzet többször írt, régóta dédelgetett terv Brüsszelben a kötelező sorkatonaság visszaállítása, amelynek legnagyobb szószólója a német Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke.

Amint arról a Magyar Nemzet többször írt, régóta dédelgetett terv Brüsszelben a kötelező sorkatonaság visszaállítása, amelynek legnagyobb szószólója a német Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke.
Németország volt az, amely konkrét lépést is tett az országban a 2011-ben eltörölt sorkatonaság visszaállítására. A Boris Pistorius német védelmi miniszter által előterjesztett terv egy svéd típusú rendszert vázolt fel, amelyben minden 18. életévét betöltő fiatal kapna egy kérdőívet, amelynek kitöltése a férfiak számára kötelező, a nők számára pedig opcionális lenne. A kérdőívek alapján hívnák be a fiatalok egy részét orvosi vizsgálatra, az azon alkalmasnak találtak pedig hattól 23 hónapig terjedő szolgálatot teljesítenének.
Az Európai Bizottság elnöke májusban az Európai Parlamentben arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök további támadásokat indíthat, ha Ukrajna nem a saját feltételei szerint köthet békét Oroszországgal.
A néppárti Manfred Weber nem maradt le akkor sem a háborús uszításban. Szerinte az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Oroszországgal szemben katonailag is fellépjen. Weber emellett tagállami vezetőket szólított fel a védelmi kiadások növelésére.
Európának elrettentő erőt kell építenie, tudnunk kell elrettenteni és megvédeni magunkat
– fogalmazott, sőt a nukleáris fegyvereket is szóba hozta a háborúpárti politikus. Máskor pedig úgy fogalmazott az Európai Néppárt vezetője:
Mi vagyunk Európa pártja, mi vagyunk a jogállamiság pártja, mi vagyunk Ukrajna támogatásának a pártja.
A néppárti politikus szerint az ő három alapelve – Ukrajna-, jogállam- és Európa-pártiság – azok, amelyek mentén a politikai együttműködés megvalósítható. Ezzel azonban egyértelműen Ukrajna érdekeit helyezte a tagállamok érdekei elé, és szimbolikusan „vörös vonalat” húzott minden olyan erővel szemben, amely megkérdőjelezi ezt az irányt.
Ennek kapcsán Manfred Weber,a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését már az Európai Unió egész területén javasolta. Ez a javaslat megosztotta a tagállamokat, különösen a nyugat-európai országokat, ahol a közvélemény kevésbé támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását.
Bár Magyar Péter és a Tisza Párt váltig igyekezett tagadni, az Európai Néppárt (amelynek a Tisza is tagja) vezetője, Manfred Weber hangot adott támogatásának a kezdeményezéssel kapcsolatban. A brüsszeli elit egyre többször és egyre nyíltabban beszél az európai katonai beavatkozásról.
Több uniós tagállam már megkezdte a sorkatonaság visszaállításának előkészítését, miközben Brüsszel hivatalosan hallgat, ám mind több jel mutat arra, hogy a közös európai hadsereg felállítása is egyre közelebb kerül a megvalósításhoz.
Németországban az orosz–ukrán háború óta folyamatosan napirenden van a sorkatonaság visszaállítása. A CDU szerint a kötelező szolgálat újbóli bevezetése megerősítené a német társadalmat, és hozzájárulna a hadsereg újjászervezéséhez.
A párt 2024 elején elfogadott programja szerint Németországnak 2029-re ismét hadra fogható tartalékot kell kialakítania. Emellett Berlin 500 milliárd eurós infrastrukturális alapot hozott létre és a hitelfelvételi szabályok lazításáról is döntött a Bundeswehr modernizálása érdekében. Henning Otte, a Bundestag fegyveres erőkért felelős CDU-s biztosa kijelentette: ha az önkéntes modell nem bizonyul elegendőnek, Németországnak készen kell állnia a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetésére.
Az európai NATO-tagállamok közül nyolc országban – Norvégia, Észtország, Litvánia, Svédország, Görögország, Finnország, Lettország és Dánia – működik a kötelező sorkatonai szolgálat intézménye. Hollandiában ugyan kapnak behívót a férfiak, de egyelőre csak önkéntes a bevonulás.
Horvátország 2008-ban felfüggesztette, majd 2025-ben újraindította a kötelező sorkatonai szolgálat intézményét. Lengyelország 2022 márciusában léptette életbe az új honvédelmi törvényt, amely bevezette a „fizetett önkéntes alapfokú katonai szolgálat” intézményét.
Borítókép: Manfred Weber (Fotó: AFP)
Az amerikai elnök nem hiszi, hogy Ukrajna győzhet.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Parlamentben fogadta Alice Weidelt.
A budapesti békecsúcs Európa politikai irányvonaláról is szól.
A miniszterelnök a budapesti békecsúcsról posztolt közösségi oldalán.
Az amerikai elnök nem hiszi, hogy Ukrajna győzhet.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Parlamentben fogadta Alice Weidelt.
A budapesti békecsúcs Európa politikai irányvonaláról is szól.
A miniszterelnök a budapesti békecsúcsról posztolt közösségi oldalán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.