A kérdés már nem az, hogy lesz-e sorkatonaság Európában, hanem az, hogy mikor és mely országok terjesztik ki a rendszert, miközben Európa – köszönhetően a háborúpárti brüsszeli elitnek – újra megtanul háborús fenyegetettségben élni – írja a V4NA.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e sorkatonaság Európában, hanem az, hogy mikor és mely országok terjesztik ki a rendszert, miközben Európa – köszönhetően a háborúpárti brüsszeli elitnek – újra megtanul háborús fenyegetettségben élni – írja a V4NA.
Az Európai Unió közös hadseregének ötlete régóta jelen van: a cél, hogy az EU önállóan is képes legyen katonai műveletek végrehajtására, ne függjön teljesen a NATO-tól, és védelmet nyújtson a tagállamoknak. Az elképzelés Jean-Claude Juncker idején kapott új lendületet és Angela Merkel német kancellár, valamint Emmanuel Macron francia elnök és több nyugat-európai vezető is támogatta az ötletet. A téma az orosz–ukrán háború óta újra előkerült.
Az EU nem rendelkezik közös, integrált hadsereggel. Ugyan léteznek uniós gyors reagálású csapatok, de ezek soha nem vettek részt bevetésen. Az EU-s katonai missziók tagállami alapon szerveződnek, közös irányítás alatt, de nem állandó hadseregként működnek.
Németországban az orosz–ukrán háború kitörése óta napirenden van a sorkatonaság bevezetése. A CDU szerint a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése „igazán jót tenne” a német társadalomnak. A 2024 elején tartott CDU pártkongresszus egy olyan alapelveket rögzítő dokumentumot fogadott el, amely szerint Németországnak 2029-re ismét hadra fogható sorköteles tartalékot kell kialakítania. Eközben a németek 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról és a hitelfelvételi szabályok felülvizsgálatáról döntöttek, a cél a hadsereg megújítása.
A Bundestag fegyveres erőkért felelős CDU-s biztosa, Henning Otte egyértelműen kijelentette, hogy Németországnak fel kell készülnie a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetésére, amennyiben a jelenlegi önkéntes modell nem bizonyul elegendőnek.
A bajor miniszterelnök, Marcus Söder is a kötelező sorkatonaság mellett érvelt.
A kötelező katonai szolgálat nem lehet tabutéma, gondolkodni, beszélni vagy dönteni is kell róla
– fogalmazott a bajor miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kérdés már túlmutat a belpolitikai vitákon, mivel a döntést „kívülről kényszerítik” az országra.
Söder a sorkatonaság kérdése mellett a Bundeswehr – a német hadsereg – maximális bevethetőségét is sürgette, és ismét egy országos rakétavédelmi rendszer kiépítését szorgalmazta.
Németországban 2011-ben függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot, azonban parlamenti döntés esetén a szolgálat bevezetését ismét aktiválhatják. A német kormány koalíciós megállapodása egyelőre csak önkéntes katonai szolgálatot tesz lehetővé. A német védelmi miniszter korábban többször is a 2011-ben felfüggesztett katonai szolgálat visszaállítása mellett érvelt. Szerinte „kötelező szolgálat nélkül nem fog működni”. Boris Pistorius védelmi miniszter már jelezte, hogy készülőben van egy törvényjavaslat, amely szükség esetén lehetővé teszi a kötelező katonai szolgálat bevezetését.
Az európai NATO-tagállamok közül nyolc országban – Norvégia, Észtország, Litvánia, Svédország, Görögország, Finnország, Lettország és Dánia – működik a kötelező sorkatonai szolgálat intézménye. Hollandiában ugyan kapnak behívót a férfiak, de egyelőre csak önkéntes a bevonulás.
Horvátország 2008-ban felfüggesztette, majd 2025-ben újraindította a kötelező sorkatonai szolgálat intézményét. A két hónapos alapkiképzésen minden tizennyolcadik életévét betöltött férfinak részt kell vennie.
Lengyelország 2022 márciusában léptette életbe az új honvédelmi törvényt, amely bevezette a „fizetett önkéntes alapfokú katonai szolgálat” intézményét. Az erre jelentkezők egyéves kiképzésen vehetnek részt. A kiképzés alatt havi zsoldot kapnak, majd a program végén eldönthetik, hogy hivatásos katonának állnak-e. Lengyelországban a katonai alapképzésben évente 35 ezer önkéntes vesz részt. 2027-ig duplájára emelnék a kiképzettek számát, onnantól kezdve pedig évi 100 ezer önkéntest képeznének ki.
Dánia növeli katonai kiadásait, és július 1-jétől bevezeti a kötelező katonai szolgálatot a nők számára is. 2025. július 1. után 18. életévüket betöltők mindannyian behívhatók a dán fegyveres erőkbe. Eddig ez csak a férfiakra vonatkozott, bár a nők önkéntesként szolgálhattak – írta a Euractive.
2025-ben Lettországban társadalmi vitára bocsátották a nők besorozásának kérdéskörét. Az országban 2023-ban vezették be a sorkatonaságot a férfiak számára. Az országban a 18 és 27 év közötti, lett állampolgárságú férfiaknak egy év szolgálati időt kell teljesítenie, azoknak is, akik külföldön élnek,
Svédország 2017-ben visszaállította a korábban felfüggesztett sorkatonai szolgálatot és nemi alapon semlegessé tette azt, vagyis a nők is besorozhatók az országban.
A norvég fegyveres erőkhöz először 1976-ban csatlakozhattak a nők. Azóta több mint 200 intézkedést hozott a kormány azért, hogy növeljék a nők arányát a hadseregben. 2015-ben első NATO-tagállamként az ország bevezette a kötelező katonai szolgálatot mindkét nem számára.
Statisztikai adatok szerint már 2020-ban a kötelező katonai szolgálatot teljesítők 33 százaléka volt nő.
Többségük viszont a szolgálati idő letelte után leszerelt, kevesen választották a katonai pályát. A norvég példa azonban rámutatott arra, a nőkre vonatkozó sorkatonai szolgálat korántsem veszélytelen, jelentős számban számoltak be szexuális zaklatásról.
Belgiumban a katonák több mint tíz százaléka nő. Először 1987-ben engedélyezték azt, hogy tartalékosként nők is legyenek a hadseregben. Az Egyesült Királyságban 1949-ben jött létre az első női királyi hadtest, amely a XX. század háborúit követően feloszlott, majd 2016-ban ismét lehetőségük nyílt a nőknek arra, hogy katonák legyenek. Franciaországban először 1914-ben jelentek meg a nők a hadseregben, akkor még csak az egészségügyi személyzet tagjaként, majd 2018-ban pedig már engedélyezték számukra azt is, hogy ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárókon is szolgáljanak. 2023-ban a francia hadsereg állományának 16,5 százalékát tették ki a nők. Hollandiában 2018-ban fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amelynek lehetővé teszi, hogy a lányok már 17 éves korukban behívót kaphatnak háború esetén.
Borítókép: Egyes európai országok már bevezették a kötelező sorkatonai szolgálatot (Fotó: AFP)
A meteorológusok szerint ritka hideg hullám sújtja a térséget, a lakosság fokozott óvatosságra intenek.
Rutte rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól.
Magyarország szoros egyeztetésben marad Szlovákiával.
London hamarosan új honvédelmi erőt állítana fel.
Nem a toka a szégyen, hanem a hazudozás
Milák utódja robbant be?! Magyar Eb-arany pillangón nagy fölénnyel, 16 évesen! + videó
9 egyszerű kevert süti, amit gyorsan elkészíthetsz a kánikulában is
Orbán véresszájú ellenfele leleplezte Magyar Péter ördögi tervét
Ennyi volt, Sylvester Stallone befejezte
Hallgatásba burkolózik a drag queen, aki a pride-on gúnyt űzött a kokárdából + videó
Takarítás Liverpoolban: távozott egy világbajnok is, Klopp embere
Megszépíti a hölgyeket a Lidl - fodrászra sem kell költened
Váratlan helyről kapta meg a kegyelemdöfést Aranyosi Péter, Kormos Anett volt a tettes
Lenőni Azahriah mellé
Baloldali megmondóember állt ki a Csík zenekar énekesnője mellett + videó
Lebukott a kormányt kritizáló fiatal orvos
A meteorológusok szerint ritka hideg hullám sújtja a térséget, a lakosság fokozott óvatosságra intenek.
Rutte rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól.
Magyarország szoros egyeztetésben marad Szlovákiával.
London hamarosan új honvédelmi erőt állítana fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.